Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Finály Lajos: A természetes vizek öntisztulásával kapcsolatos eredmények a biológiai szennyvíztisztításban

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 149 pótban vannak és a közbelépés már feltétlenül szükséges. A nehézségek igen nagyok és még nagyobbak lesznek, de ezek e^őtt nem szabad megtorpanni, biztos, hogy a Bizottság munkája eredményre fog vezetni. Legjobb lenne egy fázisban elvégezni a meglévő szennyvíztisztítóberendezések vizsgálatát é!s az élővízkataszter felállítását, mert a befogadótól nem választható el a tisztítóberendezés kérdése. A munkát fontossági sorrendben, folyamrendszerek szerint kellene elvégezni. Ifj. dr. Szabó Zoltán: Fontos felhívni az illetékes szervek figyelmét arra, hogy a kérdés amivel foglalkozunk, súlyponti kérdés, mert így munkánkat eredményesebben végezhetjük. Nagy Lajos Dénes: Rámutat a súlyos hibákra, amelyek abból erednek, hogy más és más tervező intézetek más és más elvek szerint építik a szennyvíztisztító berendezéseket. Tulajdonképpen egységes elvek és egy intézmény irányítása mellett kellene a munkát elvégezni és a berendezés kezelésére is hozzáértő személyeket kellene alkalmazni. Sűrű János: Kifejti, hogy a kérdés szakszerű rendezése a vegyészeti ipar szempontjából is rendkívül fontos. Ifj. dr. Szabó Zoltán: Megemlíti, hogy a Népjóléti Minisztériumnál felle'hető kataszter, amely 150 berendezés vizsgálatát tartalmazza, nem használható fel, minthogy ennél sokkal több a megvizsgálandó berendezések száma. Keresztes Alfréd: A kataszterben nem szerepelnek az ipari üzemek, csak az egészségügyiek. Hunyadi Domokos: Vizeinkkel helyesen kell gazdálkodni. A meglévő berendezések megfelelő üzemeltetése mindaddig nem lehetséges, amíg azt az illető iparvállalatok végzik, mert itt a vízkérdés utolsó rendű. Az ÉTI megbízást kapott, hogy készítsen egy szabályrendeletet az építkezések irányelveiről. Ez a mű a jövő évben megjelenik éls talán segft rendet teremteni. Dr. Maucha Rezső: A kataszter összeállítása igen nagy munka, először a fontos helyeket kellene felülvizsgálni. (Diósgyőr, Pét, Pécs), ami már részben folyamatban van. A tisztítóberendezések el vannak hanyagolva és ezen csak úgy lehetne segíteni, ha a vízjogi törvényt módosítjuk és súlyosabb büntetéseket szabunk ki. A kérdést nem lehet egy ülés kereté'ben kitárgyalni, a Társaság küldjön ki egy bizottságot, amelyben minden érdekelt szakértő vegyen részt. Ki kell dolgozni egy javaslatot, amellyel a Kormányzat elé állhatunk. Finály Lajos.- A maiva! együtt összesen 25 hozzászólás hangzott el ebben a tárgyban, amely a kérdést minden oldalról megvilágította és fontosságát kieme'te. Késő akkor kezdeni munkába, amikor vizeink már haszná'hata-anok Minél előbb meg ke'l alakulnia a szervezetnek, amely a kérdést központi'ag irányítja. A Társasás tartsa szem előtt, hogy a szükséges intézkedések megtörténjenek. (Jegyzőkönyv folytatása a 117. oldalról) kor egyrészt a jelentkező óriási vízigények legszigorúbban előírják vízkincsünknek a lehető legracionálisabb hasznosítását és szétosztását, másrészt a műszaki-tudományos problémáknak egész tömegét kell megoldani az öntözés, a vízierőhasznosítás, a hajózás, az ivóvíz, az ipari vízellátás, szennyvíztisztítás terén, fokozott szükség van arra, hogy ezeknek a különböző területeknek a szakemberei megtalálják egymást, hogy közös problémáikat együttes munkával tudják megoldani. És éppen ezért, ha ezt a munkát mi itt az egyesületben nem végezzük el, más helyettünk nem végezné el. Ez a körülmény különös felelősséget jelent azoknak az elvtársaknak a számára, akiket ma ezen a közgyűlésen a vezetőségbe fogunk választani. A vezetőinknek érezniök kell, hogy az egyesület társadalmi munkája egyre komolyabb tényezője műszaki fejlődésünknek, érezniök kell, hogy az egyesületben