Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Értekezések - SZIRMAI LÓRÁNT dr.: A szegedi csatornahálózat és szennyvíz vizsgálata

azt mutatja, hogy a szenny vizekben csak anaerob-szervezetek tudnak megélni. Önmagukban e szennyvizek öntisztulásra képtelenek. A többi szennyvíz is csak oly kismértékű oldott oxigént tartalmaz, hogy a benne élő konzumensek biológiai oxigénszükségletüket még 24 órára sem tudják fedezni. Kivételt képez a malom és gőzfürdő szennyvize feles mennyiségű oxigénnel. Kiemelkedőbb, de csak látszólagosan magas oldott oxigénmennyiséget tartalmaz a gyufagyár szennyvize. Ezen kiemelkedő adat értékelésénél azonban figyelembe kell venni a magas nitrittartalmat és a nitrát teljes 'hiányát. Ez a két adat felhívja a figyelmet, hogy e szennyvíznél tulajdonképpen nem az oldott oxigéntartalom a inagás, hanem a 10.06 mg/1 nitritmennyiség zavarja meg az oldott oxigén szabatos meghatározását. Ezt bizonyítja a nitrát-ión hiánya is. Ilyen magas tényleges, oldott oxigéntartalmú szennyvíznél már nagyobb mérvű nitrátképződésnek is meg kellett volna indulni. Az oldott oxigéntartalom ismeretével kiszámíthatjuk a szennyvízminták oxigén emésztését, A meghatározás elve és kivitele ugyanaz, mint az oldott oxigéntartalommal. Házi szennyvíznél oxigénemésztés minimum: 5} mg/l, maximum: 4.21 mg/l. Ipari szennyvíznél oxigénemésztés minimum: tS) mg/l, maximum: 8.75 mg/l. Ezeknél a vizsgálataimnál kitűnt, hogy a szennyvizek túlnyomórésze nem rendelkezik elegendő oxigénnel, sőt a szennyvízben lévő oxigéntermelő producensek sem képesek a konzumensek biológiai oxigénigényét kielégíteni. A szennyvíz oldott oxigéntartalma, mely a csatornahálózat kevésbé szennyezett szakaszáról, vagy a beömlő higító szennyvizekből származik, az időben előrehaladva, egyre csökken. Megfigyelésem szerint, a vizsgált 19 házi eredetű szennyvízből öt esetben volt a szennyvízben 24 óra múlva kimutatható oldott oxigénmennyiség. Szeged város szennyvizei tehát biológiai szempontból túlterheltnek mondhatók. Vizsgálati módszereim és azok eredményeinek hivatalos ismertetése után röviden összefoglalom a talált eredményekből levonható tanuld ságokat. A) Egészségügyi szempontból felhasználható eredmények: 1. Kifogásolandó: a) A csatornahálózat kjs teljesítőképessége és az ez okból majdnem minden évben, egyes városrészekben előforduló, szennyvízfeltörés. b) Hibás a móravárosi nyilt szennyvíz-csatornahálózat és a Ballagi tó-sori nyilt csatornaszakasz. c) Kifogásolandók továbbá a tiszai szennyvíz-beömlők kiképzése. A vízállástól függően mintegy 100—500 m hosszan ki nem épített,* ember számára és állat számára egyaránt könynyen hozzáférhető, nyilt csatornában teszi meg az utat a víz a szennyvízbefogadóig, a Tiszáig. Burkolása sürgősen szükséges. 2. A szennyvíz szennyezettsége foka: a) A házi eredetű szennyvíznél: Szeged város szennyvize kémiai szempontból közepesen szenynyezett, biológiailag túlterhelt, bakteriológiai szempontból erősen szennyezett, 36 A kémiai szennyezettség nem okoz egészségügyi ártalmat, jelentősége műszaki szempontból van. Közegésszégügyi szempontból fontosak ezen adatok a szennyvíz öntisztulása szempontjából, mivel a szennyvíz öntisztulási lehetőségeit tisztázzák. Szeged esetében a Tisza víztömege kellő hígítással gondoskodik a tisztítás nélkül beömlő szennyvíz biológiai öntisztulásáról, a biológiai túlterheltség nem okoz közegészségügyi veszélyt vagy ártalmat, mindaddig, míg a mostani higulási viszonypk fennállanak. III. TÁBLÁZAT Szeged szennyvizeinek hígulási aránya a Tiszában A Tisza vízhozama Minimum* 0 pont* 1,512. 0:i Maximum* 4C4.4 10 0 pont* 1,512. 0:i . 14,4 III.1100 m'/h m'/h m

a/h Minimális szennyvízmennyiség 75!) m^/h 1:690 1:2016 1:19.200 Maximális szennyvízmennyiség 1088 rn'/h 1 460 1:1500 1:14.000 * A szegedi FolyaminArnök-ég adata . A Tisza vízhozamának maximuma a tavaszi időszakra esik, mikor a szennyvíz mennyisége átlagos. Viszont a szennyvízmennyiség maximuma nyáron van, mikor a Tisza vízállása közelebb esik a minimumhoz, vagy 0 pont körüli magasságú. Bár a szennyvízmennyiség maximuma időiben egybe esik a Tisza vízmennyiségének minimális hozamával, aggodalomra még sincs ok, mert mint látjuk, ezen szélső esetben is biztosítva van az 1: 460-szoros hígítás, ami kielégíti a hígításnál támasztott minimális követelményeket. Így Szeged város szennyvize mindaddig aggodalom nélkül bocsátható tisztítás nélkül a Tiszába, míg a jelenleg csatornázott lélekszám kétszeresre nem emelkedik és ezzel a szennyvíztermelés is eléri a jelenlegi mennyiség kétszeresét. Ez esetben feltétlenül gondoskodni kell tisztítóberendezésről. b) Ipari szennyvizek. A különböző tulajdonságú ipari szennyvizek közül kiemelem a bőrgyár szennyvizét, mint a kémiailag és biológiailag túlterhelt ipari szennyvíz tipikus példáját. Kémiai szempontból erősen szennyezett még a gázgyár, a kendergyár és a közvágóhíd szennyvize. Biológiai túlterheltséget tapasztaltam az előbb említett bőrgyáron kívül még a vágóhíd, a konzervgyár és a gázgyár szennyvizében. Ezek a szennyvizek erős megterhelést jelentenek a városi szennyvíz máskánt is igen labilis alapokon álló, biológiai egyensúlyánál. Bakteriológiai szempontból a kórházak és klinikák magas baktériumtartalmú szennyvize jelent közegészségügyi veszélyt. Feltűnő jelenség a konzervgyár szennyvizének magas balktériumtartalma és colititere, mely a mosóvíztői ered. B) Mérnöki szempontból felhasználható vizsgálati eredmények. 1. A régi építésű csatornahálózat nem felel meg a követelményeknek. Nem elég vízhatlan, nem szilárd, mechanikai Itatásokkal szemben ke-