Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - LESENYEI JÓZSEF dr.: A diósgyőri vasgyárak szennyvizei és a Szinva-patak

A fenolos szennyvizek tisztításával és a szennyvízzel erősen terhelt vízfolyások tisztántartásával foglalkozik alábbi tanulmányában a szerző, amelyben a szennyvíznek és a befogadó vizének elemzési eredményei és néhány különleges körülmény gondos tanulmányozása vezet megoldásra. A szennyvíz tisztításánál először is a szennyvíz fenoltartalmát kell csökkenteni salakhányóra való permetezéssel, el kell oszlatni aprítással a szennyvíz fekália tarba'mát, majd ülepítéssel, recirkulációs csepegtetőtesten való átvezetéssel, utóülepít'éssel, esetleg homokszűréssel keil a tisztítást folytatni és befejezni. Ezen az úton és az ipartelepen a fenol és a maratófürdők pácvizeinek megfelelő kezelésével még a szennyvíz egy részének újra való felhasználása is elérhető. A tanulmány eredményei egy jelentős ipartelepünk fejlesztésével közvetlenül szolgálják az ötéves tervet. Ezenkívül irányt mutatnak hasonló vizsgálatok végrehajtására. U. D. C. 628.543:628.31 (Diósgyőr) A diósgyőri vasgyárak szennyvizei és a Szinva-patak LESENYEI JÓZSEF DE A szennyvíztisztításnál, helyesebben a szennyvíztisztítóberendezések tervezésénél és üzeménél elkövetett hibáik túlnyomó többsége onnan származik, hogy a tervezők, illetve üzemvezetők sem a tisztítandó szennyvíz, sem a befogadó élővízfolyás összetételét és egyéb tulajdonságait nem ismerik. A korszerű fogalmak szerint a szennyvíztisztítás egyik legfontosabb tényezője, különösen ha az szerves anyagokkal erősen szennyezett — a szennyvíz oxigéntartalmának és oxigénigényének megismerése. Ugyanez áll, de még fokozottabb mértékben az élővízfolyásokra is, mert a hígítás mértékének figyelembevétele a szennyvíztisztítás mértékének megállapításánál csak nagy közelítéssel lehet eredményes; a gazdaságos, azaz az okvetlenül szükséges tisztítás mértéke csak a szennyvíz és az élővízlolyás oxigénjének viszonyán épülhet fel. A szennyvíz tulajdonságai újonnan csatornázandó városban nem ismeretesek, itt tere lehet a tapasztalatokon nyugvó, óvatos általánosításnak. A meglévő csatornahálózat kiegészítéseképpen létesítendő szennyvíztisztítóberendezés tervezésekor az általánosítás azonban már megbosszulhatja magát, itt szükséges a szennyvíz mennyiségi és minőségi viszonyainak alapos megismerése. Az eddigi megállapítások csak városi, ú. n. házi eredetű szennyvízre vonatkoznak, még fokozottabb mértékben érvényesek azonban az ipari eredetű szennyvízre. Újonnan építendő ipartelep szennyvíztisztítóberendezésének tervezésénél semmi esetre sem helyes az általánosítás, azaz hasonló, vagy azonos végterméket szolgáltató gyártelep szennyvizeinek és esetleg többé-kevésbé bevált szennyvíztisztító berendezésének megismerése és mintául vétele. A nyersanyagok, különböző gyártási eljárásokban megnyilvánuló, látszólag csekély különbségek a szennyvízösszetételben és így a szükséges tisztítási módban már nagy különbségeket jelenthetnek. Éppen ezért a szennyvíztechnikusnak alaposan meg kell ismerkednie a nyersanyaggal. a gyártási eljárásokkal, és így kell hozzáfognia a tervezéshez. A szennyvíz és az élővízfolyások jellemzőinek megállapításánál mindig szem előtt kell tartani azok változékonyságát, azaz egy-egy meghatározásra még nem szabad építeni, hanem minél több elemzés során megállapítandó az átlagérték, természetesen figyelembe kell venni a legnagyobb és legkisebb értékeket is. Ha a vízfolyások jellemzőiről beszélünk, mindig gondosan tanulmányozni kell a szennyvízzel igény beveendő szakasz ieletti esetleges szennyeződést, a szennyvíz beömlese alatt pedig a jelenlegi és jövőbeni esetleg varható vízielhasználas módját. Ez természetes is, mert más kívánalmak lépnek fel pl. pisztrángos patakban, vagy egy már mas szennyvízzel előzetesen terhelt vízfolyásba bevezetett szennyvíz tisztításával szemben, viszont ha a szennyvízbeömlés alatt kis távolságra egy vízkiviteli mű fekszik, jobban meg kell tisztítani a szennyvizet, mintha alatta lakatlan vidék terül el, vagy ha a közelben betorkollik egy nagy teherbírású folyamba. A.z elmondott, általánosan ismertnek feltételezett alapelvek ismétlése most, az ötéves terv, hazánk nagymértékű iparosodásának kezdetén igen indokolt, mert még a szakkörök is hajlamosak — a látszólagos önköltségcsökkentés érdekében — megelégedni az áhaianosítassal és nem ragaszkodnak az egyes esetek egyenkénti elbírálásához. Bár az előkészítési és tervezési munkák ilyen általánosítás mellett, kétségen kívül megrövidíthetők és költségeik csökkenthetők, mégis takarékosabb és gazdaságosabb az összes számottevő körülmény felderítése és 'tisztázása, mert balsiker esetén a berendezések utólagos átalakítási, vagy bővítési költségei az előzetes vizsgálatok költségeinek általában sokszorosai. Az elmondottak különleges súllyal esnek latba olyan vízfolyások mellett, melyeket kis távolságban többszörösen terhelünk szennyvízzel, mint ez az iparvidékeken számos esetben előfordul, vagy a vízfolyás szennyvízbefogadóul való alkalmazása mellett még ipari ivóvízellátásra is felhasználást nyer. Számos szovjet, német és amerikai példával lehetne illusztrálni azt a szervezett és hatalmas munkát, melyet a hatóságok, vagy az erre a célra alakított szövetkezetek, illetve intézetek az ilyen erősen terhelt vízfolyások tisztántartása érdekében végeznek. Hazánkban, bár csekélyebb mértékben, mint külföldön, de a jelenlegi és a tervezett iparLes eaux induxl rielles des usines métallurgiques et sidérurgiques de Diósgyőr et le ruisseau Szinvn. Par J. Les-nyel d««

r ös sc. techn. (R.'suniő P. 7!5.)