Hidrológiai Közlöny 1951 (31. évfolyam)

SEBESTYÉN OLGA: A Balaton biológiai kutatásának korszerű szempontjai

topjaiban; vagy ezeknek az ökológiai egységeknek élővilágát, társulásait, a környezetihez való viszonyát, az egyes tagok életkörét, az anyagforgalomban való szerepét feltáró kutatások: hogy mennyi élő anyagot termel vagy termelhetne a tó, avagy a halászatot még közelebbről érintő kérdések. Mindezek szerepelnek ötéves tervünkben. Nem lehet eléggé hangsúlyozni azt, hogy ez ismeretek összessége képezheti csak biztos alapját azoknak a beavatkozásoknak, melyek arra irányulnak, hogy az ember a vizeket vagy azok termékeit a maga javára hasznosítsa, s ezt a lehetőséget az utódok számára is fenntartsa. Vizek be- és elvezetése, szabályozása, gazdasági és ipari beavatkozás, nádas és hínáros irtása, egyes már honos halfajok népességének emelése vagy leszorítása, új fajok betelepítése — legyen az hal vagy haltáplálék—, szennyvizek derítése, közlekedés, a tó környékén való település mértékének ellenőrzése stb. mind-mind olyan tevékenység, amelyet az ember mint értelmes lény kifejt. A legkisebb méretű beavatkozás is következményekkel jár, a már említett törvényszerűségek miatt. Természetesen a tudományos kutatásban JS jó ismerni azokat a kérdéseket, mélyek a vizeik gyakorlati felhasználásával kapcsolatban felmerülnek. A közegészségügyi, gazdasági, műszaki, tudományos stb. szempontokat össze lehet és össze is kell egyeztetni. Gondoljunk arra, hogy noha kellemetlen a fürdőhely elhínárosodása, irtsuk-e mindenütt a hínárt, melynek csendes vizében ívik a hal, s ott bőséges legelőt és védelmet talál, vagy pedig elégedjünk meg lokális és idényre szorítkozó intézkedésekkel. Kellemetlen, sőt veszedelmes lehet, ha a fürdőző kagylóba lép, de vajon lehetséges-e azt kívánni, hogy a holocoenoidból egyetlen fajt kiirtsunk? Az elöregedett Balatonban, melynek partjai laposak, fenekét iszap és homok borítja, kevés az alzat rögzülő szervezet számára. Ezért minden behelyezett felületet azonnal belep a vándorkagyló, fonalasmoszat és mikroszkopikus kicsinységű élőlények tömkelege. Ez az élőbevonat lassítja a hajók járatát, eltömi a vízvezetéket, kétségbe ejti a fiirdőzőket. De vajon alakítsuk-e át tavunkat ezért egy hatalmas, jól tisztítható fürdőmedencévé a partok betonozásával, vagy pedig csak a rögzülést gátoljuk ártalmatlan lokális beavatkozással, annál is inkább, mert a Tihanyban végzett vizsgálatok kimutatták azt, hogy a sokat kárhoztatott vándorkagyló életműködései során emeli tavunk önderitő képességét. Kellőképpen nem derített szennyvizek fokozott mennyiségben való bevezetése éppen a nyári melegben nem lehet közömbös közegészségügyi szempontból, nem is említve azt, hogy a fokozott szennyeződés a nyíltvíz mikroszervezeteinek minőleges és mennyileges viszonyait érinti, és kihat a halállományra is. A kutatásokat nem lehet csupán a tó víztömegére szorítani, még akkor sem, ha pl. a halgazdaságot legközelebb érintő trofikus kérdéseket helyezem előtérbe. Mert hiszen a tó bőséges termékeinek egy részét nem vízi állatok hasznosítják, hanem pl. a fecskeraj, mely a tó fölött kering, s a vizén nevelkedett árvaszúnyogokat pusztítja. Viszont légáramlatokkal a víztükörre lecsapott szárazföldi rovarok tömege vész el felületi halak gyomrában. Hogy ezek a rovartömegek milyen mennyiségű táplálékot képviselnek, még nem vizsgálták, bár valóban nagyon jó lenne tudni. A Balaton nem független közvetlen környezetétől, a felette lebegő légtömegektől vagy a szomszédos szárazföldi területektől. S ezt a tényt a gyakorlati élet sem mellőzheti. összefoglalásul azt mondhatom, hogy a limnológus szemében a Balaton nem csupán egy jelentéktelen mélyedést kitöltő hígított ásványvíztömeg, vagy hazánk változatos tájainak egyik csillogó részlete, mely felüdíti a fáradt dolgozót, megihleti a művészt; hanem a környezet és élővilág szövevényes kölcsönhatásával kialakult, térben és időben fennálló magasabbrendű egység. Tények és törvényszerűségek minél behatóbb ismerete növeli az ember képességeit a tóval kapcsolatos oly kérdések megoldásában, melyek az emberiség javát szolgálják. % 22