Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Lászlóffy Woldemár dr.: A korszerű vízrajzi adatszolgáltatás

sabb volt a mederfenék, idén májusban pedig ismét mélyebb, mint az ősszel volt! Ha most az alábbi mérési eredményeket nézzük : 1949. VII. 16-án +10 cm-nél 8,24 m 3/sec VIII. 12-én —16 « 11,54 « X. 8-án —21 « 8,17 « megállapítható, hogy a 8,2 m 3/sec-os vízhozam október elején 31 cm-rel mélyebb szinten folyt le, mint júliusban, a 11,5 m 3/sec-os hozamnak pedig augusztus közepén mintegy 10 cm-rel alacsonyabb vízállás felelt meg, mint február végén. A vízállások és vízhozamok összefüggése tehát gyakran hónapról-hónapra változik. A lefolyó víz­mennyiségek számítása csak akkor kecsegtet komoly, megbízható eredménnyel, ha vízmérési szelvényeink­ben a meder fenekét és partjait a szükséges hosszúság­ban rögzítjük. Ha a VÍZRAJZI ADATOK-ban szereplő állo­mások számát növelni fogjuk, a hidrológiai hasonló­ságon túlmenő ellenőrzésre nyílik majd alkalom, mert két egyesülő vízfolyás keresztszelvényén egy hónap alatt átfolyó vízmennyiségek összegének össz­hangban kell lennie az összefolyás alatti szelvényre számított havi vízemésztéssel. Ez természetesen nemcsak ellenőrzési lehetőség, hanem kényszer is. Hidrológusaink felkészültségét komoly próbára fogja tenni az ellentmondó adatok összehangolása. A vízmennyiségek nyilvántartására való áttéréssel lényegesen kell fokozódnia a vízmérce-észlelés és vízmérések ellenőrzésének : vízfolyásaink minden csepp vizét »napról-napra kézben kell tartanunk«. Vízrajzi szolgálatunk ebből folyó gyökeres átalaku­lását röviden a minőség forradalmának nevezhetem. Itt megismétlem a Hidrológiai Közlöny 1949. évi 9—10. számának bevezetőjében használt hasonlatomat. Ahogy a közúti közlekedés átalakulása során nem a gépkocsik kép­viselték a legjelentősebb tételt, hanem az úthálózat átépítése, a közlekedésrendészet megszervezése, az útfenntartási szol­gálat korszerűsítése stb., az újszerű vízrajzi adatszolgáltatás­ban sem maguknak a napi vízhozamadatokat a kiszámítása jelenti a munka oroszlánrészét, hanem a számítási eredmények ellenőrzése, ill. összehangolása, amivel csak rendkívül alaposan felkészült, széleslátókörű hidrológusgárda tud sikerrel meg­birkózni. A naponként lefolyó vízhozamok idősorát két állomásról közli az új kiadvány, ami egyelőre elegendőnek látszik. A vízjárási részt az egyes hónapok vízviszonyai­nak rövid leírása teszi teljessé. Ebben nemcsak a nevezetesebb árhullámok és kisvizek, továbbá a jég­viszonyok ismertetésére nyílik lehetőség, hanem a hajózható folyókon jelentkező akadályok (gázlók, hajóútszűkületek) rövid jellemzésére is. II. Időjárási viszonyok. Elmaradhatatlan kiegészítője a VÍZRAJZI ADA­TOK-nak az időjárási viszonyok rövid jellemzése. Noha az Országos Meteorológiai Intézet napi idő­járási térképeken és különböző szaklapokban meg­jelenő havi összefoglaló közleményekben rendszere­sen tájékoztatja az érdeklődőket az időjárási viszo­nyokról, sikerült a hidrológiai szempontok kidomborí­tásával itt is olyan anyagot összeállítani, amely nem egyszerű megismétlése, hanem szerves kiegészítője az említett közleményeknek. A Vízrajzi Adatok-han szereplő 10 állomás ter­mészetesen ugyanazok közül kerül ki, amelyek a A CSAPADÉK HAVI 0SSZE6E ES A TALAJVÍZ SZINTJÉNEK MAGASSÁGA A HÓ VÉGENIJ 1949 DECEMBER HÓ. Csapadék tfis zonyok: Szem/éltetésükre az egyenlő csapadékig helyeket összeköti görbék (izohietakt szolgálnak. A térkép a viszonylag cseS " ké/y számú-táviratozó ál-** /omás adatai alapján ké­szült, ezért csak általános • tájékoztatásra való. í^ Fig. 1. ábra. A havi csapadékeloszlóst és a talajvízviszonyokat szemléltető térkép a YÍZRAJZÍ ADATOK-ból. 433-

Next

/
Thumbnails
Contents