Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
5-6. szám - A MTESZ III. közgyűlése
Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 163 A hatalmas lelkesedéssel fogadott elnöki beszámoló után az egyes tudományos és ipari egyesületek számos kiküldöttje szólt hozzá a felvetett kérdésekhez. Iiemenes elvtárs hozzászólásában rámutatott arra, hogy az R. M. Kerékpárgyárban a lemaradások felszámolása és az új nagy eredmények elérése egyedül a szovjet tapasztalatok és szovjet technológia átvételével volt lehetséges. Réthy Pál elvtárs hozzászólásában javasolja a szovjet dokumentáció megszervezését és a Magyarországon megtalálható szovjet műszer és egyéb anyag ismertetését előadásban és írásban. Javasolta még, hogy az orosz műszaki nyelv elsajátítása érdekében szervezzenek egészei speciális szakmai tanfolyamokat és ehhez készítsenek tankönyveket. Zentai Béla hozzászólásában kijelenntette: a MTESz szükséges szervezet, amint ezt az elmúlt két év munkája bizonyítja. A tegegyesületek nagy segítségére vannak a gyakorlatnak. Helyes az a munkaterv, amely szerint az egyesületek nemcsak a napi égető problémákkal foglalkoznak, hanem előremutató távolabbi kérdésekkel is. Utána Pattantyús Á. Géza professzor ismertette a mérnöktovábbképzés feladatait, majd Németh Endre professzor arról beszélt, Ihogy nagy technikai alkotásokhoz mennyire fontos és szükséges az elmélet és gyakorlat megfelelő összhangja. Ezt a nagyjelentőségű tényt tükrözik vissza a hala mas szovjet alkotások, és a szovjet irodalom is, mondotta Németh professzor. Nálunk sajnas ez az összhang nincsen meg teljesen, mert egyesek az elméletet, mások a gyakorlatot tarják fontosnak. Biró elvtárs rámutatott arra, hogy a MTESz egyik hibája az, hogy olyan kiváló munkaerőket, akik a Szovjetunióban munkájukért esetleg Sztálin díjat kaptak volna, nálunk egyáltalában nem propagálnak, sőt róluk meg sem emlékeznek. „Nem kell a szerénységet helytelenül értelmezni, legyünk büszkék a legjobb mérnökeinkre, legjobb sztahanovistáinkra." -— mondotta Biró elvtárs. A Vita során felszólalt Gazda Géza elvtárs is, aki a hulladékanyagok felhasználásának nagy jelentőségét ismertette, majd Karádi Gyula miniszter helyettes elvtárs az egyenletesen emelkedő termelés megszervezéről beszélt. Farkas György elvtárs hozzászólásában a MTESz feladatairól szólt a szovjet tapasztalatok átvétele tekintetében. A felszabadulás előtt, mondotta a szovjet tapasztalatok eredményeit nem ismerték mérnökeink, de a felszabadulás után lehetővé vált a magyar szakembereknek, hogy a legfejlettebb-technika és tudomány eredményeit helyben sajátítsák el. Ezenkívül a szovjet emberek legkiválóbbjai jönnek hozzánk és adják át tapasztalataikat önzetlen, testvéri módon. „Ilyen baráti segítség csak szocialista államban lehetséges, — folytatta hozzászólását Farkas elvtárs, — ezért hálával gondolunk a Szovjetunióra, amely nekünk ily módon is hatalmas és állandó segítséget nyújt." A vasárnap délelőtt folytatódó vita előtt felszólalt Katona elvtárs postaügyi miniszter a Párt és Kormány nevében üdvözölve a közgyűlést. Az ötéves tervben kutatási célokra nép1* gazdaságunk 1,2 milliárd forintot fordft, olyan hatalmas összeget, amelyre a kapitalista Magyarországon még csak gondolni sem lőhetett. Műszaki értelmiségünknek hatalmas feladatokat kell megoldania, de ugyanakkor tudjuk azt is, hogy munkájában még sok rejtett tartalék van és az előtte álló hatalmas lehetőségek munkalendületét még tovább fokozzák. Ezután Valkó Endre a MTESz főtitkára tartotta meg beszámolóját. Rámutatott arra, hogy Az elmúlt két évben az egyesületekben fokozódott a felelősség kérdése és az elnökségek is egyre inkább kezdenek dolgozni, tisztségükben nemcsak a tudásuknak és társadalmi állásuknak megillető rangot látják. A tagság azonban — mondotta Valkó elvtárs — legyen még igényesebb a vezetőséggel szemben, amire már vannak is példák. Tudnunk kell azonban azt, hogy a vezetés színvonalának emelése csak a tervszerűség további fokozásának útján érhető el. A tudományos és ipari egyesületeknek jó kapcsolatokat kell teremteni a minisztériumokkal, ami elérhető azáltal, hogy ha a minisztériumi munkatársak is aktívan résztvesznek az egyesületi munkában. Beszámolója további során a főtitkár rámutatott azokra a hiányosságokra, amelyek az egyes egyesületekben és a MTESz eddigi munkájában tapasztalhatók voltak. így rámutatott a társadalmi bírálat fokozására, szükségességére, az egyesületek nem kellő .együttműködésére és arra, hogy a MTESz-en belül a nem kimondottan ipari és termelő munkával kapcsolatos egyesületek eddig háttérbe szorultak. Említette, hogy az egyesületek vezetőségébe és munkabizottságaiba a fiatalokat bátrabban kell bevonni. Az egyesület minden munkájában a legkisebben ugyanúgy, mint a legnagyobbakban — fejezte be Valkó elvtárs beszámolóját — egyaránt érvényesüljön a dialektika. Valkó elvtárs beszámolója után sor került a MTESz és a tagegyesületek új _ alapszabály-tervezetének ismertetésére, amelyet a közgyűlés kis módosítással egyhangúan elfogadolt. Ezután került sor az elmúlt két év folyamán legeredményesebb munkát végző hat tagegyesület kitüntetésére, amelyek között a Magyar Hidrológiai Társaság is szerepelt. Végül az egyes egyesületekben legjobb munkát végző kartársakat oklevéllel emlékplakettel tüntették ki, akik között egyesületünk részéről Mosonyi Emil elnökünk és Maucha Rezső szakosztályi elnökünk szerepel. A MTESz harmadik közgyűlése minden hiányossága ellenére igen komoly lépést jelentett előre a tagegyesületek tudományos munkájának tervszerüsítése, az egyesületek közötti kapcsolat megteremtése és elmélyítése, valamint a társadalmi munkafegyelem megszilárdítása terén. A közgyűlésnek hatalmas eredménye volt az is, hogy hz egyesületi tagok megismerték a MTESz-t, annak munkáját, célkitűzéseit és ezen keresztül ma már műszaki értelmiségünk széles tömegei is magukénak érzik a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét. Ez a felismerés megnyilatkozott többek között abban is, a jelölő bizottság által benyújtott jelölt lista felett