Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Törpe vizíerőink hasznosítása

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 175 nél kevesebb műtárgyat minél egyszerűbb megoldásban. * .'5. Magasépítési jellegű csupán a gépháznak az. elektromos berendezéseket és a kezelőhelyiséget magábanfoglaló felmenő része lesz. A szűkebb értelemben vett gépház, a gépegységek nagyságától függetlenül legfeljebb 2 nagyságban (egy, ül. két egységre), nagyfokú előregyártással (ablak, ajtó, födém, sőt egész falelemekkel) készülhetne. Olt, ahová esetleges közlekedési nehézségek miatt nagyméretű előregyártott faltelemek nem lennének szállíthatók, helyi anyagból (kő, tégla, fa) készülhetne a felépítmény. A megépítéséhez szükséges segédmunkáéról ismét az építtető község, vagy termelőszövetkezet bocsátaná rendelkezésre. b) .4 gépészeti rész kérdéseivel részben már foglalkoztunk a 111. b) pontban. Ugyanott javaslatot is tettünk a célszerűnek látszó turbina és generátor típusok kialakítására. Ezzel természetesen csak kiindulóponto! kívántunk adni a további gépészeti vizsgálatok számára, amelyek a részletesebb hidrológiai, topográfiai és energiagazdasági tanulmányokkal egyült természetesen ezen becslésünktől eltérő lépcsőzéshez, ill. típusoikhoz is vezethetnek. Egy azonban kétségtelen: törpe vízerőink gazdaságos kiépítése nem kismértékben attól is fiigg, mennyibén sikerül a gépészeti berendezést kevésszámú típusra korlátozni. Első tekintetre törpe vízerőműveink számára — mint már III. b) alatt említettük — spirálhá/ nélküli normálfutó Francis, vagy Bánki turbinák jöhetnek számításba egyszerű, olcsó, nem kényes szerkezetük és széles vízhozam és eséstartományban kedvező hatáfokuk miatt, valamint azért, mert olcsó (1000, kivételesen 500 ford/perc generátorokkal egyszerű szíjáttétel révén is jól összekapcsolhatók. Propellerturbina egyes — viszonylag nagy vízhozamú és kisesésű — vízfolyáson fordulatszám szempontjából kedvező lehetne (esetleg közös tengelyre ékelt generátorral). Kedvezőtlenebb hatásfokgörbéje azonban szeszélyes vízjárású vízfolyásokra, vagy tipizálásra alkalmatlanná teszi. Hogy vízszintes, vagy függőleges tengelyű turbinát célszerűbb-e alkalmazni, azt a mélyépítési és gépészeti szempontok egyiiltes figyelembevétele alapján kell majd eldönteni. Kisebb (3 ~ 5 m) esésig nyitott kamrás Francisturbina is alkalmazhatónak látszik. Nagyobb magasságok esetén a nyomócsöves megoldások kerülnek előtérbe,. Ill már a spirálházas Francisturbina lényegesen drágább lesz a Bánki-turbinánál, míg ez utóbbinál, mint szabadsugárturbinánál, elkerülhetelen esésvesztesége már alig érezhető. Vízszintes turbinatengely mellett általában csökken a gépház teljes (alaptól födémig mért) magassága, Bánki-turbina alkalmazásával pedig tovább csökkenthető az alépítmény magassága, ill. az alapozás mélysége. Mélyépítési szempontból tehát törpe vízerőműveknél, ellentétben a nagy erőtelepekkel

1, a vízszintes tengelyelrendezés és a Bánki-turbina látszik kívánatosabbnak. A generátor szempontjából szintén a vízszintes tengelyelrendezés a kedvezőbb: egyrészt ugyanis a vízszintes tengelyű generátor olcsóbb, másrészt pedig egyszerűbb a szíjáttétel vízszintestengelvü egységek közölt. A géptípusok kérdésében azonban a végső szót csak részletesebb tanulmány után lehet kimondani. A generátor neme (egyen-, vagy^ váltóáramú, egy, vagy több fázisú), feszültsége és az esetleges feltranszformálás kérdése is kivizsgálandó. Célszerűnek látszik 3 fázisú váltóáram és olyan kapocsfeszültség alkalmazása, hogy közelfekvö fogyasztók esetleg transzformátor közbeiktatása nélkül is táplálhatok legyenek. Ahol távvezeték, tehát vegyes, ellátási lehetőség van, természetesen ehhez kellene alkalmazkodni annyival is inkább, mivel a faluvillamosítás amúgyis típustervek és berendezések segítségével! történik. Ugyancsak előnyösen lesznek felhasználhatók a faluvillamosítás típus kapcsolóberendezései is, valamint a szokásos távvezetékmegoldások. A törpe vízerőműveket a Szovjetunióban automatikus szabályozóval is ellátják. c) Az eiöreggártús, ill. sorozatgyártás gazdasági és műszaki fontosságál az építmények, ill. gépészeti rész tárgyalásánál már eléggé kiemeltük. Előregyártásban készülnének a magasépítési és mélyépítési részek ismétlődő szerkezetei (ajtók, ablakok, födémek, falelemek, zsilipek, az esetleges csatornaburkolólapok, csőátereszek, sőt talán a kezelőhidak, vagy más tipizálható duzzasztóműelemek is stb.) A nehezen szállítható elemeket esetleg a helyszínen lehet előregyártani. Magukra az építményekre a helyi topográfiai, alapozási viszonyok és a felhasználandó anyaigoik szerint típusterveket kellene készíteni. Sorozat gyártásban készülnének, végül az előbbiek szerint tipizált turbinákon, generátorokon, kapcsolókon, transzformátorokon, távvezetékeken és egyéb gépészeti és viliamosszerelvényeken kivid gerebek, zsiliptáblák felhúzószeilklezetei és egyéb ipari gyártmányok. A kérdés részletesebb kidolgozása túlhaladja jelen tanulmányunk kereteit. V. Munkaterv a törpevízerőkérdés részletesebb feltárására Az előző fejezetekben arra törekedtünk, hogy átfogó képet adjunk törpe vízerőlehetőségeink jelentőségéről és problémáiról. Számos helyen utaltunk arra, hogy a népgazdaság egésze számára racionális, minden szempontra kiterjedő hasznosításuk, főleg pedig a tipizálás nagyfontosságú kérdése részletekbe is menő szélesebbkörü vizsgálatok nélkül nem oldható meg. A végrehajtandó feladatok: 1. A vízrajzi feltárás (vízfolyások kiválasztása, mérési szelvények kijelölése, vízhozammérések és vízállásészlelések végrehajtása, adatok feldolgozása) . 2. A vízlépcsők kiválasztása (tájékoztató geodéziai felvételek alapján).