Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Törpe vizíerőink hasznosítása

174 Törpe vízerőink hasznosítása I. táblázat Vízfolyás (szakasz) neve Vízgyűjtő terület km" ,\bsz. esés m 50% vízhozam rti

8 sec 50% elméleti . teljesítmény Hasznosítható energiakészlet millió kWó 1 Bodva magyar szakasza 1800 46 1,00 225 0,293 2. Jósva Jósvafő alatt 47 40 0,11 22 a 0,029 3. Hangony Ózd alatt 290 252 0,14 173 0,225 4. Bán patak 250 440 0,14 301 0,392 5. HejS 280 15 0,30 , 22 0,029 6. Eger* 892 275 0,03 41 0,053 7. Torna Verpelét felett 528 120 0,26 153 0,199 8. Cuhai Bakonyér* 9. Általér Tata alatt 593 300 335 13 0,02 0,75 33 48 0,043 0,062 _ 10. a) Gaja patak b) Bodajk Szfvár 620 283 57 0,06 0,12 183 34 0,108 0,044 11. Séd* KádárfaSárkeszi 700 85 0,85 353 0,460 12. Héviz — 10 0,50 25 0,033 13. Torna ' 519 270 0,07 93 0,121 összesen : 6859 kmf 1606 kW' 2,1 mill. | kWó * Adatok híján nem vehettük teljes mértekben s/ámitásbe. generátor hatásfokkal, vagyis az elméleti teljesítménynek 43%-a lesz hasznosítható. Ugyancsak világviszonylatban a vízerőművek kihasználási óraszáma 4000 óra körül van. (L. Dr. Mosonyi Emil: Kisesésü vízerőművek, III. táblázat). Ha törpe vízerőink esetében ezt a tényezőt csak 3000 órában vesszük fel, tekintettel a pillanatnyilag termelhető energiamennyiség és a pillanatnyi energiaigény különbözősége miatt elkerülhetetlen kihasználatlanul elfolyó vízmennyiségekre, az 50% elméleti teljesítményből a termelhető energia közelítő értéke E = 0,43 • 3000 • T

5

0 = 1300 • T

5

0-re tehető. Táblázatunk értékeit ezen az alapon számítottuk. IV. A törpe erőművek szerkezeti kérdései A- műszaki és gazdasági kerettervezés kijelöli az egyes erőművek, illetve erőmücsoportok szűkebb környezetét. Ezen belüli az erőmű általános elrendezése és egyes részeinek elhelyezése a helyi topográfiai és talajviszonyok alapján á legalkalmasabb szerkezetek felhasználásával történjék. A törpe vízerőművekben alkalmazandó szerkezetek és megoldások megválasztásánál mindenekelőtt három irányelvet kell szem előtt tartani, éspedig 1. műszaki szempontból a szerkezet könnyen kezelhető és üzembiztos legyen kevés gondozás és ritka ellenőrzés mellett is, 2. gazdasági szempontból pedig egyszerű, olcsó, lehetőleg előregyártóit, vagy a rendelkezésre álló anyagból a helyszínen egyszerű eszközökkel, egyetlen technikus irányítása mellett, különösebb szakképzettség nélkül elkészíthető elemekből álljon. Ez a körülmény biztosítaná a községek és termelőszövetkezetek dolgozóinak széleskörű bevonását a törpe vízerőművek építési munkálataiba, ami nagy nevelőhatása mellett lényeges megtakarítást jelenthetne a létesítési költségekben. 3. A költségcsökkentés szempontjából további lényeges szempont a tipizálás, típuselemeknek minél nagyobb mértékű alkalmazása. a) Az építési rész munkálatait célszerű 3 munkacsortiban tóirgvalni; 1. A földmunkák legnagyobb részét általában az üzemvízcsatorna — helyesebben árok — fogja kitenni. Ez legtöbbször egyszerű burkolatlan földszelvény lesz: burkolat, vagy tömítés csak igen rövid vízáteresztő szakaszokon jöhet gazdaságosan szóba. További földmunkát jelent az építmények (duzzasztó, gépház stb.) alapkiemelése, valamint az esetleg földből készülő duzzasztógát. Természetesen minimális méretű földmozgósításra kell törekedni. A földmunka a kitűzést is beleértve, úgyszólván teljesen a helyi munkaerőkkel végeztethető el, egy technikus irányítása mellett. 2. A mélyépítési munkacsoporthoz tartoznak a duzzasztómű, a vízerőtelep alapozása, az esetleges beeresztő-, túlfolyó zsilipek és egyéb műtárgyak (csőátereszek stb.). A törpe vízerőmű termelése -— orosz vélemény szerint — nem bír el költséges műtárgyakat még kevésbbé nagyméretű, magas duzzasztóművet, Ott, ahol fix, vagy vegyes gát alkalmazható, a fix rész, valamint a meder és partbiztosítás lehetőleg föld, rőzse, tégla, fa felhasználásával, vagy egyéb a helyszínen található anyagokból készüljön. A mozgó rész és a helyi viszonyoktól függő számban szükséges zsilipek lehetőleg tipizált, előregyártott, vagy típustervek alapján a helyszínen készíthető egyszerű kézihajtású fatáblás szerkezetek legyenek, tégla, fa, vagy betonkeretben. Szivárgási prob.émák a kis vízszintkülönbségek miatt rikán várhatók. Kimosás és szivárgás ellen faszádfalak alkalmazhatók ott, ahol feltétlenül szükséges. Az alapozás kisebb mélység esetén síkalapozás, nagyobb mélységek esetén (pl. szívóaknás gépháznál) kútalapozás, kedvezőtlen altalaj (pl. folyóshomok) melleit cölöpalapozás lehetne. A gépház alapozási módjára mindenesetre befolyással lesz a választott turbinatípus, ill. gépészeti berendezés. (L. b) pont). Mindezek a munkálatok egy technikus vezetése mellett néhány szakmunkással és a helyi segédmunkaerőkkel elvégeztethetők. Alapelv: mi-