Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Páter János dr.: A magyar ivóvízvéleményezés problémái

csak sokoldalú, laboratóriumi és gyakorlati tudás­sal rendelkező szakember lehet ; olyan, aki ezt a ténykedést nem mesterségként, hanem hivatásként végzi. A jó ivóvízvéleményezőnek tisztában kell lennie mindenek előtt a kémiai vizsgálatkor számba­jöhető kémiai alkatrészek keletkezésével, az azt előidéző körülményekkel és az egyes alkatrészeknek, valamint a különböző alkatrészek egymásra hatá­sából adódó, az emberi szervezetre gyakorolt élet­tani hatással. A jó ivóvízvéleményező kellően tudja értékelni az oxigénfogyasztást. Tisztában van azzal, hogy a klorid egyedüli előfordulása és magasabb értéke tellurikus származásra mutat és a fogyasztás szempontjából való elbíráláskor elsősorban nem a szabványértékek, hanem az élvezhetőségi tolerancia a döntő. Ugyanez vonatkozik a nitrátra és a szul­fátra is. Tudnia kell azt, hogy a korrelatív érték­emelkedés esetén főleg ha ammó.iia és nitrit is nagyobb mennyiségben van ; ez komoly figyelmez­tetés a vízvéleményező számára és felhívja a figyel­mét a helyszíni viszonyok alapos latbavetésére, főleg ha az említettekhez marasztaló bakteriológiai lelet is társul. De a jó vízvéleményező tisztában van azzal is, hogy a nitrit és ammónia keletkezése és jelenléte biztos útmutatója a víz szerves anyagokkal való szennyezettségének. Tisztában van azzal, hogy ez csak akkor perdöntő, ha frissen beküldött és nem hetekig állott vízmintából történt a kimutatás. Tud­nia kell azt, hogy a nitrát és a nitrit fotoszenzibilis vegyület és a hetekig napfényen álló vízminta nit­rátjából a fény. hatására nitrit és ammó lia keletkez­hetik. Ugyanez vonatkozik a mélyből származó ammóniatartalmú vizekre, amikor is az ommóniá­ból nitrit és nitrát keletkezhetik. Ez a folyamat nemcsak fény hatására, megy végbe, hanem a víz­ben élő baktériumok hatására is. Főleg műhibának számít az, ha ilyen hetekig állott és napfénynek kitett, elszaporodott baktériumokat tartalmazó víz­ből a nitritkimutatást nem Jódcinkkeményítővel, hanem Griess-Ilosvay szerint végezzük. A jó víz­véleményező tisztában van azzal, hogy a víz kemény­ségének közvetlen az egészségre káros hatása nincs. Hiszen vannak hatalmas közületeket ellátó vízve­zetékek, amelyeknek keménysége a 81 keménységi fokot is eléri. A szulfáttal kapcsolatban főleg a magyar vízvéleményezőknek a nagy- és kisalföldi ásott kutak vizének elbírálásakor körültekintően kell bánni. Figyelembe kell venni azt, hogy különö­sen magasabb keménységű vizeknél, ha a kemény­ség túlnyomó részét mignézium okozza, a szulfát által okozott kellemetlen íz-érzés kifejezettebb. Tisztában kell lenni a jó vízvéleményezőnek azzal, hogy elhibázott dolog a szabvány érték k alapján egyes alkatrészek magasabb értéke miatt elvetni a vizet akkor, amikor a tellurikus viszonyok miatt azon a helyen jobb vizet adni nem tudunk és az alkatrész értéke nem haladja túl a tűrhetőség felső határát. Az ilyen vizekhez a vizet állandóan fogyasz­tók szervezete hozzászokik és minden különösebb zavar és egészségügyi károsodás nélkül fogyaszt­hatják a vizet. A jó vízvéleinényező véleményezéskor a kémiai alkatrészek skáláján kívül játszik a bakteriológiai lelet adta