Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Leél-Össy Sándor: Az ürömi víznyelő barlang

Hidrológiai Közlöny 32. év/'. 1952. 3—4. sz. 123 szorítót, és egy kb. 4 méter mély, mesterséges bejáratot is .véstünk hozzá. Ezenkívül további belső feltárásokat is végeztünk. Ezek során 1950. április 1-én egy teljesen eltömött agyagos szifon: a Beszterczei-szorító kiásásával az alsóbb szintekre vezető újabb aknákat és termes folyosókat találtunk, és egyik napról a másikra több mint háromszorosára növekedett a barlang. Sajnos a barlang alsóbb részei annyira el voltak tömődve, hogy végcélunkat: a karszvízszintet nem tudtuk elérni, bár a barlang aljában is nagyarányú ásatásokat végeztünk. De így is hatalmas barlangrendszert tártunk fel. — A feltárt szakaszokat — szintén a hallgatók segítségével — részletesen térképeztem is. (L. a mellékelt barlangi térképeket!) Sztratigráfiai viszonyok Az Ürömi víznyelő legfelsőbb-eocénkori bryozoás-márgában alakult ki, mely alatt azonban — a felszíntől kb. 2—3 méter mélységben -— felső eocénkori (bartonien emelet) nummulinás-mészkő van. A barlang már a nummulinás-mészkőben képződött. A bryozoás-márga szürkésbarna színű, vékony réteglapokban települt („leveles") kőzet. Elég puha, ütésre könnyen törik. Nagy agyagtartalma miatt a szénsavas víz nehezen oldja, nem jól karsztosodik. Tehát a víznyelő tula jdonképpen rejtett karsztos jelenség. — A bryozoásmárga. csapásiránya: 10° (E—D), dőlésiránya: 10—12°; a nummulinás mészkőre általában konkordánsan települ. A közvetlen környékén is mindenütt bryozoás-márga van a felszínen, vagy a vékony talaj alatt, a kőfejtők aljában azonban már a nummulinás mészkő is kibukkan. — A kőfejtőkben a brvozoás-márga csapása és dőlése igen változatos, eltér a víznyelő melletti mérésadatoktól. A víznyelőtől kelet felé — a Rókaliegy nyugati lejtőjén felfelé — fokozatosan elvékonyodik és elvégződik a márgaréteg. Nyugat felé: Üröm község alatt is valószínűleg megvan a mélyben (fiatalabb rétegek alatt). A nummulinás-mészkő — a bryozoás-márgához nagyon hasonló, szintén szürkésbarna színű kőzet. A márgánál azonban sokkal keményebb, és nehezebbén törik. Vastag rétegpadokban települt. Csapás- és dőlésiránya a víznyelő aljában és a barlang felső részében nagyjából megegyezik a bryozoás-márgáéval. Ugyanazon kőfejtőben is az egymásalatti bryozoás-márga és nummulinás mészkőrétegek dőlés- és csapásiránya általában azonos. Nagy a változatosság azonban a különböző feltárások nummulinásmészköveinek a dőlésében és csapásában. Sőt magában a barlangban is különböző fokú dőléseket és csapásokat mértem. — A nummulinásmészkő dőlésszöge is elég változatos, a felszínen: 7—8°, a barlangban 6—10°. — Kelet felé — a bryozoás-márga alatt, majd a márga elvégződése után a felszínen is — felhúzódik a Rókahegv nyugati oldalán egészen a csúcsig. Tehát a nummulinás-mészkő településterülete kelet felé erősen túlnyúlik a reá vékony rétegben, konkordánsan települő márga területén. (A legfelső eocénban a tenger vidékünkön valószínűleg regredált!) — Nyugat felé — a mélyben — fokozatosan vastagodik a nummulinás-mészkőréteg. A barlangban még 40 méter mélységben sem találtuk meg az alját. Valószínűleg Üröm község alatt is bizonyos mélységben nummulinásmészkő van. Az erős hasonlóság miatt a barlangban és a feltárásokban nagyon nehéz határt vonni a bryozoás-márga és a nummulinás-mészkő rétegei közt. Feltehető, hogy területünkön az eocén végén — a tenger visszahúzódásával együtt — fokozatosan ment át az üledékképződés a nummulinás-mészkőből broyzoás-márgába. De maga az ürömi nummulinás-mészkő se igazi típusos mészkő, mert némi agyagtartalma ennek is van, és emiatt inkább átmenetnek tekinthető a márgából a mészkő felé. A nummulinás-mészkő a márgánál sokkal jobban oldódik, de agyagtartalma miatt még mindig nem tökéletesen karsztosodó kőzet. 11a a barlangunk falait összehasonlítjuk a dachsteini-mészkőben képződött barlangok falaival (pl. Remetehegyi-barlang és zsomboly, Macskabarlang), rögtön látjuk, hogy az utóbbi kőzet felülete mennyivel jobban korrodált, illetve karrosodik. Sokszor egészen kicsipkéződnek a dachsteini-mészkőbarlangok oldalai, míg az Ürömi