Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Lukács Dezső dr.: Adatok az egri melegvizek állatföldrajzi és állatökológiai viszonyaihoz

Szerző tanulmánya sok értékes új eredményt közöl az Egerben felfakadó melegforrások állatvilágáról. Gyűjtései során bukkant rá az Euplanaria gonocephala egyik eddig nem is ismert subspeciesére (ssp. egriensis). Ennek az örvényféregnek részletes morfológiai és anatómiai leírását is nyújtja. Érdekesek ama megfigyelései is, hogyan alkalmazkodnak az egyes állatfajok az élőhely (biotop) vegyi összetételének változásaihoz. Az általa tanulmányozott örvénvféreg-, csiga- és halfajok nagymértékben tudnak alkalmazkodni az anilimia] és kénsavval fertőzött vízhez is. Végül, beszámol szerző ama kísérleteiről, hogy a meleg vízhez szokott állatok a lassan lehűlő vízben is sokáig étnek. Az állatok alkalmazkodtak az alacsony hőmérséklethez. A kísérletek nagy fontosságúak az állatok természetét álalakíió voltuk miatt. U. D. C. 591.9 : 553.78 (439.133) Adatok az egri melegvizek állatföldrajzi és állatökológiai viszonyaihoz*) DR LUKÁCS DEZSŐ 1. Az egri melegvizek állataival kapcsolatban végzett kutatások. (Történeti áttekintés.) 1947 őszén Egerbe kerülve felvetődött bennem a gondolat, hogy az egri melegvizek állatvilágát tanulmányozzam. Ügy tudtam, hogy ezzel az állatvilággal senki sem foglalkozott. 1948 május közepén begyűjtött, a melegvizekben tömegesen úszkáló élénkszínű halakról azonnal láttam, hogy azok idegenek hazánk faunájára. Már márciusban figyelmes lettem ezekre a trópusi halakra, amelyek életfeltételeiket megtalálva, szabadon élnek az itteni melegvizekben. A halak közül felismertem a guppit (Lebistes reticulatus Peters), a másik két fajt nem. Tekintettel arra, hogy a háború folyamán könyveim is elvesztek, az említett két trópusi halfajt meghatározni nem tudtam. 1948 május végén Budapesten az Egyetem Általános Állattani Intézetében megismerkedtem dr Wiesinger M. tanársegéd kartárssal. így megtudtam, hogy ő már foglalkozott az Egerben szabadon élő trópusi halakkal. Megkaptam tőle az ezekről szóló dolgozatát is. Rendszeresen gyűjtöttem a melegvizek állatait, hőmérséklet-méréseket, megfigyeléseket, kísérleteket végeztem az állatok elterjedésére és ökológiájára vonatkozólag. A kísérletek, illetve kísérletsorozatok jelentékeny részét úgy végeztem, hogy a begyűjtött állatok fjji hovatartozandóságát — a már említett okokból kifolyólag — nem tudtam. Uj ibb gyűjtéseim anyagának egy részét dr Rotarides M. professzorhoz juttattam, aki részben meghatározta, részben szakemberekhez juttatta azt és a meghatározásokat velem közölte, sőt a csigákra vonatkozólag útbaigazításokkal szolgált. Munkámnak új lendületet adott, hogy a Szegedi Egyetem Általános Állattani és Biológiai Intézetétől — 1949 augusztus végén megkaptam a szükséges meghatározó könyveket. 2. A gyűjtések területe és ideje. Gyűjtéseimet a következő helyeken végeztem : I. sz. gyűjtőhely a »Vizesárok«, mely a L< mez és Fűrészárugyár előtt folyik el. A »Vizesárok«-nak teljes hosszúságában, a Fürdő-utca felőli kezdetétől a Viett-féle vegytisztító anilinos és kénsavas kifolyá*) A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1950 február hó 9-iki előadó ülésén elhangzott előadás. Beeitráge zu den Uergeograpllischen und ticrökologischen Verhiiltnissen der Therraalwasser in Eger. Dr D. Lukács. (Deutscher Text p. 480.) sán túl eső részeken is gyűjtöttem. Ezt azért említem meg már itt, mert amint látni fogjuk, az anilinos-kénsavas víz az itt élő fajok alkalmazkodási képességével igen érdekes kapcsolatban áll. Ezt a gyűjtőterületet a térképvázlat I. a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k jelzései tüntetik fel. AII. sz. gy. h. az Érsekikertészet melletti kifolyás. A térképvázlaton a II. .Az Eger patakba ömlő melegvízi forrásokat jelzi. A vázlaton III., IV., V., VI., VII. és VIII. jelzések is szerepelnek. Ezek közül a VlI-es és II-esnek, a VlII-as az l-esnek a torkolata. Gyűjtési idők : 1948 V., VII., VIII., X., XII., 1949 II., III., IV., V., VI., VII., VIII., IX., XII. Az egri melegvízkifolyások. I—-VIII. - a megvizsgált gyűjtési helyek. Fig. 1. Kartenskizze über Warmicasserausgüsse in Eger : Die Zeichen 1—VIII. zeigen die Fundstellen an. 3. A begyűjtött fajok rendszeitani felsorolása. Classis: Hydrozoa, ordo : Ilydroidea, subo.: Hydraria. Hydra grisea L. egyetlen egyszer találtam egy példányt az 1949 II. 14. gyűjtésben az I. b. lelőhelyen egy Physa acuta Drap. házára telepedve. Eger founájár:i új. Cl.: Turbellaria, O.-do : Tricladida, fam.: Planariidae, genus : Euplanaria. Euplanaria gonocephala subspecies nova egriensis 1948. Gyűjtöttem az I. sz. gy. h., a »Vizesárok«több pontján (a térképvázlat a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k jelzései) mind a kövek alján, mind a vízinövényeken tömegesen fordul elő, általában a Physa acuta és a Fagotia acicularis var. Audebardi társaságában. A víz hőmér ékl< te e lelőhelyeken 22—31 L fok között vál kőzik. A gyiijíési idők 1948 V. 17., VIII. 25., X. 4., XII. 27., 1949 II. 14., III. 6., 27., IV. 19., V. 5., 22., VII. 13., IX. 18., XII. 27. AII. sz. 4' 451