Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Hírek - Az üzemszervezési Tudományos Egyesület pályázatának határidő meghosszabbítása

3. Az idősebb terraszok (V—VII. sz.) egymásbasímulása és lealaesonyodása, abogy azt már Winkler is említette, a jobbparton a Körmend—Vasvár körüli szakaszon megtörténik. 4. A fiatalabb, II—IV. sz. jobbparti terraszok, — sokkal gyengébb kifejlődésben — külön-külön alacsonyodnak le és enyésznek el a kisalföldi öblözet normális sztratigráfiai feltöltődésében. Különválasztásuk Vasvártól lefelé már igen nebéz, mind morfológiai, mind kőzettani alapon. Sárvár alatt ezután teljesen elenyésznek, csak a II. sz. terrasz marad meg a legtovább. 5. Az idős, jobbparti rába-terraszokból alakult kavicstakaró a Zala és a Marcal völgye felé határozottan magánviseli a rögszerű viselkedés összes bélyegeit. (Velencehegy, Lakhegy, Gősfai-hegy, Baltavári-hegy.) Közben medencék süllyedtek be (pl. Pácsonynál). A Zala völgyének terraszrendszere felé azonban még nem jól ismerjük a Kemeneshát átmenetét és így a Zala—Marcal kaptura problémájának hézagtalan megoldása sem történt még eddig meg. 6. A Rába balpartjának terraszrendszere ugyanolyan, mint a jobbparté. Az egyes terraszok lealaesonyodása és a fiatalabbakon kívül az idősebbek —V—VI. sz.—egymáshoz közeledése itt is megfigyelhető. Azonban a Strém torkolatán túl a vasi alacsony lörm lékkúpöblözet kiszélesedése miatt a Rába III. sz.-nál idősebb terraszai már nem fejlődtek ki. 7. A jobbparti IV—VI. sz. Rába-terraszok Ivánc alatti 10 m-es, egységes magasságcsökkenése feltűnő, kisebb tektonikus lezökkenés érhette a K-re levő területet a III. sz. terrasz felkavicsolódása előtt. 8. A Rába levantei—pleisztocénkorú terraszrendszere egyezik a Bécsi medencében osztrák geográfusoktól leírt terraszrendszerrel. Winkler tehát tévesen azonosította a Rába felső völgyének terraszait a Bécs körüliekkel. IRODALOM l/a Cholnoky J. : Somogy vármegye természeti viszonyai. — Magyarorsz. Várm. és Városai. Somogy várm. Budapest, 1916. 1/b Cholnoky J. : Magyarország földrajza, Budapest, 1936. 2. Dallos I. : Vasvár környékének felszíni formái. Pal. Cal. 10. sz. Budapest, 1935. 3. Ferenczy I. : Geomorfológiai tanulmányok a Kis Magyar Alföld déli öblében. — Földtani Közlöny. LV. 1925. 4. Horusitzky H. : Jelentés a Rába és Répee folyók mentén fekvő területeken végzett munkálatokról. — Földt. Int. évi jel. 1924-ről. p. 28—29. 5. Horusitzky H. : Sopron vármegye föld- és talajtani arculata. — Földt. Int. évi jel. 1925—28. p. 101—105. — Geologisches und agrogeologisches Antlitz des nördlichen Teiles von Komitat Sopron. Ibid. p. 106—107. 6. Jaskó S. : A nyugatvasvármegyei barnakőszénterület Földtani közi. LXXVIII. Budapest, 1948. 112—129. 7. Jugovics L. : Az Alpok K-i végződése alján és a veszprémmegyei Kis Magyar Alföldön felbukkanó bazaltok és bazalttufák. — Földtani Int. évi jel. 1916. p, 60—76. 8. Kéz A. : Űjabb terraszmegfigyelések a.Zala völgyében. — Földrajzi Közlemények, LXX. 1942. 9. Kogutowicz K. : Dunántúl és Kisalföld. Budapest, 1930. 10. Lóczy L. : A Balaton környékének geológiája és morfológiája. — A Balaton tudományos tanúim, eredm. I. 1. p. 438—446. 11. Prinz Gy. : Magyar Földrajz. Magyarország tájrajza. I. k. I. r. 12. Schafarzik F. : A budapesti Duna paleoliidrográfiája. — Földtani Közlöny, Budapest, 1918. 