Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Jászfalusi Lajos dr.: Pisztrángos és pontyos természetes vizeink benépesítése

b r Ö r < 2. o S 2 V" 5-SS.^x­a- s- 3 » » c ff. ™ « g-x »yS 8? - s O / J> (l » B (t (í - — T> cn — » - o J » 3 aL 3 2. o-°o Est-O" B 7 £ 2 B" O 3 2. ® 1 O « 2 O B !í oq £S ?í-S S a s - r r * s (5v V O 2. O o% " 2 ^ CT C: O » f 9! O ' ^ 10 ff, O r+ _ K^ N ff H % fc # ^ p S' O Oq 3 2 b ff, 3 ír ° 8 g Ef g | El " s B B ^ 3 « 5?oü 3- -i =-< B ^ ­E. B B B 3 O «» sx § r Műveletlen terület. Ide sorolandók a hullámtéren kívüli holtágak, kanyarok, ame-lyek nincsenek összeköttetés­ben a meder vízfolyással. Mocsaras terület. Síkságon, honio­kos-agyagos, vagy szikes terü­let veszi körül. Síkságon vagy alacsony domb­vidéken fekszik és kultúrterület övezi. Síkságon, ember­lakta területtel határolva. Homokos, az iszap feketés színű, bűzös szagú, vastagsága pedig az 1,5 métert is meghaladja és benne ritkán él egy­egy Chironomus­lárva. Homokos vagy tő­zeges talaj, sok det­ritusz, az iszap vas­tagsága 0,20—1 mé­terig terjed, benne csak itt-ott talál­ható Chironomus­lárva. Homokos-agyagos­szikes, elég sok det-ritusz, az iszap 10— 30 cm vastag, benne kevesebb Chirono­mus. Barna föld, agyag­padokkal, részben anorganikus iszap, kevés detritusz, az iszap vastagsága 10 cm körül, benne elég Chironomus és Tubifex-lárva él. Fekete föld, anorga­nikus iszap, detri­tusz alig van, benne sok Chironomidac­lárva él. Mélysége vál­tozó. többnyire zavaros. Sekély, a víz szürkés színű, többnyire za­varos. Mélysége válto­zó. Olykor át­látszó, olykor könnyen zava-ros. Átlag 3 méterig terjed. Tavasz­szal zöld, nyá­ron többnyire átlátszó. Sekély. A víz színezete állan­dóan zöldes-sárgás — a sok planktontól. Talajforrás táp­lálja és egész kivételes eset­ben kap árad-mányos vizet. Folyóvíz, mely mocsárból ered. Folyóvíz, mely kultúr-, rész­ben vad terüle­ten folyik ke­resztül és csak árvízkor táp­lálja a holtágat. Folyóvíz, mely gyengén mű­velt területen, főleg rétségen folyik keresz­tül, de állan-dóan táplálja a holtágat. Folyóvíz, mely kultúrterületen folyik keresz­tül és állandóan táplálja a holt­ágat. ere w <t» o cn w ií 5 S ü'Og.5. 2"S " Q P T3 P £ s 2- O O 3 iL tt-o -T3 T" "í S'o* A hínárok közül a Ceratophylluni ural­kodóban van és gyakran benövi az egész mederfene­ket. A nádas egé­szen benyomul a holtág közepére. A súlyom ahol előfor­dul, nagy százalék­ban benövi a víz­felületet. A hínár és a nádas a víztérfelület há­romnegyedrészét el­foglalja. Kevés hínár s főleg a Myriophyllum van túlsúlyban. A nád sokszor benyomul a holtág közepe felé. A hínár nem túlsűrű, dús nádas a parti szegélyen. A hínárok közül a Potamogeton-fclék túlsúlyban, nádas csak a partszélen. t l ca n B 5—10 cm 3 0 to 0 0 B, 20—30 cm® 30 cmMől fölfelé*). „ o s Esí'ft g EE ere ' . N P t*" slf 2--S 1.1 •3 B 4 p a r* o­3 ET s * 3 2 ^ ff 2- N B •! 1 2 S S n w * o a B UI^UH I I II i i L 1 W rfk OT CO O O Cn 4—8 16—19 24—29 30—38 00 to to . £ fr r W t5 H H»WO 10—m 20—24 29—37 38—43 10—: 0 1 co cn On 0 1 0 r 0 to 0 O O 0 0 Bí fi a. -r o "3 x o => 3 -B-S » É» s b rs-E e- p g' 3 N £ 3 S « £ í? ö P r» ff. 3' B B ^ re B g C: o < w r» C- B X"< OG » (J8 "3 ^ BT— T £ ~ 0 W ^ B c- 5. >• « 5 S 1: 2 S ? s- =• < 8" S- 5" . ü 5 3 - S' B 5 ÍSB 3 Sí. W. 2J O-" 5-2 S-FR ftí|||4|B| o . "n- «v ^ cr ? B craq 1 , re ró 3 £ ? ? V T P « 458-

Next

/
Thumbnails
Contents