Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Erős Pál dr.: A halastavak természetes hozamának vizsgálata

véletlenül bent maradt, háború után keletkezett füzesek is. Van azonban egy növényünk, a Fésűs békaszőlő (Potamogeton pectinatus), amelynek magja épp a napforduló közelében, június végén érik, halaink magját igen szívesen eszik, a növény pedig a mag megérlelése után fokozatosan elhal. Beárnyékolása nem erős és pontosan arra az időre esik, amikor halastavainkban a fényintenzitás az optimumon felül van. Érdemes volna a békaszőlő mesterséges betelepítésével kísérletezni és hatását a halfejlődési görbékkel ellenőrizni. Szóba jöhetne még egy másik szempont is. A planktonlények szerepe halaink táplálkozásánál ugyanis az, hogy halainkat a szükséges vitaminokkal lássák el. Kísérleteket kellene e holtpont körüli időszakban végezni arról, hogy ha haltakarmányunkba ezen idő alatt valami vitamindús tápanyagot kevernénk, milyen eredmények volnának elérhetők a visszaesés csökkentésére. Nagy óvatosság fordítandó ez időben az adagolt haltakarmány mennyiségére. Halaink ugyanis ez időszakban rendszerint igen jól esznek, sok haltakarmányt elfogyasztanak, azonban természetes táplálék híjján azt igen rossz hatásfokkal értékesítik. Ebből a szempontból is célravezető a Potamogetonnal való kísérletezés, ugyanis ennek magja haltakarmányt pótol. Ugyancsak kikísérletezendő volna a tó 2-ik kaszálása idejének megválasztása is, ugyanis ez inkább július közepére, mint július elejére teendő, annál is inkább, mivel a június végén, július elején lekaszált növényzet rothadása, az ez időszakban kevés oxigénmennyiségét még csökkenti is. FELHASZNÁLT IRODALOM (1) Erős Pál : A pontyos tógazdaságok takarmányozásának törvényszerűségei és tervgazdálkodásunk új irányelvei. Hidrológiai Közlöny, 1949. évf. 7—8. sz. és 1950. évf. 3—4. sz. (2) Maucha Rezső: Ein ige Bemerkungen zu der Arbeit von F. Ruttner (Lunz) ; »Über die Kohlén sauerassimilation einiger Wasserpflanzen in versehiedenen Tiefen des Lunzer Untersees«. Sonderdruek aus Internationale Revue der gesamten Hydrobiologie und Hydrographie 1927. Band XVIII, Heft 5/6. (3) Maucha RezíS: Über einige kosmische Faktorén der Phytoplankton-Produktion. Sonder Abdruck aus dem Archív für Hydrobiologie. 1937. (4) Varga Lajos : A halastavak életközössége és annak változásai 1949 folyamán a Kaposvári Erdőgazdasági N. V. tógazdaságaiban«. Hidrológiai Közlöny, 1950 évi 7—8. sz. HlREK A Magyar Hidrológiai Társaság 1950. évben tartott kongreszszusának programmja. 1950 szeptember 29. Találkozás a Déli p.-u. érkezési oldalán, az előcsarnokban. 7'25-kor : Indulás (reggeli a vonaton). 9'50-kor : Indulás Siófokról hajóval (tizórai a hajón). 10'50-kor : Üdvözlés Tihanyban és a Biológiai Kutató Intézet megtekintése. 13-kor : Indulás Tihanyból hajóval. 14-kor : Üdvözlés Siófokon, siófoki művek megtekintése. Vezető : Sabathiel József. Dr. Hock Károly : A balatoni kikötők építése. 15-kor : Ebéd. 18'52-kor : Indulás Siófokról. 20'50-kor : Érkezés Hévízre. Vacsora, elszállásolás. 1950 szeptember 30. 7-kor : Reggeli, Hévíz megtekintése. 10-kor : A Kongresszus megnyitása. Dr. Mosonyi Emil : A hidrológia az ötéves terv szolgálatában. Németh Endre : Üjabb fejlődés a természetes vízfolyások hidromechanikájának kutatásában. Szilágyi Gyula : A matematikai statisztika szerepe a hidrológiai kutatásban. Tízórai szünet. Dr. Vitális Sándor : A hidrogeológiai kutatás időszerű feladatai. Dr. Sümeghy József: Az alföldi vízkutatás. Finály Lajos : A természetes vizek öntisztulásával kapcsolatos eredmények alkalmazása a biológiai szennyvíztisztításban. 13-45-kor: Ebéd. 15"30-kor dr. Aujeszky László : A Balaton hidroklimatológiai különlegességei. Dr. Papp Szilárd : A balatoni üdülők ivóvízellátása és fejlesztése. Dr. Páter János : A Balaton-menti vasúti kutak hidrokémiai vizsgálatának tanulságai. Dr. Varga Lajos : A haldokló Kisbalaton. Dr. Boros István : A magyar természetvédelem irányelvei és feladatai. Szünet. Dr. Maucha Rezső: Üjabb szempontok a vízkémiai vizsgálatok terén. Dr. Sebestyén Olga : A Balaton biológiai kutatásának korszerű szempontjai. Dr. Entz Béla : A Balaton kémiai vizsgálata gyakorlati biológiai szempontok figyelembevételével. Dr. Woynárovich Elek : A Balaton halgazdálkodását fejlesztő tudományos kutatások az ötéves tervben. Szünet. 20 h-kor: A Balaton élete filmen és színes képekben. (Vetítés). 21 h-kor : Vacsora. 1950 október 1. 7 h-kor : Reggeli, hévízi Derítő megtekintése. 10 h-kor Dr Schulhof Ödön: A magyar gyógyfürdők problémái az ötéves tervben. Dr. Dobrossy Béla : Hévíz és környéke vízügyi problémái. Dr. Frank Miklós : Magyarország ásványvizei. Tízórai szünet. Dr. Papp Ferenc: Karsztvíz-eredetű gyógyforrások hazánkban. Csajághy Gábor : A gyógyiszapok kémiai és fizikai tulajdonságairól. Dr. Berencsi György : Vízhasználati szokások a magyar Alföldön. 13í30-kor : Ebéd. 15 h-kor : Társas kirándulás Szigligetre. 17'30-kor : Határozati javaslatok. Elnöki zárszó. 19'30-kor : Vacsora. 1950 október 2. 5 h-kor : Indulás Hévízről Budapestre. Érkezés 10 óra körül Budapest Déli p.-udvarra. * A Kongresszus előadásairól és fontosabb eseményeiről szóló részletes beszámoló lapunk 322. oldalán olvasható. 389-