Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)
3-4. szám - Dr. Láng Sándor: „Dr. Mosonyi Emil: Vízerőgazdálkodásunk időszeri feladatai” c. könyv ismertetése
Hidrológiai Közlöny 32. évf. 195'-!. 3—4. .sz. 147 sem lehet a duzzasztással érni az árvízszintet. Csak a Duna Visegrád körüli szakaszán lehetséges az árvízszintig való duzzasztás. Ezenfelül a kismérvű duzzasztás miatt a létesíthető vízerőművek termelésie nem is lehet folytonos, hanem megszakított üzemű. Mindezen hátrányokat viszont kipótolja nagy folyóink — tehát a Duna, Tisza — tekintélyes vízhősége. A kis esés mellett a vízerőművek ingadozó teljesítményét nagyszerűen ellensúlyozza majd az egyéb forrásokból származó villamosenergiamennyiség. A 100 kW-os országos távvezetékhálózat kiépülésével nagyon jól meg lehet majd oldani a viszonylag kisebb teljesítményű vízenergiatermelésünk kiegészítését, annál is inkább, mert vízenergiatermelésüinik a teljes kiépítés után is mindig csak legfeljebb negyed-ötödrészét teheti ki teljes villamosenergiatermelésünknek. Ezenfelül említi, 'hogy igen kedvező lehetőség kínálkozik a visegrádi Dunaszorosban létesítendő szivattyús-tározós vízerőmű (hidraulikus energiatározó) kiépítésére, ahol 350 m-es hasznos esésre is lehet szánűtanli. Ez nélkülözhetetlen eszköz lesz a jövőben a gazdaságos és korszerű energiatermelés terén. Az itt termelt energia pedig nem nagy elvezetés után a közeli fővárosban kerülne felhasználásra. A vízerőhasznosítás kiépítése alkalmával nálunk sem szabad megfeledkezni a Szovjetunióban jól bevált komplex vízhasznosításról sem, vagyis a vízerőknek felhasználását az öntözés és a hajózás fejlesztésével is egybe kell kapcsolni. A továbbiakban szerző néhány előzetes számadatot is közöl a tervezett vízerőművekre nézve a befektetett tőke törlesztésének mennyiségéről s közli, hogy ez a tőketörlesztési időtartam megközelítő becsléssel 30—50 évben adható meg, vagyis évi 2—3,3%*os a törlesztés. Erre persze még pontosabb vizsgálatok szükségesek, ugyancsak az üzemi és fenntartási költségek meghatározására is. Tájékoztatásul közli Zolotarev szovjet professzor adatait, aki szerint a vízerőmű évti költsége a befektetett tőke 3,5—6%-a. Végeredményben tehát a vízerőművek tőketörlesztési ideje ho&szabb, mini a hőerőműveké, vagyis a vízerőművek így gazdaságosabbak, bár- létesítésük alkalmával a fajlagos befektetési költség szerző adatai szerint lényegesen magasabb. Ezekután a hazali vízerőművek kiépítésének egyes részletkérdéseit boncolgatja. Először az erőmüvek létesítésével kapcsolatos műszaki feltételűket ismerteti. Hazai folyóink természeti földrajzi viszonyai ugyanis megkövetelik, Ihogy folyami erőmüvek létesüljenek mély küszöbbel (a hordalék elvezetés miatt) és nagynyílású gátszerkezettel (a zajló jég elvonulásának biztosítása végett). Az árvíz-elvonulás biztosítása miatt öblözetben, esetleg pillérekre megosztott erőművek alakjában kell azokat kialakítani. Gondolni kell az egyes szerkezeti részek téli fűtésére, továbbá az alapozás helyét is jól kell megválasztani, mert az alapozás érzékeny magas költséggel jár amúgyis. Az ingadozó vízhozamoknak legjobban az állítható, szárnylapátos turbinarendszer felel meg. Szükséges, hogy a vízlépcsők egyben az öntözés és a hajózás főművei is legyenek. Részletesen sor kerül még a létesítendő magyarországi vízierőművek gazdaságosságának tárgyalására is. Bár az eséstényező növekedésével bizonyos teljesítmény alapulvételével a befektetés költsége csökken, a hazai viszonyok mellett a létesítendő kisesésű vízerőművek fajlagos befektetése aránylag magas összeg a hőerőművekéhez képest. 10 ;—13 000 Ft/kW összegben adja meg hazai folyöinkra a fajlagos befektetés öszszegét. Végeredményben pedig a Tisza melletti erőművek termelési egységköltségét 12,2 fill/kWó, a dunai erőművekét 10,3 fill'kWő összegben határozza meg. Ugyancsak közli szerző számításainaik eredményeit -a kisebb folyókon létesítendő vízerőművek termelésű költségeire vonatkozólag is. Itt 10—16 fill/kWó adódik ki. Arra nézve is közöl terveket, hogyan lehelne egy kb. 10—12 éves vízerőgazdálkodási terv keretében, mintegy 2,5 milliárd Ft. beruházási költséggel összesen 1 milliárd kWó évi energliatermieilés elérésével 200000 kW beépített teljesítményű erőműveket létesíteni. Ehhez járulna még a dunai szivattyús tározó 80 000 kW teljesítménnyel, ez a kedvező helyrajzi viszonyok következtében igen alacsony fajlagos befektetéssiel épülhetne meg. A közölt számadatok azonban túlnyomórészt csak tájékoztató jellegűek s ezekkel kapcsolatban nagyon hangsúlyozza a megfelelő sokoldalú előmunkálatok és a tervezés nagy szerepét, amikor a gazdaságosság adatait is biztosabban meg lehet majd határozni. Részletesen kifejti nézetét a hazai vízerőgazdálkodás kiépítésével kapcsolatos előmunkálatokról is. Itt igen fontos kérdésnek Ígérkezik a megengedhető legmagasabb duzzasztás! szint kiválasztása és az fitt felhasználható legalkalmasabb turfoinaszerkezet alkalmazása. A befejezésben megemlíti, hogy ihazai viszonylatban igen érdemes a vízerőhasznosítás kérdésével behatóan foglalkozni. Elég példa van rá, hogy külföldön sokkal kedvezőtlenebb természeti adottságok közölt is létesítenek vízerőműveket. A hazaii vízerőhasznosítás kifejlesztése érdekében szükségesnek látja a megfelelő hidrológiai, topográfiai, geológiai és egyéb előmunkálatok végrehajtásával kapcsolatban a megfelelő vízerőgazdálkodási keretterv elkészítését és részletes kidolgozását. Enneik elkészítésekor ás végrehajtásakor a rendelkezésre álló vízkészlet optimális kihasználását vegyék alapul. Szerző tanulmánya a legkomolyabb alapot szolgáltatja Hazánk „fehér szénkészletének" a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb kihasználásához vezető úton. Lánc/ Sándor dr.