Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Lukács Károly dr.: A halászat és a halismeret fejlődése a Szovjetunióban

Pallas rendszertanát Zoographia rosso-asiatica-ja adja. 3 kötet. Szpv. 1810. (6) Berg—Bogdanov — Kozsin—Rassz: ripoMblCJIOBbie Pbiöbl CCCP. 788 CTp. 230 színes halképet tartalmazó ívrét albummal. Piscsepromizdat. 1949. BNIRO. (7) Hermán Ottó : A Magyar Halászat Könyve. Budapest. M. Termt. Társ. 1887. II. kötet. (8) Gmelin S. G. : Reise durch Russland zur Untersuchung der 3 Naturreiche. 1772—74. S.-Petersb. 1784. Pallas XXIV. old. bevez. és szerző életrajzával. (9) Güldenstácdt J. A. : Reisen durch Russland und im Kaukasischen Gebirge. S.-Petersburg. 2 kötet, 1787, 1791. (10) Akademiker v. Baer K. E. : Materialien zu einer Geschichte des Fischfanges in Russland und den angranzenden Meeren. 1853. 82 old. (11) K. Aí. 0OH Bsp—H. fi. JJaHUAeecKiiü; Mccjie.noB3HHH 0 COCTOflHHfl pblÖOJlOBCTBa B PoCCHH. 9 TOM. 4. ajl6. 1860—76. Cím (12) Hermán Ottó: Magyar ősfoglalkozások : Halászat, pásztorélet. 1898. (13) Jankó János : A magyar halászat eredete. Zichy Jenő III. ázsiai utazása. I. kötet első és második fele. Bp.— Leipzig. 1900. (14) Hermán Ottó: Zichy Jenő III. ázsiai utazása. Bírálat. Bpesti Szemle. 1900. Németül is. (15) Borodjin kísérleteiről »TokféIék mesterséges keltetése« v. ö. Haslászat c. folyóirat. 1902 okt. (16) Grimm 0. : Beszjedü o prudovom hazjáisztve. 6. kiad. 1913. Arnold I. N. : Oszmóvü prudmovo hazjáisztva. 1913. (17) Grimm O. : Rybolovsztvo i ochota v Rosszij. 1892. Németül is. (18) Vesnjákov V. I. : Rybolovsztvo i zákonodjátjeljsztvo. SzPbg. 1894. Angolul is. (19) Landgráf János : Oroszország halászata. Beszámoló a szentpétervári nemzetközi hal. kongresszusról és halászati kiállításról. Halászat. 1902. (20) Szábánjejev L. P. : Ryby Rosszij. Moszkva. 1892. (21) Orzsenc i Grimm : Rybolovsztvo v császti Dunája i prilegájuscsih ozerax . . . i v kilijszkoj deltje Dunája. SzPbg. 1895. (22) Gondatti N. L. : O rybnoj lovlje. M. 1892. (23) Fáljejev I. N. : Dnjeprovszkoje rybolovsztvo. SzPbg. 1895. (24) Varráhovszkij N. A. : Rybnyj promiszel v vodáh Szibiri. SzPbg. 1894. (25) Knipovics N. M. : Gidrologija morej i szolonovátyh vodojemov. 1938. (26) Szuvorov E. K. : Osznovy inthiologij. 2. izd. 1948. 580 o. (27) Knipovics N. M. : Kászpijszkoje more i jivo promyszli. 1921. Knipovics N. M. : Gidrologicseszkije iszledovánija v Ázovszkom more. 1932. (28) Langráf János id. beszámolójából. (V. ö. 19. szám.) (29) Berg L. Sz. : Fauna Rosszij. Ryby. 3 tom. 1911—33. (30) Berg L. Sz. : Ryby presznyh vod SzSzSzR i szopredjeeljnyh strán. 4. izd. 1948. (31) Berg L. Sz. : Szisztjcma ryboobráznyh i ryb nynje zsivuscsih i iszkopájemyh. II. izd. 1940. (32) Akad. Zernov Sz. A. : Obscája gidrobiologija. II. izd. 1949. (33) Promyszlovye Ryby SzSzSzR. 1949. Redákcija : Berg, Bogdanov, Kozsim, Rássz. Hudozsnik-red. : Kondakov. Ihtiol.-red. : Sászkoljszkij. (34) Szuvorov, red. : Mátjeriáli k poznániju ruszkovo rybolovsztva. 