Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

11-12. szám - Értekezések - Lászlóffy Woldemár dr.: A korszerű vízrajzi adatszolgáltatás

szokásos időjárási közleményekben is megtalálhatók. De az adatanyag bővebb, főképpen a folyóadatok értékelését megkönnyítő hosszúidejű átlagok közlését tartja szem előtt, amint az alábbi felsorolás mutatja : Az állomás fekvése : földrajzi koordináták, tengerszint feletti magasság. Csapadékadatok : Havi összegek mm-ben és a hosszúidejű átlag százalékában ; 1901/30. évi átlag mm-ben és a folyó havi csapadék eltérése tőle mm-ben ; 24 órai maximum mm-ben, és napja. A csapadékos napok száma (1 mm-t meghaladó csapadékkal) és 1901/30. évi átlaguk. Hőmérsékleti adatok : Havi közép (C°) ; az 1901/30. évi átlag és a tőle való eltérés C°-ban ; az előfordult legkisebb és legnagyobb hőmérséklet és napja. A fagyos, ill. téli napok (vagy a nyári és hőségnapok) száma, és 1901/30. évi átlaguk. Napfénytartam és párolgás : Havi összeg és 1901/30. évi átlag. A felsorolt számszerű adatokon kívül 2—2 duna-, ill. tiszavölgyi állomás napi csapadékmennyiségeit és hőmérsékletjárását rajzban közli a kiadvány. (Az egyik hőmérsékleti görbe mellett a 75. évi átlagokat is szemléltetjük.) Itt említjük meg a duna-, ill. tiszavíz hőmérsékleti görbéjét is, amelyek összehasonlítás céljából a léghőmérsékleti görbék alatt vannak felrakva. A grafikus adatközlést a folyó évtől kezdve a havi csapadékeloszlás és a hosszúidejű átlagoktól való eltérések térképei teszik teljessé (1. ábra). Az utóbbi térképpel kapcsolatban ismét felmerült meteorológiai részről az a, már kezdetben felvetett aggály, hogy a csekélyszámú sürgönyzőállomás kikerekített adatai alapján alkotott kép részleteiben utólag módosul és a későbbi, részletesebb és gondosan ellenőrzött anyagon felépülő hivatalos közlések szükségképpen eltérnek az ugyancsak hivatalos jellegű ideiglenes adatoktól. Tudományos szemszögből ítélve meg a kérdést, az aggodalom valóban helytálló. És azt is be kell látnunk, hogy egy tudományos intézet nem szívesen kockáztatja tekintélyét saját adatainak utólagos helyesbítésével. Másrészről azonban a tudományos adatközlésre is áll a »bis dat qui cito dat« elve. Ezért a gyakorlati élet szempontjából feltétlenül jelentős nyereség, hogy a Meteorológiai Intézet igazgatósága — belátva a gyors tájékozódás jelentőségét —- a hidrológiai szempontból fontos időjárási elemek ideiglenes adatainak közléséhez hozzájárult. Az említett nehézségek ellensúlyozása végett a VÍZRAJZI ADATOK két helyen is felhívja olvasóinak a íigyelt mét arra, hogy a meteorológiai adatok csupán általános tájékoztatásra szolgálnak és a későbbiek során esetleg javításra szorulnak. A csapadéktérképek akkor lennének teljesek, ha a Duna és a Tisza vízgyűjtőterületének az országhatárokon túli részeire is kiterjednének. Erről egyelőre nem lehet szó, de az időjárási részt kiegészítő leírás a lehetőség szerint erre is kiterjeszkedik. A rövidre fogott beszámoló természetesen ismét a hidrológiai szempontok kidomborításával készült. Csak röviden érinti a vonatkozó táblázatból és grafikonokból kivehető csapadék- és hőmérsékletjárást, de annál nagyobb súlyt vet a téli félévben a hótakaró és a talajállapot, a nyári félévben az országos esők és aszályos periódusok ismertetésére. Felmerült, az a javaslat is, hogy a VÍZRAJZI ADATOK közöljön a felsoroltakon kívüli időjárási elemekre, sőt a napfolttevékenységre vonatkozó észleléseket. Ettől azonban él kellett tekintenünk, mert egyrészt kívülesik szűkebb feladatunkon, másrészt a kettős adatközlést — márcsak gazdasági okokból is -— a lehetőségig kerülni kell. A hosszabb időre szóló időjárási és hidrológiai prognózisok kétségtelenül fokoznák a kiadvány értékét. Ilyenek közreadásáról azonban egyelőre nem lehet szó. III. Évi menet és összegező vonalak. Az eddig felsorolt adatokat a kiadvány, havi beszámoló jellegének megfelelően, mindig csak a tárgyhónapról közli. De hidrológiai szempontból helyes kép alkotásához gyakran az előző hónapok időjárási és lefolyási viszonyainak ismeretére is szükség van. A talajban vagy a felszínen tárolódott csapadékmennyiségnek és a száraz periódusok gazdasági hatásának számbavétele, a hótakaró pusztulási folyamatának vagy az öntözött növények vízigényének megítélése, végül tervszerű mesterséges víztározás és a tározók vízveszteségének becslése egyetlen hónap csapadék-, hőmérsékleti és lefolyási viszonyai alapján nem lehetséges. m

3/sec 2 S00_ 2000 Havi középvÍ2hozamok m

3/sec 2 S00_ 2000 901 /02

r 1940/41 1600 ....... mg/Sí 1000 .\ ... ev/ a li9 1000 \ SOO \ ímmm — H 0 km

3 40_ 30 XI XII 1 III IV v VI VII VIII IX X 0 km

3 40_ 30 A hidrológiai évben lefolyt összes vízmennyiség 0 km

3 40_ 30 901/ '021940 /41 20 4Ű evi tfj.Xétbl V 10 > \ 0 "MÍn.~ — 0 xi XII 1 II III IV v VI VII VIII IX * Fig. 2. ábra. A havi közepes vízho/am és a lefolyó vízmennyiségek öss/ege/.ővonalai a Tiszán Tokajnál. Ezért a VÍZRAJZI ADATOK a f. évtől kezdve áttekinthető rajzban közli a következőket : 1. A havi középvízhozam 1901/40. évi átlagának és negyven év alatt előfordult szélső értékeinek évi menetét, és a három vonal mellett feltünteti a folyó hidrológiai évben lefolyt havi középvízhozamokat (2. ábra, fent). (Itt fel kell hívnunk a figyelmet 434-