Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Egyéb - A vízzel foglalkozó tudományágak iránt érdeklődök figyelmébe

A vízzel foglalkozó tudományágak iránt érdeklődök figyelmébe ! A víz nemcsak a régi görögöknél volt az érdeklődés homlokterében, mint a »négy klasszikus elem« egyike, hanem mostani életünkben is változatlanul döntő szerepe van. Népgazdaságunk fejlesztésében pedig a vízzel a legtöbb súlyponti kérdés kapcsolatban áll. Ezért olyan sokoldalú a vele foglalkozó tudományos és technikai irodalom is. Ennek indokolásaként ajánljuk a víz különféle vonatkozású kérdései iránt érdeklődők figyelmébe egyetlen, magyarországi vízzel foglalkozó tudományos folyóiratunkat, a Hidrológiai Közlönyt, melynek hasábjain az összes — vízzel kapcsolatos — elméleti és gyakorlati kérdésekről olvashatunk. A Hidrológiai Közlönyben, mint magas színvonalú tudományos lapban, a napvilágot látó cikkek nem pusztán öncélúak. Minden tudományos adat, kutatási eredmény, kémiai elemzés, vagy vitaanyag, ami a Közlönyben megjelenik, azonos értékű a fizikai dolgozók tapasztalatcseréjével és munkamódszerátadásával. Egy-egy önállóan kidolgozott tudományos eredmény felérhet egy találmány vagy szabadalom értékével is, mert népgazdaságunk közkincsévé válik és az önköltségcsökkentésen és a rejtett tartalékok felderítésén át jelentősen olcsóbbá teheti a termelést. így a Hidrológiai Közlöny széles alapú elméleti és gyakorlati vonatkozású tudományos cikkeiből nemcsak a hidrogeológusok, a bányászok, a vízrajzi kutatók, a természeti földrajz művelői, a gyógyforrások kutatói, a karsztkutatók és a hidrokémikusok, mint elméleti szakemberek meríthetnek újszerű ismereteket, hanem a limnológusok, a haltenyésztők, a vízgazdálkodással foglalkozó vízügyi szakemberek, a vízépítő mérnökök, a vízellátással foglalkozók, továbbá a közegészségügy (pl. a tisztiorvosok), a szennyvíztisztítás és az öntözésügy, a mezőgazdálkodás és az agrometeorológia körzetében működő szakemberek is. Vegyész műszaki és természettudományos értelmiségünk tekintélyes hányadát, talán a nagy többségét — mérnökök, geológusok, gyakorlati biológusok, vegyészek, orvosok, mezőgazdák, meteorológusok, geográfusok, — okvetlenül foglalkoztatják a vízzel kapcsolatos tudományos kérdések, célszerű tehát, ha a Hidrológiai Közlöny hasábjain át első kézből tájékozódnak egyes olyan tudományos eredményekről, amelyeknek esetleg népgazdaságunk fejlesztése és ötéves tervünk sikeres teljesítése érdekében országos viszonylatú horderejűk van. Ilyenfajta — gyakorlati vonatkozású — kérdésekre — elsősorban gondolok itt a jó ivóvízzel való ellátásra, a szennyvíztisztításra, a közegészségügyre, az agrohidrológiára és az öntözésre — célszerű felfigyelniük városaink, nagyobb községeink vezetőségének és a kérdéses szakmai részt érintő állami hivatalainknak és állami gazdaságainknak is. Végül, éppen a munkamódszerátadásra és a tapasztalatcserére való hivatkozással — felhívjuk a Hidrológiai Közlönyre az egyetemi, a főiskolás és esetleg a víz kérdései iránt jobban érdeklődő középiskolás tanulóifjúság figyelmét is. A jövő műszaki és természettudományos értelmiségének, akik majd tőlünk veszik át népgazdaságunk fejlesztésének ügyét, célszerű már tanulmányai során is megismerkedni a bennünket legjobban foglalkoztató hidrológiai súlyponti kérdésekkel a Hidrológiai Közlöny hasábjain keresztül. Hogy ifjúságunk különféle csoportjait lapunk profiljának melyik része érdekli legjobban, az az iskolatípustól és ifjúságunk neveló'itől is függ, akiknek szép feladat nyílik a vízzel foglalkozó szaktudományágak népszerűsítése és megkedveltetése terén is. Ezért pedagógusaink szíves közreműködését is kérjük a Hidrológiai Közlönyön keresztül a hidrológiával kapcsolatos tudományágak népszerűbbé és ismertebbé tétele érdekében. Hogy részleteiben mivel foglalkozik a Hidrológiai Közlöny és a benne közreadott tudományos eredmények hogyan kerülhetnek gyakorlati felhasználásra, arra az alábbi szemelvényt mutatjuk be. Pl. a természeti földrajznak a Hidrológiai Közlöny hasábjain elég széles tere van. Az ezzel a tudományággal foglalkozó cikkek és értekezések — amellett, hogy a víz földfelszínalakító munkájának egyes elméleti kérdéseivel foglalkoznak — igen nagy gyakorlati horderejűek is. A folyóvíz munkaképességének és egyéb tulajdonságai és a folyóvölgy geomorfológiai ismereteinek hiányában nem lehet pl. gazdaságos és olcsón működő öntözőberendezéseket létesíteni, nem tudunk vízierőműveket építeni, sem pedig folyót szabályozni, hajózó utakat (csatornákat) készíteni és üzemben tartani. De még az ivó- és az ipari vízellátás hirtelenül felmerülő kérdéseire is könnyebben tudunk válaszolni, ha behatóan ismerjük a kérdéses folyóvölgy hidrogeológiai, természeti földrajzi (főleg hidrográfiai és morfológiai, valamint éghajlattani és talajtani) sajátosságait és jól ismerjük még az eleven folyóvíz hidraulikai viszonyait is. A több, jobb és olcsóbb termelés, az önköltségcsökkentés és a rejtett tartalékok bekapcsolása céljából viszont nem hanyagolhatjuk el a felmerülő kérdés minden oldalú legrészletesebb tudományos tanulmányozását sem, mielőtt a munka megoldásához fogunk. Ezért a hidrológiai kérdések megoldása nem képzelhető el pusztán természeti földrajzi, vagy csak hidrogeológiai, vagy egyedül csak talajtani szemszögből, hanem csak a vonatkozó tudományágak összhangja révén. A Magyar Hidrológiai Társaság elnöksége. 397-