Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Varga Lajos dr.: A halastavak életközössége és annak változásai a Kaposvári Erdőgazdasági V. tógazdaságaiban

Ez a tanulmány új és érdekes eredményeket mutat be a tógazdaságok életközöBsegfnek változásáról. így minden tó különálló egység (holoeönoid), sajátos összetételű élővilággal; más és más termelésbiológai képességgel. A planktonmennyiség nem nagy : termelőképességük tehát közepes \ í gy annál kisebb. A tavak életében a tenyészeti idő alatt állandó, szinte tragikus változások történnek az egyes szervezetek hirtelen elszaporodása, vagy kipusztulása folytán. Halgazdasági szempontból a Chloroplyeeák tömeges megjelenése a legkedvezőbb. Minél kisebb és sekélyebb a halastó, annál nagyobb dinamijmussal mennek benne végbe a biocönózis tagjainak küzdelmes változásai. Szerző vizsgálatai nagyban elősegítik az ötéves terv halgazdasági programmjának sikeres keresztülvitelét. U. D. C. 639.311 : 591.55 A halastavak életközössége és annak változásai a Kaposvári Erdőgazdasági V. tógazdaságaiban*) DR. VARGA LAJOS A tudományos limnológia művelői általában kevés figyelmet fordítottak a mesterséges halastavak vizeire. Ezek annyira az ember befolyásának és céltudatos munkájának hatásai alatt vannak, hogy bennük a limnológus, zoológus vagy botanikus nem igen remélhetett valami újat, amellyel a természet általános törvényeinek megismeréséhez lehetett volna hozzájárulni. Azt is tudta a limnológus, hogy ezeket a mesterséges halastavakat különböző halfajok mesterséges tenyésztése céljából építették, mesterséges etetéssel igyekeznek növelni a hal fejlődését, s amikor elérkezik a halak őszi étvágytalansága, akkor lehalásszák a tavakat, vizüket leeresztik, és tavaszig — vagy talán hosszabb ideig is -— üresen állnak a tómedrek. Tudta azt is, hogy ezeket a tómedreket meszezik, újra feltöltik vízzel, trágyázzák, s a nyári időben nagyon elszaporodott magasabbrendű vízinövényzetüket lekaszálják, eltávolítják, vagy otthagyják — egyszóval olyan erős mértékben irányítják a rendesen nagyon sekélyvizű tavak életét, hogy ezáltal igen nagymértékben különbözővé teszik a természetes állóvizektől. Ezek az okai annak, hogy a limnológus nem látta tudományának igazi tárgyait ezekben a mesterséges halastavakban s szívesebben vizsgálta a természetes vizeket. Ez okozta azt is, hogy kialakult a tógazdaságok és a haltenyésztés gazdasági tudománya, mint az alkalmazott limnológia egyik fontos ága, mely lelkiismeretesen felhasználta ugyan a limnológia eredményeit, ám ő maga igen kevés adatot nyújtott az anyatudomány fejlődéséhez. A mesterséges halastavak limnológiájáról azért igen kevés szó esett eddig. Pedig tudjuk, hogy a legkisebb állóvizek életének és életközösségének figyelemmel kísérése is sok-sok érdekes adattal járulhat hozzá a limnológia fejlődéséhez. A mesterséges halastavak, mint az időszakos állóvizek egyik csoportja, éppen különleges természetük miatt igen sok érdekességet rejtegetnek. Nemcsak istállói és legelői a tenyésztett halaknak, hanem életterei a legkülönfélébb vízinövényeknek és állatoknak. A halakon kívül bennük is kifejlődnek a vízi élővilág tagjai s ezek vagy hozzájárulnak a halak jó tenyésztéséhez, vagy akadályozzák, sőt meg is gátolhatják a tenyésztett halállomány nyugodt életét. A mesterséges halastavak Maucha értelmezésében szintén holocönoidok, autarkiára törekvő életterek, s megvannak bennük a producensek, consu*) A Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályának 1950 január 19-i előadó ülésén elhangzott előadás. Ripports biologiques existent entre les Étangs á poissons de piscicultures de l*£ntreprise Silvicole da Kaposvár. — Dr. L. Varga. (Résumé p. 299,). mensek és reducensek számos tagjai. Jellegzetességük az, hogy az ember rendkívüli mértékben belenyúl az életükbe, sőt bizonyos időre megfosztja a halastavakat életfontosságú üzemanyaguktól : a víztől. Ha újra feltöltik vízzel, akkor annak mélysége néhány cm-től 1 m-ig terjed, s abban a vízben kell újra szervezniük vízi életközösségüket. Sekélysége miatt a mesterséges halastó fizikai, kémiai és biológiai szempontból nagyfokú és szakadatlan változásoknak alávetett holoeönoid, mely évenként több hónapra teljesen megszűnik vízi élettérnek, vízi élőlények hordozójának és termelőjének lenni. A limnológiának ezek ellenére sem szabad elhanyagolnia a mesterséges halastavakat, nemcsak tudományos szempontból, hanem azért sem, hogy vizsgálatukkal segítségére lehessen a közgazdasági szempontból nagyon fontos termelőmunkát végző tógazdaságnak. Szép feladatot végezhet tehát. Ezért vettem örömmel dr. Erős Pál felkérését, hogy 1949 nyarán vegyek részt a Kaposvári Erdőgazdasági N. Y. tógazdaságaiban a halastavak termelőképességének megállapítása céljából végzett munkákban, s vizsgáljam meg azok biocönózisát. Az anyagot ő, vagy halászmesterei gyűjtötték össze, főképpen a mesterséges halastavak nyilt vizeiből, összesen 35 tóból kaptam gyűjtött anyagot. Ebből egyszeri gyűjtés 19 tóból, kétszeri 5, háromszori 5, négyszeri 4 és ötszöri gyűjtés 2 tóból került kezeimhez, rögzített állapotban. Célunk az volt, hogy megállapítsuk, milyen az egyes halastavak mikroszkopikus élővilága, biocönózisa és ez milyen változásokon megy keresztül. Remélhető volt, hogy így némi képet nyerünk a tavak termelőképességéről és megtaláljuk azokat az összefüggéseket, melyek a tenyésztett halállomány és a biocönózis többi tagjai között fennálltnak. Hiszen ismert dolog, hogy a ponty csak akkor tudja a mesterséges táplálékot hasznosítani, ha táplálékának legalább 25—50%-át a fenéki fauna természetes tápláléktömegéből veszi fel. A vizsgálatoknak nagy hiánya, hogy nem kísérhettük figyelemmel a vizek kémiai összetételét és ezek változásait, valamint a fenéki életközösség tagjait. Ennek ellenére a kutatások olyan eredményekkel jártak, hogy érdemesnek tartottuk ezekről beszámolni a Szakosztály színe előtt. Ezúttal annak all tónak életközösségéről számolok be, amelyekből 3, 4 vagy 5 gyűjtés anyagát kaptam meg. Az éghajlati, főként hőmérsékleti adatok feljegyzése után mindenkor 50 1 vizet szűrtek át finom planktonhálón ; de ha a seston igen sok volt a vízben, akkor kevesebbet, sőt vízvirágzás idején csak 1—2 l-t. 390-