Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sebestyén Olga: Egy balatoni élőlénytársulás ökológiai kiértékeléséről

Hidrológiai közlöny 32. évf. 1952. 3- 4. sz. 103 A vízmozgás a Bangiánál elsősorban mint az 0

2-ellátást kedvezően befolyásoló tényező jön tekintetbe, másodlagosan biztosítja —közvetlenül vagy 'közvetve — azt, hogy a fonalak idegen testek tapadásától mentesek maradjanak. Eleitevékeny állapotban mindenik védve van a lesodrástól; a Bangia-ionál alzatra rögzül, a Philodiiut lábujjaival szorosan a fonalra tapad és azon piócamódra araszol. A vízellátás szapora váltakozása a Bangiáníú a magas 0.,-igény kielégítését teszi tehetővé, míg az eurytop (euryök) Philodináníú a sajátosságnak jelentősége nincsen. A kiszáradás elviselésére mindkét szervezet fel van vértezve, mert anabiotikus. A teljes alámerülés a Bangiá nál csak erősen lehűlt vízben Szennyeződés. A Bangiátől nem ismert, hogy a víz szerves szennyeződésének milyen fokát tűri el. Forrásokban és sebesvízű patakokban való előfordulása oligosaprobiára vall, s a Balaton locsolás-terében is bizonyára kedvezőbbek e tékintetben a viszonyok, mint pl. stagnáló területeken. E két szervezet közötti biotikus kapcsolat csupán arra szorítkozik, hogy a Philodina, mint lasiophil szervezet, helyet, védelmet és — a laza fonalszövedékbén található detritus és mikroszervezetek által — táplálékot talál a Bangia-bevonatban. A társulás a Ph. r. elterjedésére is előnyösnek látszik. Mindez — kivéve talán a szél által való teljedési lehetőséget •— elérhető más összetételű élőbevonatfoan 'is, tehát a partlakó Philodina nincs kizárólag a Bangiára utalva. 6. ábra nem jár káros következményekkel, míg a Philodina megél állandóan alámerült biotopban is. Az időnkénti kiszáradás valószínűleg nem nélkülözhetetlen a Bangiá ra, míg a PhilodináivkX közömbössége kérdéses lehet egyfelől a Bdclloideardkonság ténye, másfelől az időnként kiszáradó környezetben előszeretettel való előfordulása miatt. A kiszáradásnak jelentősége lehet mindkét faj elterjedésében. A beszáradt fonalakról az összehúzódott Philodina könnyen lepereg, elhordhatja a szél, lemoshatja az eső. a szél szárnyán más területre kerülhet a Bangia-szövedék darabkája is. Mint láttuk, az említett három tényező hatását és . jelentőségét egymástól elválasztani nem lehet. A vízellátás, intenzitása szerint, corelációba jut az O,-viszonyokkal, hőmérséklettel. Ezért a különböző évszakokban és a hullámzástól függően más és más hatásfokban megjelenő tényezők összejátszásával állanak elő olyan körülmények. melyek a Bangia és Philodina együtles előfordulásához szükséges környezetet eredményezik. Sótöméngség. Előfordulásokból ítélve mindkét'szervezet euryhalin. A locsolás terének, mint szélsőséges biotopnak benépesedése egyhangú (28: § 24.). Döntő tényező a „kiválogatásban" a sajátos 0

2-viszonyok és a környezet astatikus volta. A Bangia a Balaton legkülönbözőbb ökológiai sajátságokat feltüntető biotopjai közül csak a locsolás terében él meg (stenotop), s hogy dús tenyészete ott is csak időnként fejlődik ki, elárulja azt, hogy ez a biotop sem nyújt számára mindig optimuális létfeltételeket. Az a sajátsága, hogy beszáradva életképessége megmarad, alkalmazkodásnak tekinthető. A Philodina plastikus szervezet, tágas ökológiai valenciával, a szárazság elviselésére való felkészültséggel és terjeszkedési készséggel. Mindez megérteti a szélsőséges ós astatikus környezetben való előfordulását is. Együttes megjelenésüknek valódi alapja a Bangia magas 0

2igénye, a Philodina euryoxibiont volta, és mindkét szervezet anabiosisa. Időszakosan kiszáradó környezetben való előfordulásaik miatt azt is mondhatnók, hogy e két szervezet, a környezethez alkalmazkodva, u. a. életformát (Warming) képviselik, noha a „harmónia" szűk, de mindenesetre életbevágó területen áll fenn.