Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

5-6. szám - Jegyzőkönyv a Magyar Hidrológiai Társaság 35. évzáró közgyűléséről

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 175 mai, aimil a tagság az újonnan megválasztott tisztikarba helyezeti és mindannyiunk nevében Ígérem, hogy teljes képességünkkel, rmiinkaerönkkH, tehetségünkkel igyekszünk majd eleget lenni és megfelelni a bizalomnak, amelyet a Közgyűlés .nekünk előlegezelt. A kővetkező munkaévadra a feladatok száma megszaporodott, lesz nun megmutatnunk, hogy érezzük a felelősséget, amellyel a Társaság munkájával és ezen keresztül a szocializmus építésével szemben állunk és amellyel be kell töltenünk ezt tn helyet. Felkérem BQzsöny Dénest, újonnan megválasztott főtitkárunkat, hogy a jövő évre kitűzött feladatainkat isrmertes.se." Bözsöny Dénes főtitkár az alábbiakban adja meg a Társaság 1952. évi programmját: ,,Igen tisztelt Közgyűlés! Köszönöhi az előlegezett bizalmat, amellyel engem !ai Magyar Hidrológiai Társaság főtitkárává megválasztottak. Tudom azt, hogy feladat lom nagy és széleskörű. Szeretnék a mult eredményeiből é,s hibáiból tanulva jó munkát végezni, és így csiailódást nem okozni. Meg kell hogy mondjam, hiába miinden szép elképzelés és lelkesedés az Elnökség részéről, ha az nem talál megértésre és támogatásra. Minden egyes tag munkájára szükség vaui ahhoz, hogy minél jobb eredményt érjünk cl és így nemzetünk, népünk életszínvonatának fejlődéséi segítsük elő. Igen kedvező fordulat számunkra, hogy a Társaságon belül megalakultak a Magyar Tudomnáyos Akadémia MTESz szakbiozttságai. A szakbizottságok a következők: 1. A Tisza csatornázásával foglalkozó. 2. a dunai vízerőművek kérdésével foglalkozó és 3. a nemzetközi Hidrológiai és Meteorológiai Kongresszust előkészítő szakbizottság. A felsorolt szakbizottságok feladataihoz, mint súlyponti kérdésekhez kell, hogy kapcsolódjék az egyes szak osztályok és ezeken belül az egyes munkabizottságok munkája. Társaságunk összetétele lehetőséget ad arra, hogy ai kérdéseket komplexen vizsgáljuk meg. A jövőben fokozottabb mértékben szeretnénk bekapcsolni a vízgépészeket is. A komplex vizsgálati módot ki kell terjeszteni az előadóülések témáinak összeállításánál, mint ahogy az pl. a múlt ívben a Garadna-kérdéssel kapcsolatban történt. Az előadóüléseket úgy kell összeállítani és megszervezni, hogy egy bizonyos kérdés több szempontból legyen megtárgyalva, természetesen szaktémánként külön előadóval. Például legyen a Tisza csatornázása, mint lötéima, akkor kapcsolt témák lehemieík: Tiszaosatornázás hatása a hajózásra, energiagazdálkodásra, ivóvízellátásra, illetve kutakra való hatásia). Csatornázási problémák, i>l. Szegeden. Hal- és vadgazdálkodásra, esetleg fürdőkre, gyógyvizekre való hatása, hidrogeológiai körülmények, stb. Ahol szükséges, ott társegyesiifetek előadóit is meghívnánk, például meteorológusokat, agronómusokat, hőenergiává', foglalkozó szakemberékel. stb. fgy a kérdéseket összefüggésükben vizsgálhatnánk. Az előadások színesek lennének és nagyobb érdeklődésre számíthatnánk. Természetesen egy előadóülés keretében nem lehet egy kérdést minden szempontból megvitatni. Két rövid előadás után — mielyek összefüggésben vannak — vitai formájában kerülnének megbeszélésre a felvett kérdések. Ilyen módon az ifjúsági tagok is értékes tapasztalatokra lenininek szert. Tapasztalataikat felhasznál hatnák a diplomatervek készítésénél, illetve majd iái gyakorlatban. Ifjúsági tagjaink látnák az előadásokon és vitákon keresztül a lervek születését, és az ötéves tervek perspektíváját. Ifjúsági tagokat be kell vonni a munkabizottságokba is, hogy ott is tanuljanak. Így elősegítjük fiatal kádereink fokozottabb fejlődési lehetőségeit. Egyesületünk az előző időkhöz képest tervszerűbben de még mindig uiem átfogó tematikai terv szerint dolgozott. Az előadások témáinak, jai munkabizottságok feladatainak megválasztását, és az egyes problémákra fordított időt még mindig a kelleténél jobban befolyásolta, hogy milyen aktív káderek álltiaik az Egyesületnek éppen rendelkezésére és kevéssé érvényesült az