Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Lászlóffy Woldemár dr.: A korszerű vízrajzi adatszolgáltatás

sabb volt a mederfenék, idén májusban pedig ismét mélyebb, mint az ősszel volt! Ha most az alábbi mérési eredményeket nézzük : 1949. VII. 16-án +10 cm-nél 8,24 m

3/sec VIII. 12-én —16 « 11,54 « X. 8-án —21 « 8,17 « megállapítható, hogy a 8,2 m

3/sec-os vízhozam október elején 31 cm-rel mélyebb szinten folyt le, mint júliusban, a 11,5 m

3/sec-os hozamnak pedig augusztus közepén mintegy 10 cm-rel alacsonyabb vízállás felelt meg, mint február végén. A vízállások és vízhozamok összefüggése tehát gyakran hónapról-hónapra változik. A lefolyó vízmennyiségek számítása csak akkor kecsegtet komoly, megbízható eredménnyel, ha vízmérési szelvényeinkben a meder fenekét és partjait a szükséges hosszúságban rögzítjük. Ha a VÍZRAJZI ADATOK-ban szereplő állomások számát növelni fogjuk, a hidrológiai hasonlóságon túlmenő ellenőrzésre nyílik majd alkalom, mert két egyesülő vízfolyás keresztszelvényén egy hónap alatt átfolyó vízmennyiségek összegének összhangban kell lennie az összefolyás alatti szelvényre számított havi vízemésztéssel. Ez természetesen nemcsak ellenőrzési lehetőség, hanem kényszer is. Hidrológusaink felkészültségét komoly próbára fogja tenni az ellentmondó adatok összehangolása. A vízmennyiségek nyilvántartására való áttéréssel lényegesen kell fokozódnia a vízmérce-észlelés és vízmérések ellenőrzésének : vízfolyásaink minden csepp vizét »napról-napra kézben kell tartanunk«. Vízrajzi szolgálatunk ebből folyó gyökeres átalakulását röviden a minőség forradalmának nevezhetem. Itt megismétlem a Hidrológiai Közlöny 1949. évi 9—10. számának bevezetőjében használt hasonlatomat. Ahogy a közúti közlekedés átalakulása során nem a gépkocsik képviselték a legjelentősebb tételt, hanem az úthálózat átépítése, a közlekedésrendészet megszervezése, az útfenntartási szolgálat korszerűsítése stb., az újszerű vízrajzi adatszolgáltatásban sem maguknak a napi vízhozamadatokat a kiszámítása jelenti a munka oroszlánrészét, hanem a számítási eredmények ellenőrzése, ill. összehangolása, amivel csak rendkívül alaposan felkészült, széleslátókörű hidrológusgárda tud sikerrel megbirkózni. A naponként lefolyó vízhozamok idősorát két állomásról közli az új kiadvány, ami egyelőre elegendőnek látszik. A vízjárási részt az egyes hónapok vízviszonyainak rövid leírása teszi teljessé. Ebben nemcsak a nevezetesebb árhullámok és kisvizek, továbbá a jégviszonyok ismertetésére nyílik lehetőség, hanem a hajózható folyókon jelentkező akadályok (gázlók, hajóútszűkületek) rövid jellemzésére is. II. Időjárási viszonyok. Elmaradhatatlan kiegészítője a VÍZRAJZI ADATOK-nak az időjárási viszonyok rövid jellemzése. Noha az Országos Meteorológiai Intézet napi időjárási térképeken és különböző szaklapokban megjelenő havi összefoglaló közleményekben rendszeresen tájékoztatja az érdeklődőket az időjárási viszonyokról, sikerült a hidrológiai szempontok kidomborításával itt is olyan anyagot összeállítani, amely nem egyszerű megismétlése, hanem szerves kiegészítője az említett közleményeknek. A Vízrajzi Adatok-han szereplő 10 állomás természetesen ugyanazok közül kerül ki, amelyek a A CSAPADÉK HAVI 0SSZE6E ES A TALAJVÍZ SZINTJÉNEK MAGASSÁGA A HÓ VÉGENIJ 1949 DECEMBER HÓ. Csapadék tfis zonyok: Szem/éltetésükre az egyenlő csapadékig helyeket összeköti görbék (izohietakt szolgálnak. A térkép a viszonylag cseS " ké/y számú-táviratozó ál-** /omás adatai alapján készült, ezért csak általános • tájékoztatásra való. í^ Fig. 1. ábra. A havi csapadékeloszlóst és a talajvízviszonyokat szemléltető térkép a YÍZRAJZÍ ADATOK-ból. 433-