vállalt funkció nem csupán címet és megtiszteltetést jelent, hanem munkát, komoly kötelezettséget Pártunkkal és dolgozó népünkkel szemben. Ha, a vezetők érezni fogják'ezt a felelősséget, ez már önmagában is fontos tényezője lesz az egyesület további munkájának, amelyhez én a Szövetség és a többi tudományos egyesület nevében sok sikert kívánok. Elnök megköszöni dr. Valkó Endre megnyitó szavait és a programúi következő pontjaként javaslatot tesz a jelölőbizottság és a szavazatszedő bizottság megválasztására. Jelölő bizottság: dr. Frank Miklós, dr. Erőss Pál. dr. Sarló Károly. Pap István. Szavazatszedő bizottság: Illei Vilmos. Abos Bruno, Horváth Lajos, Ivicsics Lajos, Szalay Mihály. A közgyűlés fenli javaslatokat egyhangúan elfogadja. Elnök felkéri a jelölőbizottságot. hogy javaslatuk megszövegezését hajtsák végre. A jelölőbizottság tagjai e cé'ból elhagyják a te nmet. Ezután elnök felkéri Kovács Gy8tgil főtitkárt, hogy beszámolóját az elmúlt év munkájáról tartsa meg. Kovács György főtitkár beszámolója : Tisztelt Közgyűlés! Társaságunk elmúlt évi munkáját áttekintve a számszerű adatok további fejlődést mutatnak. Taglétszámunk elérte a 815 főt. melyből 604 rendes, 211 ifjúsági tag. A munkabizottságaink száma az elmúlt évben 19. A megtartott előadások száma 57, melyből 16 központi előadás, 17-et a limnológiai, 9--et a hidraulikai. 9-et pedig a vízellátási szakosztály tartott és 6 volt a szovjet klubeslék számia. A számszerű adatok azonban magukban nem nyújtanak hü képet a Társaság életéről. Szükséges azoknak minőségi vizsgálata is és csak ilyen kellő krilikai szempontból történő vizsgálat után vonhatunk le az elmúlt év munkájából olyan következetetéseket. amelyekkel jövőévi munkánkat megjavíthatjuk. Vizsgálni kell azt is, hogy Társaságunk tudományos munkája mennyiben segítette elő népgazdaságunk fejlődését, ötéves tervünk megvalósulását és a következő ezzel kapcsolatos tervek előkészítését. Ilyen szempontból vizsgálva, az 1951. évi működésünket, azt két nagy csoportra oszthatjuk. Az egyik a Társaság tudományos működése, a másik ezt a működést lehetővé tevő és elősegítő szervezési munka. Megállapíthatjuk, hogy egyesületünk tudományos munkája az elrmílt években mindig sokkal jobb és rendszeresebb volt, az itt kitűzött feladatokat mindig jobban teljesítette, mint szervezési vonalon. Az elmúlt évben a Társaság tudományos működését az Akadémiai Hidrológiai Bizottsággal való szoros együttműködés jellemezte. Ez lehetővé tette számunkra, hogy elérjük egy már többször hangoztatott célunkat, azt tudniillik, hogy előadásainkat ne a> jelentkező előadók szerint válasszuk meg. hanem az Akadémia kutatási munkatervében kitűzött feladatokhoz szükséges problémákat vegyük előadásainkban programmba és ah ^z keressük meg a megfelelő előadókat. Az 1951. évi előadások ütemtervét már ezek szerint állítottuk össze és azt kisebb kivételektől eltekintve mindvégig tartottuk. Ez a/ együttműködés biztosította számunkra azt is, hogy előadásaink témáikkal szorosan kapcsolódnak az öléves terv hidrológiai problémáihoz és így elősegítették annak gyakorlati végrehajtását. A múltban mindig felmerült az egyesületen belül a mérnök kartársak passzivitása, ami aizt eredményezte, hogv tudományos munkánkból hiányzott az általuk képviselt szektor. Ezen, ha nemi is teljes mértékben, de nagyrészt sikerült változtatni, ami a Hidraulikai Szakosztály munkájának fellendülése és a központi előadóüléseken tartott mérnöki tárgyú előadások számának emelkedése mutat. Ez a munka azonban befejezve nincsen. Még nagyobb számban és még szé'.esebb skálán kellene bemutatnunk előadásainkon mérnöki kérdéseket. Felhívom ezért a következő vezetőség és elsősorban a Hidraulikai Szaikosztály vezetőinek figyelmét arra, hogy pl. vízgépészeti problémák témáink között eddig alig (Folytatáf a 155. oldalon)