Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sebestyén Olga: Egy balatoni élőlénytársulás ökológiai kiértékeléséről

104 Sebestyén O.: Egy bnla,toni élőlénytársuiás Ábramagyarázat. 1. ábra. A Balaton vízállásának változása (tihanyi adatok); a víz hőmérséklete (havi középértékek); Bangia-tenvészet (•= eleven, +- = kiszáradt, o = hiányzik) 1935—1940; 1945—1950. években. 2. ábra. Az eleven (sűrű pontozás) és kiszáradt (ritka pontozás) Bangia-tenyészet vertikális helyzete a vízálláshoz ("vastagabb számok), illetőleg a víz színéhez (vékonyabb számok) viszonyítva a Tihanyi félsziget keleti partjának különböző pontjain. A = Vízalámerült tenyészet, felette Ulothrix-bevonat (U), alatta Cladophoragyep (Cl). B — Bő esőzés következtében kiújult tenyészet a vízszín fellett 1940 nvarán. C = Alacsony vízállás miatt szárazra jutott tenyészet csak helyenként elevenedett fel. D = Emelkedő vízben felelevenedett tenyészet részben már alámerült, részben hullámmosta, részben még száraz állapotban. Víz hőfoka 2° C. E = A Bangiabevonat az emelkedő víz miatt csaknem mindenütt alámerült (víz hőfoka 1°—2° C), oly helyeken. ahol a hullámmozgás jobban érvényesül (a), kiszáradt részek is vannak, a. b, c, d = a félsziget keleti, partjának különböző pontjai a Biológiai Kutatóintézet parkia területén; f = Kisöböl; szaagatott vonal = vízállás a megfigyelés idején; F = A Bangia-,gyep sorsa a keleti part egy szakaszán 1949. szeptemberétől tartó apadás, majd november közepén kezdődő emelkedés idején 1950. február végéig, ritka pontozás = kiszáradt tenyészet, sűrű pontozás = eleven tenyészet, vonalkázás = .jégkéregbe ' fagyott tenyészet. A vízszínváltozást folytonos vonal, a Bangia-gvep határait szaggatott vonal jelöli. A külön feltüntetett időpontok megfelelnek u. e. ábra C, D, E részeinek. 3. ábra 1—10, 16 Bangia atropurpurea, 11 — 16 Philodina roseola. rajzkészülékkelt rajzolt vázlatok. 1 = Több sejtsoros fonal monospórákkal. a fonal felső része üres. 1949. dec. 8. 2 = Különböző alakú, részben nioz?ó monospórák, erősebb naivitással. 1950. jan. 28. 3 = Monospórákiból fejlődött fiatal fonalak vájt tárgylemezes mikrotenvészetből. A fonalak hyalinkoronggal és rizoidokkal tapadnak az alzathoz. 1950. 1. 27. 4 = Hosszában részekre szakadó fonal 1950. febr. 24. 5 = Törött felületen hyalinnyúlvánnval újrarögzül'ő fonal mikrotenyészetből. 1950. febr. 2.6 = Jégbefagyott fonal, összetömörült sejttartalommal. 1938. jan. 21. 7 = Fonalrész alámerült telepből vacuolumos plasmával és centrálisán összehúzódott chromatophorával. A legömbölyödött felső sejt töredezőben levő fonalra utal. 1950. febr. 16. 8= Alámerült tenyészetből való fonal centrálisán összetömörült chromatophorával a felső két sejtben, nagy vaculás peripherikus plasma, az alsó két sejtben sűrűn habos szerkezetű központi plasmarész van ábrázolva. 1950. február 16. 9 = Aquáriumi tenyészetből való, gombáktól ellepett eleven fonal. A sejttartalom normális. 1950. január 28. 10 • Aquáriumi tenyészetből való fonal gomba (?)bevonatai. A Banei ffítp]^ tnrtnlmft összphi'iíMott. 