Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Schréter Zoltán dr.: A Borsod–Heves vármegyei miocén barnakőszén-medencék hidrogeológiai viszonyai

Szerző értekezése és térképe kimerítő részletességgel tárgyalja a borsod-hevesi barnaszcnbányászat területén a bánvaműveletekkel és a mélyfúrásokkal feltárt vizeket. Ezek a vizek elsősorban mint a barnakőszénbányászatot hátráltató tényezők jönnek számításba. Azonban, segítségükkel egyes kisebb települések vagy helységek jó vízzé! való ellátása egy időre biztosítható. Néhol fúrásokkal még külön is fel lehetne ezeket tárni, mint felszökő vizeket. A tárgyalt szénbányavidék felszíni vizei közül a Sajó nem jöhet számításba, mert már csehszlovák területen fertőződik. Csak a Rodva vize kifogástalan és szűréssel be is kapcsolható a környék vízellátásába. U. D. C. 551.49(439.133/134) A Borsod—Heves vármegyei miocén barnakőszénmedencék hidrogeológiai viszonyai IIR SCHRÉTER ZOLTÁN A Borsod—Heves vármegyei miocén barnakőszénmedencék hidrogeológiai viszonyai többékevésbbé ismeretesekké váltak a barnakőszéntelepek fejtése és fúrásokkal való felkutatása révén. Természetes azonban, hogy a nagykiterjedésű medenceterületnek aránylag csak kisebb részén történt eddig és folyik ma is a barnakőszéntelepek fejtése, valamint aránylag csak kisebb területet kutattak fel eddig fúrásokkal, amely műveletek a térszín alatti hidrogeológiai viszonyokra világot vethetnek. Tehát a medencék hidrogeológiai viszonyaira vonatkozó ismereteink ennek következtében korlátoltak. Ezenkívül még a következőket is szem előtt kell tartanunk : a széntelepek fejtésével kapcsolatban a térszín alatt fekvő rétegek vízi viszonyairól igen jó adatokat nyertünk és nyerünk, ezzel szemben a szóbanforgó medencékben lemélyített szénkutató fúrások nem mindig tájékoztatnak megbízhatóan a vízi viszonyokról. Sok fúrómester nem tartotta fontosnak a víz jelentkezését és fel se jegyezte azt a fúrási naplóban. Vannak olyan fúrások, amelyekről tudjuk, hogy azokban vizet tartalmazó réteget is átfúrtak, de a fúrási naplóban ennek nyoma sincs. Felemlítem erre vonatkozólag a csernelyi 32 b) számú fúrást, amelyben felszökő szénsavas vizet nyertek s a fúrásból ma is folyik ki a víz. A fúrási napló viszont egy szóval se emlékszik meg róla. Nyilvánvaló, hogy a fúrási naplóknak nem elég helyes megírása folytán igen sok hidrogeológiai adat elkallódott, holott a szénbányászatra vonatkozólag a várható vízi viszonyok ismerete igen fontos. Vannak viszont a széntelepek felkutatására irányult olyan fúrások naplói, amelyek minden adatról pontosan megemlékeznek és egyebek közt pontos hidrogeológiai adatokat szolgáltatnak. Ilyenek pl. a legrégibb Pereces-vidéki fúrások. Mindamellett a rendelkezésünkre álló adatok alapján hozzávetőleges képet tudunk rajzolni a borsodi és hevesi szénmedencék hidrogeológiai viszonyairól. És pedig részben a külszíni vizsgálatok, részben a szénbányákban nyert tapasztalatok révén, részben a fúrási adatok felhasználása alapján. A miocén barnakőszénmedencék fekvőjében az oligocén rétegcsoport terül el. A Baross-akna, Parasznya, Varbó és Sajóbábony (Királykút) táján a középső oligocén kori kiscelli agyag terül el a miocén rétegek fekvőjében, tehát vízhatlan rétegHydrological conditions of the brjncon-coal busin in Borsod-Hevet' county. By Dr Z. Schréter. (English text on p. 4U0.) csoport. Vastagsága ezidőszerint ismeretlen. Északon, Ormos-puszta táján, a Sárhíd-pusztánál lemélyített fúrólyuk tanúsága szerint a felső oligocénbe sorolható homokos agyag a fekvő rétegcsoport, amely szintén vízmentesnek tekinthető. A sajóvölgyi medence északi részében, Ormospuszta, Rudolf-telep, Disznóshorvát és Kurittyán táján a széntelepeket tartalmazó miocén rétegcsoport alól kibukkannak a felső karbon korú félig kristályos mészkövek kisebb-nagyobb rögei, sőt igen valószínű, hogy a miocén medencerétegek alatt itt északon nagyobb kiterjedésben szerepelnek fekvő gyanánt ezek a mészkövek. Ezek a mészkőrögök a Szendrő-edelényi, karbonképződményekből felépült szigethegységnek délnyugati folytatásai, amelyeknek még egy rögét Sajógalgóc mellett és egy másikat (amely szürke triaszdolomitból áll) Sajóvelezd mellett látunk kibukkanni. Ezek az összekötő láncszemeket képviselik az upponyi szigethegység felé. Miután ezek a hegységek és hegységrögök mészkőből állanak, kétségtelen, hogy bennök karsztvíztömeg halmozódott fel a hosszú geológiai idők folyamán, de ennek a külszín alatti fekvését, tükrének tengerszín feletti magasságát ezidőszerint még nem ismerjük. Meg kell itt még emlékeznem arról is, hogy Sajóbábonytól kissé ENy-ra is kibukkan egy kis középső triász mészkőrög a miocén rétegcsoport alól. Ennek a rögnek mélyebb részében szintén feltételezhetjük a karsztvíz jelenlétét, amely a Bükk-hegység karsztvizeivel függhet össze. Az Ózd—Egercsehi közötti medencerész nyugati oldalán a felső oligocénkorú homokos agyag és agyagos homok rétegcsoport bukkan ki a miocén rétegcsoport fekvőjében. Ez a rétegcsoport gyakorlatilag szintén vízmentes, legalább is vízben szegény. Egyes agyagosabb réteg fölött helyenként források is fakadnak belőle. A rétegcsoportba települő vastagabb homokkőrétegek azonban tartalmazhatnak vizet. így az ózdi vas- és acélgyár vízszükségletét sikerült ebből a rétegcsoportból fúrás útján biztosítani. Ennek a rétegcsoportnak a víztartalma azonban vízkutatás szempontjából igen bizonytalannak és nem nagy reménytkeltőnek mondható. A miocén barnakőszéntelepeket tartalmazó rétegcsoport nagyobbrésze agyagból vagy homokos agyagból áll, amelyek közé helyenként alárendeltebben, másutt sűrűbben, homokrétegek telepszenek. Ezek a homokrétegek néhol tekintélyesebben megvastagszanak, és többnyire több-kevesebb vizet tartalmaznak. Másutt viszont, a bányászat tanúsága szerint, vizet alig tartalmaznak, sőt szárazak. 355