184. 13. Sölch : Beitráge zur eiszeitlichen Talgeschichte des steierischen Randgebirges und seiner Nachbarschaft. — Forschungen zur deutschen Lands- und Volskunde XXI. Stuttgart. 1917. Ref. Hassinger, Mitt. d. geogr. Ges. Wien LXI. 1918. 356—360. 14. Sümeghy J. : Földtani megfigyelések a Zala—Rába közé eső területről. — Földtani Közlöny. LXIII. 1923. p. 18—28. 15. Sümeghy J. : A Győri-medence, a Dunántúl és az Alföld pannóniai üledékeinek összefoglaló ismertetése. — y Zusammenfassender Bericht über die pannonischen Ablagerungen des Győrer Beckens, Transdanubiens und des Alföld. — Földtani Intézet Évkönyve. Mitteil. aus dem K. K. geol. Anstalt Bd. XXXII. kötet. 1939. p. 65—254. 16. Sümeghy J. : Északpannonföld talajainak földtani származása. »A Magyar Áll. Földt. Int. Évi Jel. B) Beszámoló a vitaülésekről«. IX. k. 1947. — Geological origin of the soils in Northern Pannónia. Ibid. 17. Strausz L. : Adatok a Vend-vidék és Zala geológiájához. — Földtani Közlöny. LXXIII. 1943. p. 38—54. 18. Strausz L. : A Dunántúl DNy-i részének kavicsképződményei. Földtani Közlöny. LXXIX. Budapest, 1949. 6—64. o. 19. Szádeczky-Kardoss E. : Geologie der rumpfungarlándischen Kleinen Tiefebene. — Sopron, 1938. 20. Winkler (Hermaden) A. : Beitrag zur Kenntnis des oststcierischen Pliozans. — Jahrbuch d. geol. Staatsanst. Wien. 1921. p. 1—50. 21. Winkler (Hermaden) A. : A Kis Magyar Alföld szegélyén, a keletstájer medencében fellépő bazaltkitörések kora és keletkezése. Földt. Közi. LV. 1925. p. 227—231. — Über Entstehung und Altér der Basaltausbrüche im östlichen steierischen Becken am Rande der Kleinen Ung. Tiefebene. Ibid. p. 379—384. 22. Winkler (Hermaden) A. : Die morphologische Entwickelung des steierischen Beckens in der jüngeren Tertiarzeit. — Mitt. d. Geogr. Ges. Wien, 69. Bd. 1926. p. 282—306. 23. Winkler )Hermaden) A. : Das jüngere Entwicklungsbild des Ostalpen. — Zeitschr. d. Ges. f. Erdk. Berlin. Jg. 1926. p. 381—398. 24. Winkler (Hermaden) jf- Das Abbild jungen Krustenbewegungen im Talnetz der Steierischen Tertiárbeckens. — Zeitschr. deutschen Geol. Ges. Berlin. LXXVIII. 1926. 501—521. 25. Winkler (Hermaden) A. : Űrbe der Zusammenhange zwischen geologischer und geomorphologischer Gebirgsentwicklung am Südostende der Zentralalpen im Jungtertiar. — Zeitschrift d. Ges. f. Erdk. Berlin. 1928. p. 315—331. 26. Winkler (Hermaden) A.: Geologisch-morphologische Beobachtungen in Südvfestungern. — CentralbJatt für Mineralogie. Abt. B. 1928. 5—18, 33—46. HÍREK Az Üzemszervezési Tudományos Egyesület pályázati határidejének meghosszabbítása Az üzemszervezési Tudományos Egyesület közli, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a 45.000 forintos üzemszervezési pályázat beadási határidejét 1951. január 30-ig meghosszabbította. Az Egyesület a sztahánovista műhely szervezése, a folyamatos gyártás és tervszerű megelőző karbantartás tárgyköréből írt ki pályázatot. Az Egyesület a pályázók munkáját egy-egy ankét szervezésével segítette elő. A »Tervszerű megelőző karbantartás« ankét anyaga a Magyar Technika októberi számában, a »Sztahánovista műhely szervezése« c. ankét anyaga a Magyar Technika november-decemberi számában, a »Folyamatos gyártás« ankétjának anyaga a »Többtermelés« novemberi számában jelent meg.« 472-