Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Finály Lajos: A természetes vizek öntisztulásával kapcsolatos eredmények a biológiai szennyvíztisztításban

148 Finály L.: Természetes vizek öntisztulása A BALATONI KONGRESSZUS UDC 551.482 : 628.35 A természetes vizek öntisztulásával kapcsolatos eredmények a biológiai szennyvíztisztításban Finály Lajos vitaindító összefoglalója A Balatoni Kongresszus alkalmával szeptember 30-án tartott előadásomban azokat a veszélyeket és káros következményeket igyekeztem kidomborítani, amelyek a természetes vizek elszennyezésével járnak. Rámutattam arra, Ihogy az öntisztulás folyamata lassan megy végbe és az egymásután következő szennyezések halmozódása azt nagymértékben befolyásolja. Hangsúlyoztam, hogy természetes vizeinket a szennyvizek előzetes tisztításával kell segíteni folyton nehezebbé váló munkájuk minél sikeresebb elvégzéséhez. Az előadás záradékaképen határozati javaslatokat terjesztettem elő, amelyeket a Kongreszszus Elnöksége közös határozatban foglalt össze. Az előadáshoz 10 értékes hozzászólás hangzott el. A hozzászólások azt mutatták, hogy a felvetett téma igen széleskörű érdeklődést váltott ki. További hozzászólás és vita akkor az idő rövidsége miatt nem volt lehetséges, ezért a Kongresszus elnöksége a vita folytatását későbbi szakülésre tűzte ki. A vita megindítása előtt hangsúlyozottan rá kívánok mutatni arra, Ihogy munkánkat nagymértékben megkönnyíti és előmozdítja, hogy annak megszervezésénél és elvégzésénél a Szovjetunió példamutatására, továbbá Csehszlovákiában, Belgiumban és az Északamerikai Egyesült Államokban már megindult hasonló munkák tapasztalataira is támaszkodhatunk. így a szomszéilos Csehszlovákiában külön szerveket létesítettek az országos vízgazdálkodási terv elkészítésére, melyek felvételi munkája alapján elkészítik az ország összes vizeinek kataszterét. Ugyanitt nagy fejlődésnek indult a folyóvizek szennyeződésének vizsgálata és ellenőrzése. Egységes szabályzat gondoskodik a vizsgálati eredmények összehasonlíthatóságáról, a mintavétel és a vízvizsgálatok egységes módjáról, beleértve a vegyi, fizikai és bakteriológiai vizsgálatokat. Az eredmények alapján a természetes vizeket öt osztály szerint minősítik. Hasonló munka indult el Belgiumban és az Egyesült Államok néhány államában is. * Előző számunkban közöltük Finály Lajosnak a Balatoni Kongresszuson elhangzott ilyen című előadását és az ott elhangzott hozzászólásokat. A vita azonban olyan élénk volt, hogy az elnök annak folytatását egy Budapesten tartandó vitaülésre tűzte ki. Ezt az ülést Társaságunk tartotta meg. Az ülés anyagát az előző számunkban közölt cikk kiegészítéseként most ismertetjük. (Szerk.) Hozzászólások Szilágyi Gyula: Ez a fontos kérdés nálunk még nem volt eléggé eiötélrben, mert vizeink meglehetősen tiszták. A iejiődö iparral együtt jár azonban vizeink elszennyeződése, amely a problémát súlyponti kérdéssé teszi és szükségessé válik egy szervezet megalakítása, ameiy a kadés gyakoriali megoldását kiviteiezi és előkészíti. Első leendő és követelmény ennek a munkaközösségnek a megszervezése. Szükséges elsősorban a meglévő szeriny.vizberendezéseket lelülvizsgáni és azokat működésbe hozni, illetve megjavítani. Hergár Viktor: Legjobban elszennyeződött vizünk a Sajó éis ennek problémája nagy feladatként előttünk áll az ötéves terv keretén belül. Elsősorban erre a súlyponti kérdésre kell gondot fordítani és az itt kialaikult tapasztalatokat a későbbi, országos tervek kiépítésénél majd fel tudjuk használni. dr. Páter János: A víz szennyeződésénél szerepet játszanak fizikai, kémiai és biológiai tényezők, s ezek egymáshoz való viszonyának függvénye a víz tisztasága. Hiába tisztítóhatású a víz sodra, ha az olyan anyagokkal találkozik, amelyeket még kilométereken át sem tud felmorzsolni. (Pl. tífuszos betegek bélfoszlányai, stb.) Szennyvízzel kerülhetnek a vízbe olyan kémiai anyagok, savak, amelyek egyes baktériumokra pusztító hatással vannak. Ezeket a szempontokat mind ligyelembe kell venni, ha jól és helyesen működő szennyvíztisztító-berendezéseket akarunk felállítani. Hanyagság és kellő szakértelem hiányában veszélyeztetjük az emberek) egészséget. ifj. dr. Szabó Zoltán: A Szennyvízbizottság, amely még a tavasz, folyamán alakult a választmány jóváhagyásával, eddig még nem ült össze. Októberben kellett volna az első ülést tartania. A bizottság összehívása most már égetően sürgős. A múltban kötelezték a hatóságok szennyvízberendezések megépítésére a vállalatokat, azonban ezek egyrészt kellő gond nitlkül készültek, másrészt nem ellenőrizték azokat úgy, ahogyan kellett volna. Hatósági vizsgálat csak felje.entés a.apján történhetett, ez pedig úgyszólván sohasem érkezett, minthogy a szennyvíztisztító berendezést környez.) területek is az illető gyár, vagy üzem birtokát képezték. Előfordult az is, hogy maga az élővíz is magántulajdont képezett és a védőberendezést fel sem állították. Sajnos, ezeket a nagy mulasztásokat máról holnapra nem lehet rendbehozni, igen hosszú és nehéz munka áll előttünk. Erre a kérdésre a szakminisztériumok figyelmét is fel kell hívni, hogy a kellő segítséget megkaphassuk. A Bizottságnak meg kell állapodnia a vizsgálati módszerekben és javasolom, hogy az iható és nem iható víz halárának megállapítására használjuk fel dr. Páter Jánosnak, Társaságunk egyik előadóülésén bemutatott ábrázolását. dr. Papp Stíláid: A kérdésnek óriási egészségügyi jelentősége van, amit számos példával bebizonyíthatunk. A munkaközösség létrejöttét a legmelegebben pártolom és segítségünket felajánlom. Csatlakozom Szilágyi Gyula kartárs javaslatához, hogy elsősorban a meglévő berendezéseket vizsgáljuk felül és hozzuk működőképes állapotba. Horváth József: A meglévő berendezések rendbehozása gazdaságosság szempontjából is igen fontos. A Kormányzatnál megvan a megértés és megvan a kilátás a javulásra, örömmel üdvözöljük a Társaság igyekezetét, hogy megakadályozzuk az élővizek elszennyeződését. Dr. Lessenyei József: Sajnos, példákért már nem keli külföldre menni, mert hazai vizeink is igen rossz álla-