Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Hírek - Az üzemszervezési Tudományos Egyesület pályázatának határidő meghosszabbítása

Szerző tanulmánya nemcsak a völgyszoros morfológiai képét rajzolja meg, hanem a szoros kialakulásán keresztül a hidrológiai viszonyokat is ismerteti. Különösen fontosak az új barlangokra vonatkozó felfedezései. Nyílásuk kibővítésével esetleg itt is nagyobb barlangrendszer feltárása lehetséges. U. D. C. 551.4 (439.151) Geomorfológiai és hidrológiai vizsgálatok a Máriaremetei-szorosban*) DR LEÉL-ÖSSY SÁNDOR A Máriaremetei-szurdokvölgynek eddig még elég szerény a földrajzi és földtani irodalma. A legjelentősebb munka Bulla Béla (1) tanulmánya : a budai Ördögárok-völgyéről. Bulla szerint a szurdokvölgy regressziós eredetű. Az erős regressziót és a mély völgybevágódást az erózióbázis : a Duna pleisztocénkori szakaszos-terraszos bevágódása idézte elő. Nagyon fontos eredménye még Bulla vizsgálatainak, hogy ő mutatja ki először az Ördögárok-völgy 2 kaptúráját, melyek közül az egyik közvetlenül a szurdok nyugati bejárata előtt van, és szoros kapcsolatban áll a szurdok kialakulásával (1). Kéz Andor (2) a »Pesthidegkúti medencérő!« írt. Cholnoky Jenő (3) szerint a szurdokvölgy felszakadt víznyelős barlang. A mai kis barlangok a szurdok oldalában a hajdani nagy barlangnak a felszakadás által lefejezett oldalbarlangjai (barlangi kaptúra) — (3). Jablonkay István (4) elég részletesen foglalkozik az Ördögárok-völgy formakincsével és kialakulásával, de leírásai igen vázlatosak, míg a keletkezés magyarázatában szinte szórói-szóra átveszi Bulla megállapításait. A karsztos formákat viszont teljesen Cholnoky felfogása alapján magyarázza. Ujabban Láng Sándor tesz röviden említést a szurdokvölgyről (5). Szerinte a Dunántúli Középhegység mély szakadékvölgyei — köztük a Máriaremetei-szurdok is — nem barlangi, hanem felszíni lineáris-erózióval keletkeztek, és epigenetikus vagy Cpigenetikus-antecedens eredetűek. A mai magasszintű, száraz barlangok pedig a fiatal tektonikus kiemelkedésnek és a karsztvízszínt lesüllyedésének a következményei (5). Leél-őssy Sándor (6) a »Remetehegyi Hétlyukzsomboly«-ról írott munkájában szintén szólott röviden a Remetehegy és a szurdokvölgy formakincséről, szerkezetéről és kialakulásáról (6). Kessler Hubert (7) a Hétlyuk-zsomholy eredetéről írt. * A Szurdokvölgy a Budai-hegyvidék ÉNy-i részében húzódik elég alacsony, de igen élénk arculatú hegyrögök közt : É : Remetehegy (423 m. teng. sz. fel.), D : Hosszúerdőhegy (373 m), mely utóbbi tulajdonképpen a Remetehegynek a szurdokvölgy által levágott nyúlványa. A Nagykovácsitól nyugatra eredő Nagy-Ördögárok folyik végig rajta, melynek völgye száraz aszó. *) A Magyar Hidrológiai Társaság 1949 november 9-i szakülésén elhangzott előadás. Geomorphologische and hydrologische Studien in der Enge bei Máriaremete. — Dr A. Leél-őssy. (Deutscher Aus/ug p. 480) A Remetehegyet — és a szurdokvölggyel szomszédos többi hegység'ögöt egyaránt —-felső-triászkori dachsteini mészkő építi fel, amely igen kemény, vastag padokban települő, kövületekben igen szegény, fehéres színű kőzet. A dáchsteini mészkő szénsavas vízben igen jól oldódik, és kevés a málladéka, tehát nagy mértékben alkalmas a karsztosodásra, ha ezt a többi körülmények megengedik. A szurdokvölgy körüli hegyek mind töréses eredetűek : a mikrotektonikusan feldarabolt és törésvonalakkal széltében-hosszában behálózott Budaihegység rögei. Gyűrődéseknek és áttolódásoknak — szerintünk — semmi nyoma sincs erre ; és a formakincs tipikusan töréses jellegű. A Remetehegy röge — kicsinysége ellenére is — a Budai-hegység egyik legnagyobb területű és legössze függőbb karszt felszíne, amely alkalmas bizonyos mérvű karsztosodás kifejlődésére. A hegységrögök a felső-triasz vége óta állandóan szárazulatok voltak és időnként szigetekként állottak ki a harmadkori tengerekből (felső-eocén, alsó- és középső-oligocén). A hosszú geológiai mult alatt vidékünket sem hagyták nyugalomban a Budai-hegység területén gyakran tevékenykedő tektonikus kéregmozgások. A harmadkortól kezdve azonban csak törések formájában nyilvánultak meg. A kéregmozgások a mai hegységrögöket teljesen elszakították környezetüktől, és peremi törésvonalak mentén, a magasba torlaszolták fel, míg a szomszédos kéregdarabok a mélybe süllyedtek. Ismétlődő, többfázisú kéregmozgások játszódtak itt le a másod- és harmadkor folyamán. Minthogy a szomszédos Pesthidegkúti-inedencében az alsó-oligocénkori hárshegyi homokkő rétege is többszörösen össze van törve, és rögökké van feltorlaszolva (Vöröskővár, Vadaskert), bizonyos, hogy a tektonikus mozgások még a neogénben is tartottak (alsó-pannon és levantei mozgások), sőt.talán még a pleisztocénba is átnyúltak. A Remetehegy és a Hosszúerdőhegy meredek, juvenilis lejtői, valamint a szurdok később kifejtendő keletkezése szintén a fiatal, tektonikus kiemelkedések mellett tanúskodnak. Az utolsó kéregmozgások azonban már nem törték még jobban össze a rögöket, hanem egy tömegben, egységesen a magasba emelték őket. A formakincs elemzésére térve át, a Máriaremeteiszurdokvölgy magassága Ny-i végén : 290 m teng. sz. f., K-i végén 260 m teng. sz. f. A szurdok teljes hossza : kb. 1600 m, fenékszélessége csak 5—10 m. A völgy főiránya Ny-K, azonban még ezen a rövid szakaszon sem egységes, hanem 4 egymásra nagyjából merőleges szakaszra darabolódott fel. Ezek közül két szakasz DNy-ÉK irányú, kettő pedig ÉNy-DK irányú. A Szurdokvölgy szerkezeti szempontból diszkordáns keresztvölgy (áttöréses völgy), mely általános irányát tekintve nem párhuzamos a vidékünkön uralkodó ÉNy-DK iránnyal, hanem azt hegyesszögben metszi. Keresztmetszetét tekintve igen mélyen bevágódott, nagyon meredek lejtőkkel határolt, szűk, erősen felsőszakaszjellegű völgy, azaz szurdok. Formakincse nagyon juvenilis jellegű. 473-