a szempont, hogy az adott feladatokhoz megtaláljuk és aktivizáljuk az alkalmas szakembereket. Súlyponti kérdésként kell kezelnünk az ipari vizek, szennyvizek, illetve általában a vízellátás kérdését annak ellenére, hogy még a kérdésnek nincs MTESz-akaclémiai szakbizottsága. Az eddig elmondottak nem jelentik azt, hogy a fentiekben felsorolt témákon kívül mással nem fog foglalkozni a Társaság. A megalakult munkabizottságok tovább folytatják már eddig igen értékes tevékenységüket. Ezután a főtitkár röviden felsorolta az egyes szakosztályokban működő munkabizottságokat. ismertette azok munkaterületét és felsorolta; a múlt évben általuk elért funtosabb eredményeket. Prograimmadását ezek után a következőkkel folytatta: Láthatjuk azt, hogy Társaságunk munkája valóban a népgazdaság szempontjából fontos műszaki-tudománvos kérdések megoldását és ismertetését tűzte ki célul. A feladatok megoldásában irányt mutat Pártunk II. Kongresszusa, a Párt és Kormány határozatai. Jó munkát csak akkor tudunk végezni, ha felhasználjuk a szovjet tudomány és technika eredményeit és küzdünk a kozmonopolizmus ellen. Gondoskodni kell az Egyesület munkájában kitűni aktívák társadalmi munkájánál,• fokozottabb megbecsüléséről. Az Egyesület legjobb aktíváit folyamatosan kormány ki tüntetésre kell felterjeszteni és figyelemmel kell kísérni, hog# a munkabizottságok részesülnek-e munkáink után a rendeletben megállapított újítási, stb. díjakban. Munkánkat még tervszerűbbé kell tenni, mint ahogy az elmúlt időszakban volt. Ezért rövidesen össze kell állítani az 1952. év második félévi programmját is. Szeretném a szakosztályok elnökeit felkeresni és veliik a szakosztály programmját és jövő terveit megbeszélni. Kérem, erre adják meg a lehetőséget. Az üzemi szervezők munkáját úgy kívánjuk megjavítani, hogy konkrét feladatokat adunk, hogy rajtuk keresztül építhessük ki a kapcsolatot a Társaság tagjaival. A vidéki csoportokkal szorosabbra fűzzük a kapcso- • latot azáltal, hogy vidéken ankétokat rendezünk a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. így április hónapban Miskolcon, júniusban/Hévizén, szeptemberben Pécsett. Az ankétok'célja, hogy a helyi problémák megoldásához a Társaság hozzásegítse a vidéken dolgozó tagtársakat, illetve az ottani műszaki és gazdasági vezetőket. .4 Magyar Tudományos Akadémia támogatásával ezév novemberében rendezzük meg a Nemzetközi HidrológiaiMeteorológiai Kongresszust. Foglalkozni kívánunk a közép- és felsőoktatás tananyagának bírálatával, melyeket az egyes szakosztályok ankét formájában vitatnak meg. Az ankétokon elhangzott társadalmi bírálatokat megküldjük az itletékes minisztériumoknak, hogy ennek alapján elősegítsük az oktatás megjavítását, illetve fejlődését. Tovább folytatjuk a kutatók részére rendezett előadássorozatot a kutatás módszereiről, témáiról stb. A Társaság minden tagjának meg kell kapnia április hónapban ,a tagkönyvét, és addig be kell fejezni a tagnévsor felülvizsgálását, hogy megállapíthassuk a régi névsorban szereplők, tényleg tagjai-e a Társaságnak, illetve mi a pontos címük, hogy így a kapcsolatot fenn tudjuk tartani. A tagdíj havonta a rendes tagok részére 2 — forint, míg az ifjúsági tagok részére havonta 1.— forint. A tagdíjfizetés minden tag részére kötelező. A tagdíjfizetés terén eddig mutatkozó hiányosságokat fel kívánjuk számolni. Az eddigiekben kívántam röviden ismertetni a Magyar Hidrológiai Társaság 1952. évi programmját. Láthatjuk, hogy igen nagy feladatok várniak megoldásra. Rohamosan fejlődő népgazdaságunk megkívánja, hogy mindenki tőle telhetőleg a legnagyobb mértékben vegye ki részét az országépítés munkájából. A pártonkívüliek nem lehetnek semlegesek, nekik is pozitíven részt kell venni a munkában ós szaktudásukkal társadalmi úton is elő kell segíteni felemelt ötéves tervünk túlteljesítését. A legszélesebb tagságot aktivizálni kell a fiatalság minél nagyobb bevonásával. A szakosztályok vezetőségének felelősségük teljes tudatában meg kell követelni a munkafegyelmet, mert Társaságunk, mint önkéntes munkaközösség, csak úgy tud (Folytatása a 180. oldalon)