Hidrológiai Közlöny 1952 (32. évfolyam)

3-4. szám - Dr. Sebestyén Olga: Egy balatoni élőlénytársulás ökológiai kiértékeléséről

102 Sebestyén O.: Egy balatoni élőlénytársulás hőmérséklet 5°—6°) (3. ábra, 11), tél kezdetén betokozódást (?) sejttető képletet is (3. ábra, 12). A gyomorban levő táplálékot, annak parányi méretei miatt, a legtöbb esetben nem lehet felismerni, csak kivételesen találtam két példányban jókora kovamoszatokat (h. ± 30 ,u). (3. ábra, 15.) Beszáradt anyagon kevés élesztési kísérletet végeztem, minthogy a kérdéssel többen foglal

1koztak (6, 10. 12. 15, 22). 1949. júl. 15-én laboratóriumban beszárított anyagból eredő példányok kb. 6 hét múlva életre keltek, az első mozgásjelenségek (csillangómozgás) egyes példányokon a meignedvesítés után már esy fél! órával jelentkeztek. (Víz hőmérséklete 17° C; levegő 22° C.i) Ugyanez az anyag Í950 januáriában máinem volt feléleszthető, noha sem alakban, sem színben nem különböztek a példányok azoktól, amelyek csupán hat hétig voltak szárazon. A beszáradt egvedek közül a vörösek 1—2 nap alatt a vízben elszíntelencdtek. A /?nf/Jí7f(7-gyepnelk a Philodinával való benépesedése a víz felmelegedésével történhet alulról, a szomszédos élőbevonatból, de történhet felülről. a kiszáradva áttelelt állományból is. Az a körülménv. hogv faiunk a Balaton több különböző jellegű biotopjában otthont talál, megerősíti azt a megállapítást, hosy eurytopszervezet. de bizonvítja a faj terjeszkedési készségét is (13:35; 28. 8 12). A terjedés részben passzív úton játszódik le, a kiszáradt vagy dermedt állapotban 'már nem rögzült egyedek útján, de fajunk helyváltoztató mozgása is számottevő. Aciuáriumba beiutott példányok (í 7. old.) a Bangia-hevonatbó 1 csakhamar eljutottak az aquárium távolabbi területeire is. de kb. két hónai) múlva már nyomuk veszett. Ez arra is utal. hogy egy ilven euryöknek minősíthető szervezet ökológiájában is vannak oly faktorok vagv faktoroknalk oly intenzitásbeli határa, melyek korlátozzák az elterjedést. .4 Bangia és a Philodina ökológiai valenciájának egybevetése a locsolás terének, mint környezetnek milieuspektrumával. (4—5 ábra.) A locsolás tere szélsőséges biotop. elsősorban azért, mert vízellátása periodikus. Ez a körül4. ábra A locsolás-tere három arculatának milieuspektrunia intenzitásn. típus körny. tényező alákerült locsolt Száraz intenzitásn. típus körny. tényező 0 M P 0 M P o M P hő 1 hő o

2 vízellátás + vízellátás + fény 1 fény mény, amellett, hogy különleges dinamikai viszonyokat jelent, az 0

2-ellátás módját sajátságossá teszi és annak intenzitását növeli. A vízállásnak és a hullámjárásnak külső körülményektől függően — nagyobb időszakokban való változása miatt a terület hosszabb-rövidebb időre teljesen alámerülhet, vagy szárazra juthat. Ezért a locsolás tere egyúttal astatikus. Hogy megállapítsuk, hogy a Bangia és a Philodina ökológiai valenciája e szervezetek eleven (aktív) állapotában, mennyire van összhangban e szélsőséges biotop milieuspektrumával, vegyük sorra a legfontosabb tényezőket. Hőmérséklet. Mindkét szervezet eurythermikus, bár a hőváltozás kilengéseinek alsó és felső határában eltérés mutatkozik. A Bangia esetében alacsonyabbra nyúlik (0°—1° C \ ízben is dúsan tenyészik), a Philodina ±6° C körül megdermed. A felső határ a Bangiánál alacsonyabb (Balatonban 27°, esetleg 30° C), a Philodinánkl magasabb (46° G, olasz hőforrások). Oxygén. E tekintetben lényeges a különbség, a Bangia polioxybiont, a Philodina euryoxybiontnak látszik, éppen ezért előfordulhat 0

2-ben gazdag területeken is. 5. ábra A Bangia atropurpurea és Philodina roseola ökologiai valenciája (eleven állapot) intenzitás, ^típus körny. tényező hő vízellátás *) sótöménység fény szennyeződés olígOpolymegjegyzés 0—30 C° 6—46 C° ? C° felett alatt oligo-; M — meso-; P — poly. • légköri csapadék ——— = Bangia; — -— -— = Philodina (*o.-típus = hullámlocsolta; m.-típus = hullámmosta; p.-típus = alámerült Vízellátás, vízdinamikai viszonyok. Mindkét szervezet vízben él. Teljesen kiszáradt környezetben latens. állapotba jutnak. A Philodina, mint Bdelloidea rotatria, esetleg áttérőben van a szárazföldi életmódra, de kérdés, hogy hasonló meggondolással! lehetne-e a Bangiát is semiterrestrikus szervezetnek minősíteni? Azt hiszem, alig.