1950. január 28. 11 — Alámerült Bangia-gyepben talált Philodina-pete (?), szemcsés, halvány rózsaszín, belseje mélyebb árnyalattal. 1950. febr. 16. 12 = Fejlődő "embrió (?) vagy betokozódott Philodina (?). A burokra idegen részecskék tapadnak, a burok tartalma különböző árnyalatú részekre tagolt rózsaszín tömeg. 1949. dec. 8. 13 = eleven, összhúzódott Philodina. 1949. dec. 8. 14 = összehúzódott, mozdulatlan, vörösszínű Philodina. 1949. dec. 8. 15 = Keyéssé összehúzódott, színtelen példány, gyomrában négy kovamoszattal. 1949. dec. 8. 16 = Eleven Bangia-fonalra tapadt, összehúzódott Philodina. 1949. dec. 8. 4. ábra. A locsolástere három arculatának milieu spektruma. 5. ábra. A Bangia atropurpurea és Philodina roseola ökológiai valenciája. 6. ábra. Beszáradt Bangia-fonalak Philodinával. 10 X oc., 15 X obj., Practiflex. Dr. Felföldy L. felvétele. 7. ábra. Eleven egy- és többsejtsoros Bangia-fonalak. 10 X oc., 15 X obj., Practiflex. Dr. Felföldy L. felvétele. IRODALOM: 1. Bartos, E. 1948: The problem of anabiosis in the animal kingdom. Ent. Listv. Fólia Ent. 11, 80—82 (Biol. Abstract 23, No. 17 917). 2. Brehm. V. 1930: Einführung in die Limnologie. Biol. Studienbücher 10. VI. + 261. Berlin, J. Springer. 3. Carpenter, K. E. 1928: Life in inland waters. XVIII. + 267, Sidgwick & Jackson, Ltd. London. 4. Cartcr G- S. 1940: A seneral Zoologv of the invertebrates, XXVIII. + 509. Sidgwick & Jackson Ltd, London. 5. Daday. J. 1897: Rákok. Balaton Tud. Tanul. Eredm. II. 1. 9. 6. Dobers, E. 1915: über die Biologie der Bdelloidea. Int. Rev. ges. Hydrol. u. Hydrobiol. Biol. Suppl. 7, 1—128. 7. Enlr G. <C- Sehestyé" O. 1946: Das Lében des Balaton Sees. Magyar. Biol. Kut. Munk. 16, 179—411. 8. Ei/ferth & Schönichen 1925: Einfachste Lebensformen des Tier- und Pflanzenreiches. 5-te Aufl. VI + 519, 522, H. Rehrmüller, Berlin—Lichterfelde. 9. Gistén, T. 1947: Cónquering terra firma. Kungl. Fysiogr. Sallskapets 1 I.und Förhandüngar, 17, No 21, 1—20. 10. Heinis. F. 1909: Systematik und Biologie der mioosbewohn'enden Rhizopoden, Rotatorien und Tardigraden der Umgebung von Basel etc. Arch. f. Hydrobiologie, 5. 89—166, 217—256. 12. Hickemell, L. M. 1917: A study of desiccation in the Rotifer Philodina roseola, with special reference to cvtological changes accompanving desiccation. Biol. Bull. 32, 343—397 (P. Schmidt 1948 után). 11. Hesse. R. 1924: Tiergeographie auf ökologischer Grundlage. XII. + 613. G. Fisoh'er, Jena. 13. Issel, R. 1908: Sulik biologia termale. Internat Rev. ges. Hvdrobiol. u. Hydrpgraphie, I. 29—36. 14. Issel. R. 1910—11: La Fauné des Sources therma'es de Viterbo. Internat. Rev. ges. Hydrobiol. u. Hydrographie, 3, 178—180. 15. Jacobs. M. II 1909: The effeets of d^icoMon ™ the Rotifer Philodina roseola J. exp. Zool. 6, 207—216 (Dobers 1915 után). 16. Kolkwitz, R. £ M. Marsson 1909: ökologie der tierischen S^pi-obien. Internat. Rev. ges. Hydrobiol. u. Hydrographie, 2, 126—152. 1"

1. T.ncks R. Rotatoria Radertir? in Schulze's; Fiol. cl, Tiere Deutschlands 10, 1—10. 176.