Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Lukács Dezső dr.: Adatok az egri melegvizek állatföldrajzi és állatökológiai viszonyaihoz

gy. h. több pontján, az 1949 III. 27., IV. 3., VII. 13., VIII. 26-án végzett gyűjtések szerint túlnyomórészt az árokban levő kövek alján, de a növényeken (Cladophora-, Spirogyra-, Chara-fajok) is él. A víz az árok teljes hosszában kristálytisztán átlátszó, hőmérséklete 30—32 C fok. Allatunk itt is éppen olyan gyakori, mint az I. sz. gy. h.-en. A III. sz. gy. h., a versenyuszoda kifolyása az Eger patakba. Hőmérséklete 28 C fok. Mind a melegvíz területén, mind rajta kívül hatalmas algagyep (Cladophora, Spirogyra) van a kövekhez tapadva. Az állatokat túlnyomórészt a kövek aljáról gyűjtöttem 1948 V. 7., 1949IV. 3., VIII. 26. A IV. és V. sz. gy. h. kövek aljáról, a gyűjtések ideje mint az I. sz. gy. h.-nél. A VI. sz. gy. h. a strandfürdő és városi fürdő lefolyása a patakba. A víz gyakran szennyezett, szappanos, sokszor rézgálic tartalmú. A lefolyások területén a sok vízinövény nagy gyepet alkot. A hőmérséklet 22—30 C fok között váltakozik a lefolyás különböző pontjain. Az 1948 V. 17., VII. 23., 1949 II. 15., III. 10., IV. 27., V. 3., 22., VII. 13., VIII. 26-i gyűjtések szerint az E. gonocephcila ssp. egriensis túlnyomórészt a kövek alján tartózkodik, de a vízinövényeken is él. A VII. sz. gy. h. hőmérséklete 22—30 C fok, gyűjtési idő mint a Vl-nál. A VIII. sz. gy. h.tulajdonképpen az I. torkolata. Hőmérséklete 22—29 € fok. Gyűjtési idő 1949 IV. 19., V. 17., VII. 13., VIII. 26. Az állatot mindig a kövek alján találtam. A felsorolt gyűjtőhelyeken mindenütt tömegesen élő állatokat határozókönyvek hiányában Euplanaria gonocepliala Dugés-nek minősítettem. Soós Á. egyet. m. tanár a meghatározásomat a hozzájuttatott formaiinban rögzített anyag kontrollálásával helyben hagyta, bár megemlítette, hogy az állatok méreteit kicsinynek találta. Az állat testméreteire vonatkozóan 100 példányon végzett mérések alapján a következő adatokat állapítottam meg : az állat hossza 10—15 mm, szélessége 1—1,5 mm, a fej hossza 0,6—0,8 mm, a fülek külső szélének egymástól való távolsága (a fej szélességén át mérve) 1,1—1,6 mm. Ezeket a testméretadatokat összefajhoz viszonyítva, mert tisztán csak ivartalanul szaporodnak. Mind Gelei J. professzor szerint, akivel szóbeli megbeszéléseket folytattam, mind a magam tapasztalata szerint ugyanis a törzsalak is az ivarzással kapcsolatban válik nagyméretűvé. Az itteni melegvizekből való állatokat egybevetve a L. Böhming-féle határozókulcsai és leírással, valamint a mónosbéli Vízfőből, a Nagyszoros vizéből, a Berva érből, valamint az Eger patakból gyűjtött példányokkal, olyan lényeges különbségek mutatkoznak, hogy az itteni alakot a törzsfajjal azonosítani nem tudom. Állatunk a következő jegyekben tér el az E. gonocepliala Dugés-től : A háromszögalakú fej fülei állatunknál hegyesebb csúcsban végződnek, mint a törzsalaknál, ezeket a fejcsúccsal összekötő vonal nem egyenes, mint a törzsalaknál, hanem meglehetősen domború, ilyenformán a két fülcsúcs oldalt éles szögben áll ki. Állatunk fejalakja bizonyos mértékben emlékeztet arra a rajzra, amelyet Zacharias ad a Planaria subtentaculata Draparnaidd fejéről, de ez utóbbinál ugyancsak éles szögben kiálló fülcsúcs gyengén homorú vonal köti össze a fejcsúccsal. Állatunknak feje nem nyakszerű elkeskenyedéssel folytatódik a törzsbe, mint azt a P. subtentaculata Drap.-nál láthatjuk, hanem a törzsalakra jellemzően. Az állat testszíne a hátoldalon mindig világos barnás, márványos foltozottsággal, ez a törzsalaknál soha sincs meg. A hasoldal igen világos, egyszínű sárgásszürkés fehér. Egyik legfeltűnőbb jellemvonása állatunknak, hogy a szemet körülvevő, fehér udvar igen nagyméretű. A törzsalaknál ez az udvar lényegesen kisebb, nem fehér, hanem világos színű, a fekete szemnél alig nagyobb. Ezzel szemben az itteni melegvízi alaknál, a szem méreteit a fehér udvar nagysága hat-hétszeresen múlja felül. Állatunk szeme igen jellegzetes alakú, kissé nyúlt babszemre emlékeztet. Megemlítendő még, hogy P. subtentaculata szemét körülvevő fehér udvar Zacharias és Dugés rajzain éppen akkora, mint az E. gonoceFig. 2 ábra. Die Euplanaria gonocephala ssp. egriensis. Exemplar fixiert mit Formoí-Salpeterséure von der Bauchseite gesehen. hasonlítva a Bükk-hegység más területeiről gyűjtött E. gonocephala-k testméreteivel, valamint az utóbb kezembekerült határozókönyv adataival (hossz.: 20—30 min, szélesség 5 (és több) mm, akkor valóban tény az, hogy az egri melegvizekben élő állatok jelentékenyen kisebbek a faj tipikus alakjainak méreteinél. Ez a kisebb testméret valószínűleg a víz hőmérsékletével, vagy vegyi összetételével függ össze, de lehet valamilyen más környezettani tényező következménye is. Nincs kizárva az sem, hogy azért ilyen kicsinyek az állatok a törzsphala Dugés-nél, tehát állatunk nagyméretű szemudvarával a P. subtentaculata-tól is különbözik. Szemben azzal, hogy az E. gonocephala mindkét szeme körülbelül olyan távolságra fekszik egymástól, mint a fej szélétől, addig az itteni melegvízi alak szemének egymástól való távolsága négyszer kisebb, mint a szemnek a fej szélétől való távolsága. A szemudvar a fülek végződési vonalából kiindulva a fejhossz 1/

s részét foglalja el és a szem mindig az udvarhátsó, belső negyedében található. Jellemző továbbá, hogy rendkívül nagy az állatoknak az auricularis 452-