Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Leél-Össy Sándor: Az ürömi víznyelő barlang

124 Leól-össv S.: Az Ürömi víznyelő barlang víznyelő-barlang fala majdnem egészen sima, legfeljebb enyhe beöblösödése'k, és elvétve kisebb lyukak jelzik, hogy a korrózió itt is működött. Egyéb kőzetek csak az Ürömi-barlang távolabbi környékén találhatók. Tektonikai viszonyok A tektonikai szerkezet az Ürömi víznyelőbarlangban és környékén elég bonyolult. Ezt már a változatos rétegdőlések is igazolták. (L. előbb!) A Pilis-hegycsoport keleti részét (melynek területére esik barlangunk) a kéregmozgások erősen feldarabolták, és hosszú, keskeny, különálló, gerincszerű rögökké torlaszolták fel. Jellegzetes és energikus törések mutathatók ki ezen a vidéken. Hosszú, párhuzamos, NyÉNy— KDK (III. helyenként ÉNy—DK) csapásirányú törésvonalak közölt süllyedt be a Pilisvörös váriárok és emelkedtek ki a Kevély-csoport lépcsőzetes rögvonulatai (5, 6, 7, 8): I. Aranyhegy (177 m), Ürömi-hegy (180 m), Kövesbérc (281 m), 241 m magasságú csúcs, Fehér-hegyek déli része (280 m); II. Péterhegy (237 m), 279 m csúcs Fehér-hegyek északi része (293 m.); III. Rókahegy (254 m). (Ez van az Ürömi barlanghoz a legközelebb!) Kőhegy (335 111), Ezüsthegy (405 m), Nagykevély (535 m), Kiskevély (483 m). A rögök alakján kívül aszimmetrikus keresztmetszetük is bizonyítja töréses eredetüket: általában a déli oldaluk jóval meredekebb, mint az északi, tehát itt féloldalas kibillenés történt. Maga az Ürömi víznyelő és barlangja is hatalmas tektonikus hasadékrendszerben alakult ki. (Főbb csapásirányok EK—DNy és ÉNy—DK). Tehát a töréseknek nagy szerepük volt az Ürömi víznyelőbarlang létrejöttében. Töréses vetődésekre utal még az a tény is, hogy az Ürömi víznyelőtől közvetlenül délre: az Üröm—Csillaghegyi út túlsó oldalán lévő kőfejtőben a nummulinásmészkő van a felszínen, míg az út északi oldalán a jóval mélyebben fekvő víznyelőben a felszínen fiatalabb bryozoásmárgát találunk, és csak ez alatt következik a nummulinás-mészkő. Helytelen lenne azonban vidékünkön a tektonikai szerkezetet túlságosan leegyszerűsíteni és sematizálni. Az a körülmény, hogy Ürömtől DK-re egymás közvetlen közelében a Péterhegy fődolomit, ettől kissé ÉK-re az Ürömi amfiteátrum dachsteini-mészkőben van, a 225 magassági pont ismét dolomitból, majd ezen túl ÉKre a Rókahegy újra dachsteini-mészkőből van, arra látszik utalni, hogy itt az egyszerű töréseken kívül pikkely eződések is történtek. Paleontológiái adatok Az Ürömi-víznyelő környékén a bryozoásmárga, sőt még a nummulinás-mészkő sem túl gazdagok kövületekben. A barlang belsejében is kevés kövület van a nummulinás-mészkőben. — Gazdag azonban a barlang a víznyelő által besodort, elég fiatalkorú, emlős fossziliákban (nyúl, egér, ló, kutya stb. csontok), melyeknek azonban a barlang csak másodlagos helyük. Mégis fontosak, mert kormeghatározásuk esetén lehetne belőlük következtetni a víznyelő és a barlang keletkezési idejére- Vértes László megállapítása szerint e csontok részben valószínűleg pleisztocén, részben holocén korúak. Geomorfológiai vizsgálatok (Formakincs és keletkezés) Az Ürömi víznyelő nem közönséges karsztos víznyelő. Tudjuk, hogy a Budai- és a Pilisihegyvidéken elég kisarányú a karsztosodás. Ennek többféle oka van: elég kevés a csapadék (átlag évi 600—650 mm), tektonikailag nagyon fel van darabolva a térszín, tehát hiányoznak az összefüggő és nagykiterjedésű karsztplatók, ezenkívül a legtöbb helyen nem mészkő, hanem kevéssé karsztosodé márga, dolomit, vagy egyéb egyáltalán nem karsztosodó kőzet van a felszínen. Ennek következtében általában hiányoznak a nagyobb és típusos karsztos formák. Dolina, zsomboly alig van. — Barlang ugyan sokfelé található, de ezek általában kicsiny karsztos barlangok (pl. Remete-barlang, Mackó-barlang, Macska-barlang; Pilisi-barlangok), míg a nagyobbak többnyire nem karsztos barlangok, hanem hévforrásos eredetűek. (Mátyáshegyi-, Szemlőhegyi-, Ferenchegyi-, Pálvölgyi- és Solymári-barlangok) . Víznyelő is kevés található. A Budaihegységben egyáltalán nincs. A Remetehegyi Iiétlyuk zsomboly sohasem volt víznyelő, hanem barlangi felszakadással keletkezett. (9). — A Pilis-hegycsoport területén már akad néhány: az Ürömi víznyelő, Csobánkai Macskabarlang a Ziribár déli oldalában (2), Budakalászi mésztufa víznyejö (5—6), Pomázi kettős víznyelő (5—6), Pilisszentkereszti-víznyelő a Dera-patak szurdokában (2), Ezek azonban mind kicsinyek és