lehetőségekkel, úgyszintén a biológiai lelettel. Tisztában van azzal, bogy milyen a külön­böző talajok baktériumszűrő képessége, tisztában van azzal, hogy a talaj által determinált szűrési sebesség ideje alatt a baktérium és a szerves szeny­nyezés ft nnállhat-e vagy az öntisztulás, illetve a mineralizálódás áldozatául eshetik-e ? Tudjuk azt, hogy amennyiben nem infiltrált talajról van szó, úgy az eredményes baktériummentesítéssel párhuza­mosan végzett kútkörnyéki rendezés, trágyadom­bok, szemétgödrök eltávolítása, a kútház rendbe­hozása tartósan megoldja a bakteriológiai problémát. A jó vízvéleményező mielőtt a véleményezésre szolgáló adatokat számbavenné, mérlegeli a kút környékének helyszíni viszonyait. A jó vízvéleményezőnek megfelelő hidrogeoló­giai tudással és tapasztalattal kell rendelkezni. Tudnia kell azt, hogy karsztvíz-nyerés esetén, főleg ha az közületeket lát el, milyen fontos a megfelelő védőterület biztosítása. Ismernie kell azt a vesze­delmet, amelyet a karsztvíz szolgáltatáskor erősebb csapadékok útán a védőterület nélküli és kellő szű­rőréteg nélküli rövid, szennyezési és fertőzési lehe­tőséget biztosító karsztjáratok jelentenek. Az elmondottakból világos, hogy a jó vízvéle­ményezőnek az általános ismereteken kívül meg­felelő érzékkel is kell bírni ahhoz, hogy munkája a közegészségügy szempontjából értékes legyen. Ha a jelenlegi vízvéleményezés terén uralkodó állapotokat nézzük, akkor nem kapunk megnyug­tató képet. Ahány intézmény, ahány vízvélemé­nyező, annnyi féle elv szerint születik a véle­ményezés. A vízvéleményezők egyrésze a kellő álta­lános ismeretek nélkül, rövid ideig foglalkozik víz­véleményezéssel. Nem is ambicionálja a dolgot és sematizálva lélek nélkül, a rideg számok alapján adja a többé-kevésbbé megbízható és helytálló víz­véleményeket. A vízvéleményezés terén rendet kellene terem­tenünk. Gondoskodnunk kell arról, hogy a vízvéle­ményezők, megfelelő továbbképzés után egységesen véleményezzék az ivóvizeket. A gyakorlati higiéné szempontjából fontos lenne az, hogy az ivóvízvéleményezés közös nevezőre hozása mellett gondoskodnánk arról, hogy azok, akiknek az ivóvíz véleményezéssel kapcsolatban intézkedéseket kell tenni — gondolok itt a hatósági orvosi karra — szintén tisztában legyenek azzal, amit a véleményezéssel el akarunk érni. Tehát kívá­natos lenne, hogy részint a tiszti orvosi, községi orvosi tanfolyamokon, illetve utánképző tanfolya­mokon a hatósági orvosi kar gyakorlati egészség­ügyi munkát végző tagjai, kellő felvilágosítást kap­nának arról, hogy mi a jelentősége és mire lehet és kell következtetni azokból az adatokból, amelyek az ivóvíz kémiai vizsgálata után a kezükhöz jutnak. A Központi Yasútegészségügyi Hivatal Víz­egészségügyi Laboratóriuma az utolsó tíz év folya­mán a Magyar Államvasutak 4500 kútját vizsgálta meg. A vizsgálatok az ország minden részére kiter­jedtek. A vasútvonalak eléggé diffúzé hálózzák be az ország területét. Majdnem minden két km-re telepített kút vizét m°gvizsgáltuk. A vizsgálatod tehát eléggé reális képet nyújtanak hidrokéiniai szempontból. A vizsgálatok megbízhatósága végett a Vízegészségügyi Laboratórium küld ki a kutakat fenntartó műszaki intézményhez steril üveget. Az 368

Next

/
Thumbnails
Contents