Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Schréter Zoltán dr.: A Borsod–Heves vármegyei miocén barnakőszén-medencék hidrogeológiai viszonyai

Szerző értekezése és térképe kimerítő részletességgel tárgyalja a borsod-hevesi barnaszcnbányászat területén a bánvaműveletekkel és a mélyfúrásokkal feltárt vizeket. Ezek a vizek elsősorban mint a barnakőszénbányá­szatot hátráltató tényezők jönnek számításba. Azonban, segítségükkel egyes kisebb települések vagy hely­ségek jó vízzé! való ellátása egy időre biztosítható. Néhol fúrásokkal még külön is fel lehetne ezeket tárni, mint felszökő vizeket. A tárgyalt szénbányavidék felszíni vizei közül a Sajó nem jöhet számításba, mert már csehszlovák területen fertőződik. Csak a Rodva vize kifogástalan és szűréssel be is kapcsolható a környék vízellátásába. U. D. C. 551.49(439.133/134) A Borsod—Heves vármegyei miocén barnakőszénmedencék hidrogeológiai viszonyai IIR SCHRÉTER ZOLTÁN A Borsod—Heves vármegyei miocén barna­kőszénmedencék hidrogeológiai viszonyai többé­kevésbbé ismeretesekké váltak a barnakőszén­telepek fejtése és fúrásokkal való felkutatása révén. Természetes azonban, hogy a nagykiterjedésű medenceterületnek aránylag csak kisebb részén tör­tént eddig és folyik ma is a barnakőszéntelepek fej­tése, valamint aránylag csak kisebb területet kutattak fel eddig fúrásokkal, amely műveletek a térszín alatti hidrogeológiai viszonyokra világot vet­hetnek. Tehát a medencék hidrogeológiai viszonyaira vonatkozó ismereteink ennek következtében korlá­toltak. Ezenkívül még a következőket is szem előtt kell tartanunk : a széntelepek fejtésével kap­csolatban a térszín alatt fekvő rétegek vízi viszo­nyairól igen jó adatokat nyertünk és nyerünk, ezzel szemben a szóbanforgó medencékben lemélyített szénkutató fúrások nem mindig tájékoztatnak megbízhatóan a vízi viszonyokról. Sok fúrómester nem tartotta fontosnak a víz jelentkezését és fel se jegyezte azt a fúrási naplóban. Vannak olyan fúrások, amelyekről tudjuk, hogy azokban vizet tartalmazó réteget is átfúrtak, de a fúrási naplóban ennek nyoma sincs. Felemlítem erre vonatkozólag a csernelyi 32 b) számú fúrást, amelyben felszökő szénsavas vizet nyertek s a fúrásból ma is folyik ki a víz. A fúrási napló viszont egy szóval se emlékszik meg róla. Nyilvánvaló, hogy a fúrási naplóknak nem elég helyes megírása folytán igen sok hidro­geológiai adat elkallódott, holott a szénbányászatra vonatkozólag a várható vízi viszonyok ismerete igen fontos. Vannak viszont a széntelepek felkutatására irányult olyan fúrások naplói, amelyek minden adatról pontosan megemlékeznek és egyebek közt pontos hidrogeológiai adatokat szolgáltatnak. Ilye­nek pl. a legrégibb Pereces-vidéki fúrások. Mindamellett a rendelkezésünkre álló adatok alapján hozzávetőleges képet tudunk rajzolni a borsodi és hevesi szénmedencék hidrogeológiai viszonyairól. És pedig részben a külszíni vizsgálatok, részben a szénbányákban nyert tapasztalatok révén, részben a fúrási adatok felhasználása alapján. A miocén barnakőszénmedencék fekvőjében az oligocén rétegcsoport terül el. A Baross-akna, Parasznya, Varbó és Sajóbábony (Királykút) táján a középső oligocén kori kiscelli agyag terül el a miocén rétegek fekvőjében, tehát vízhatlan réteg­Hydrological conditions of the brjncon-coal busin in Borsod-Hevet' county. By Dr Z. Schréter. (English text on p. 4U0.) csoport. Vastagsága ezidőszerint ismeretlen. Észa­kon, Ormos-puszta táján, a Sárhíd-pusztánál lemé­lyített fúrólyuk tanúsága szerint a felső oligocénbe sorolható homokos agyag a fekvő rétegcsoport, amely szintén vízmentesnek tekinthető. A sajóvölgyi medence északi részében, Ormos­puszta, Rudolf-telep, Disznóshorvát és Kurittyán táján a széntelepeket tartalmazó miocén réteg­csoport alól kibukkannak a felső karbon korú félig kristályos mészkövek kisebb-nagyobb rögei, sőt igen valószínű, hogy a miocén medencerétegek alatt itt északon nagyobb kiterjedésben szerepelnek fekvő gyanánt ezek a mészkövek. Ezek a mészkőrögök a Szendrő-edelényi, karbonképződményekből fel­épült szigethegységnek délnyugati folytatásai, ame­lyeknek még egy rögét Sajógalgóc mellett és egy másikat (amely szürke triaszdolomitból áll) Sajó­velezd mellett látunk kibukkanni. Ezek az össze­kötő láncszemeket képviselik az upponyi sziget­hegység felé. Miután ezek a hegységek és hegység­rögök mészkőből állanak, kétségtelen, hogy bennök karsztvíztömeg halmozódott fel a hosszú geológiai idők folyamán, de ennek a külszín alatti fekvését, tükrének tengerszín feletti magasságát ezidőszerint még nem ismerjük. Meg kell itt még emlékeznem arról is, hogy Sajóbábonytól kissé ENy-ra is kibukkan egy kis középső triász mészkőrög a miocén rétegcsoport alól. Ennek a rögnek mélyebb részében szintén feltételezhetjük a karsztvíz jelenlétét, amely a Bükk-hegység karsztvizeivel függhet össze. Az Ózd—Egercsehi közötti medencerész nyugati oldalán a felső oligocénkorú homokos agyag és agyagos homok rétegcsoport bukkan ki a miocén rétegcsoport fekvőjében. Ez a rétegcsoport gyakor­latilag szintén vízmentes, legalább is vízben szegény. Egyes agyagosabb réteg fölött helyenként források is fakadnak belőle. A rétegcsoportba települő vas­tagabb homokkőrétegek azonban tartalmazhatnak vizet. így az ózdi vas- és acélgyár vízszükségletét sikerült ebből a rétegcsoportból fúrás útján bizto­sítani. Ennek a rétegcsoportnak a víztartalma azon­ban vízkutatás szempontjából igen bizonytalannak és nem nagy reménytkeltőnek mondható. A miocén barnakőszéntelepeket tartalmazó réteg­csoport nagyobbrésze agyagból vagy homokos agyagból áll, amelyek közé helyenként alárendel­tebben, másutt sűrűbben, homokrétegek telepsze­nek. Ezek a homokrétegek néhol tekintélyesebben megvastagszanak, és többnyire több-kevesebb vizet tartalmaznak. Másutt viszont, a bányászat tanúsága szerint, vizet alig tartalmaznak, sőt szárazak. 355

Next

/
Thumbnails
Contents