1912. (35) Njikolszkij G. V. : Biologija ryb. 1944. (36) Jeleonszkij A. N. prof. : Prudovoje rybovodsztvo. 1946. Jeleonszkij A. N. prof. : Rybovodnyje prudy. 1947. (37) Pravdjin I. F. prof. : Vozmozsno-li rázvedenije oszetrov v Ladozsszkom i Onjezsszkom ozerah? Rybnoje Hozjáisztvo. 1949. 3. 45—6. (38) Kler V. F. : Rázvedjén jije szudáká v Vengrij vozmozsnoszt jivo kultury v presznyh limámáh Besszarábij. Kisinjev. 1912. (39) Gádd G. : Rázvedjenjije szudáká v prudáh. Rybopromyslennájá zsiznj. 1913. 3—4. (40) Prof. Drjágin P. A. : Zákládká iszkusztvjennyh njeresztiliscs. Rybn. Hozj. 1949. 10. (41) Promyszlovyje Ryby SzSzSzR. — Okunjevyje. — Szudák. 1949. (42) Répássy Miklós : Édesvízi halászat és halgazdaság. II. kiad. 1914. (43) Kevdjin : Szovremennoje rybolovsztvo Rosszij. 1915. (44) Entz Géza és Sebestyén Olga : A Balaton élete. Ttt. kiad. 1942. 334. (45) Fischer Frigyes szerk. : A magyar halászat. 1931. 224 o. FM. kiad. HÍREK A Magyar Hidrológiai Társaság 1950. évi hévizi kongresszusának határozati javaslata a magyar népgyógyfürdők használatának széleskörű propagálása ügyében. A Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Bizottsága a Magyar Hidrológiai Társaság 1950. évi hévízi kongreszszusának alábbi határozati javaslatát terjeszti elő azzal a megjegyzéssel, hogy a maga részéről ezt a legmelegebben szorgalmazza és kéri a Minisztérium intézkedését : Hazánkban nagymennyiségű gyógyerejű forrás kihasználatlan. Az ország minden lakosa kétszer naponta kádban megfürödhetne. (50 l/lakos.) Kormányzatunk már az első ötéves tervben is és folytatólag gondoskodni kíván megfelelő számú népgyógyfürdő létesítéséről, illetve a meglévők korszerű átalakításáról. Szükséges azonban, hogy népünkben a gyógyfürdők használatának igénye tovább fcjleszttessék. Ennek egyik leghatásosabb módja a széleskörű szakpropaganda. Javasoljuk, hogy a Népművelési Minisztérium ismeretterjesztő anyagába illessze bele a népgyógyfürdők használatának és hatásának fontos tudnivalóit. 1. Külön füzet adassék ki e célból megfelelő ábrákkal Ennek anyaga a Magyar Hidrológiai Társaság gyógyvízbizottságának irattárában kiadásra készen rendelkezésre áll. 2. A Rádió kultúrműsorába is felveendők ilyen irányú előadások. Ezek megírására és előadására a Magyar Hidrológiai Társaság tagjai is vállalkoznak. 3. Kultúrplakátok készítése. Igen hathatósan segítik elő népünk érdeklődését és vonzódását népbetegségeknek gyógyfürdővel való gyógyítására. 4. Kultúrfilm készítése. Ez gyakorlatban mutatná be a betegségek gyógyítását és a gyógykúrák hatását. 5. A gyógyfürdők és gyógyforrások napja. Vagy elszigetelten önálló célkitűzéssel vagy a tavaszi vasárnapok egyikén Természet Napja keretében. Ez alkalommal az üzemek, vállalatok dolgozói részére előadások hangzanának el a helyszínen, tehát a gyógyfürdőkben, ahol megismernék az illető ásványvíz érdekességeit és legfőbb értékeit. Kívánatos részletes programot állít össze a Magyar Hidrológiai Társaság Gyógyvízbizottsága. 383-