Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rába-völgyben

Körmend az alámosott szélű, lealacsonyodott, befelé emelkedő 3 m magas II. sz. terraszon települt, melynek folyómenti széle lefelé lassan el is mosódik. ÉNy-i irányban ez a terrasz már a vasmegyei nagy kavicstörmelékkúpfelszínekbe megy át, melyeket finom, többnyire radiális vetődések járnak át, aszimmetrikussá változtatva a kavicsfélszíneken sugarasan lefutó konzekvens vízfolyások völgyét is. Körmend K-i szélén a 2 m mély futóárkokban az 1—2 m vastag barnás, homokos vályog alatt szintén a friss, szürke Rába-kavics következik. A fiatal (II sz.?) lepelkavics-törmelékkúp pereme kb. 2—2,5 m magas a Rába alluviurna felett. Molnaszecsőd és Magyarszecsőd környékén hasonló szelvénye van. Már jóformán nincs is terraszképe, hanem csak az 1—2 m mélyen alámosott törmelékkúpövezethez tartozik. A Rábapart Egyházashollós, Hidashollós és Rábahídvég vonalán kb 2 m magas (a II. sz. fiatal pleisztocén lepelkavicstakaró alámosása). Az alámosásban barnabevonatú kavicsokból álló réteg következik, pár cm vastag fekete Mn gyanús sávokkal. A szelvény felső részén pedig 2 m-es homokos barna vályogréteg látszik, alján — a kavics felett — barna, fosszilis humuszos sávval. A kavics hasonlatos a Rábahídvég NW kijáratában levő kavicsokkal (barna, limonitos, réteges, diónagyságú, jó! koptatott). A rába-balparti kavicstakaró a folyó alluviális síkságából Rábahídvég K-i oldalán, valamint Rába molnári és Rábatamási felé 2 m-es, határozottan kivehető peremmel emelkedik ki. ÉNy felé, a folyótól távolodva teljesen sima a térszín. Olyan lehet a fejlődés menete, mintha a Rába az újpleisztocén törmelékkúpba kis óholocén terraszt vágott volna be. Ugyanez az óholocén terrasz látszik a Sorok völgyében Szentléránt és Dömötöri felé is, a patak 2—3 m-re vágódott be a törmelékkúpba. Ugyanezt látjuk Gyöngyöshermánnál a Gyöngyös völgyében, valamint Szombathelyen is. Különösen a Sorok völgyében jellegzetes végig a völgyaszimmetria : a jobbpart a síksági szakaszán is 2—3 m-el magasabb. Ennek oka tektonikus fiatalkori mozgásokban keresendő. A Sorok-patak a torkolata közelében meredekfalú völgyet vágott a fiatal rábamenti törmelékkúpba, feltárva a jól görgetett Rába-kavicsot is, mely üdébb külsejű, mint az idősebb és magasabb lepelkavicsok. A Rába II. sz. lcpelkavicstörmelékkúpja Rumtól D-re már csak 2 m magas. A frissebb, fiatalabb eredetű Rába-kavics jól görgetett, szürke, középszemű, jól látszik az alámosott, meredek partfalak szelvényében, ahol 2 m-es csillámos agyag fedi el. Rum a balparti törmelékkúpok peremére települt rá, ahol a folyó kissé alámossa. Az alámosott, 2 m magas perem alacsony terrasz benyomását kelti (óholocén terrasz?). Párja a folyó túlsó partján Alsóujlak és Kám körül van meg, ahol 2—3 m magas kerek gorondok vagy félszigetszerű kis magaslatok emelkednek ki az ártérből. A perem Rum alatt Ikervár—Sárvár felé folytatódik. Rum kavicsbányája (a község közepén) barnás, friss kvarckavicsot tár fel. Szemnagyság közepes, dió, félökölnyi és aprós. Sárvár körül alig észrevehető a Rába-balpart óholocén korú kiemelkedő pereme. Csak a Ny felől torkolló sekély oldalvölgyek taglalják kissé. Felsőés Alsópaty között nagy kavicsbánya tárja fel a fiatal kavicstakaró fehér és sárgás színű kvarckavicsát. A terraszszerű perem itt is úgy jött létre, hogy a Rába bevágódott és alámosta a takaró peremét. Felsőpatytól É-ra igen sok kavicsbánya feltárása látszik, fiatalabb Rába-kaviccsal. A kavicsréteg egy része vasokkeres (talajvízállás miatt). Fig. 1. ábra. A Rábavölgy geomorfológiai té I. I. sz. holocén és óholocén terrasz. II. II. sz. (újpisztoeén) terrasz. III. III. sz. (középpleisztocén) terrasz. IV. IV. sz. (ópleisztocén) terrasz. V. V. (pleisziocéneleji) terrasz. VI.—VII. felső pliocén korú terraszok ^ E. E/.üsthegy kavicstakarója. K. Kemeneshát egybeolvadt kavicstakarói. Főbb helynevek rövidítése : V- Vasvár, Kö- Körmend, Sz- Szentgotthárd, A- Alsószölnök, T- Rábatótfalu, Cs- Csörötnek, Iv- Ivánc, II- Halogy, N- Nádasd, Nm- Nagymizdó, DöDöröske, Rf- Rábafüzes, Ar- Alsórönök, R- Rátót, Cöd- Csákánydoroszló, HnHorvátnádalja. épe. — Geomorphological map of the Rába-valley. I. = terrace Nr. I. of the middle and lou-er holocene period. II. =. terrace Nr. II. of the upper pleistocene. The valley-bottom belongs to the Würm glaciation. III. = terrace Nr. III. of the middle pleistocen. The valley-bottom belongs to the Riss glaciation. IV. = terrace Nr. IV. of the louer pleistocene. The valley-bottom belongs to the Mindéi glaciation. V. = terrace Nr. V. of the lowest pleistocene. The valley-bottom is PraeGünxien. VI.—VII. - terraces of the upper pliocene. E ™ Gravel-shcet on the Ezüst-mountain. K =3 Gravel-sheet of the Kemeneshát merged together.