Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kiss Tibor dr.: Népgyógyfürdők építése vidéki gyógyforrásaink kihasználására

A dolgozók fürdőkedvének fokozása A megfelelő fürdősnevelésnél nem kevésbbé fontos feladat : maguknak a dolgozóknak fürdő­kedvelővé, balneofillé nevelése, hogy maguk is hit­tel és bizalommal keressék hévizeinkben a gyógyu­lást. Felvilágosító, tájékoztató és megkedveltető pro­pagandára van azért szükség fürdőink és általában a fürdőgyógymód népszerűsítése érdekében. Elő­adásokkal, rövidfilmekkel, propagandanyomtatvá­nyokkal — melyek a tömegszervezetek kulturális programmjába is beágyazhatok — fel lehet és kell hívni a figyelmet fürdőink hasznára, mindenki szá­mára ingyenesen rendelkezésre álló gyógyértékére. szerezhető, illetve előállítható anyagokból és köz­ismert szerkezetekkel legyenek felépíthetők. Végül arra törekedtünk, hogy épületeink a magyar vidék hangulatába illeszkedjenek. Kiegyen­súlyozott tömegükkel és arányaikkal a magyar falu jellegzetes házaival tartsanak rokonságot. Ugyan­akkor kifejezzék az öntudatos dolgozók országának haladását magasabb kultúrszint felé. Forrásfoglalás A forrásfoglalás az Országos Vízgazdálkodási Hivatal típustervei alapján kell, hogy történjék. Higiéniai és műszaki szempontok figyelembevéte­lével pontos terveket dolgoztak ki. (Budapest, V., Mária Valéria-utca 10.) 1. ábra. Ivókutak gyógyforrás-foglalások számára (GI). Fig. 1. Fontaines pour les captages des sources médicinales (GI). Célunk, hogy a gyógyforrás jelentőségét építészeti eszközökkel is kihangsúlyozzuk. ÍNOUS avons 1 intention tie donner uu relief Á l'importanee de la source médicale par des moyens d'arcbitecture. A magunk részéről a propagandatevékenység előkészítéséhez egy olyan illusztrált fürdőnépszerű­sítő füzet szövegének összeállításával kívántunk hozzájárulni, mely úgy ismertető előadásnak, mint kisebb oktatófilmnek is vezérfonalként szolgálhat és amelyet terveink mellékleteként a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendelkezésére bocsátottunk. II. ÉPÜLETTÍPUSOK Terveink két főcsoportra oszlanak és ezeken belül kívánunk a felhasználás különféle megoldá­saira tájékoztató építészeti keretet nyújtani. Tervezési kiindulópontunk mindegyiknél közös : megtalálni — vagy legalább megközelíteni — kor­szerű értelemben, egyszerűséggel a leggazdaságo­sabbat. Építészi vonatkozásban egyszerű az az épít­mény, amely áttekintő alaprajzaival és felépítési megoldásával a legtökéletesebben tudja rendel­tetését szolgálni; gazdaságos pedig az lesz, ame­lyet a legegyszerűbb szerkezetekkel, de időtállóan, jó kivitelben építünk meg. Mai értékelés szerint az építési és fenntartási költségek együttes összege jelent gazdaságos építést. Terveinkkel az indulást kívánjuk szolgálni, mert meggyőződésünk, hogy a fejlesztés, bővítés mái­sokkal könnyebb lesz. Ezért mindegyik típusból azt a legkisebb egységet terveztük meg, amelynek megépítése még rentabilisnek mutatkozik. További általános szempontunk volt, hogy az épületek az Építéstudományi Intézet és tervező intézetek által már kiértékelt, — lehetőleg tipizál­ható — elemekből, a helyszínen könnyen meg­A) Falhoz épített ivókút. Méretei a nyers tégla­falhoz alkalmazkodnak, hogy téglafalba is beépít­hető legyen. 1,82*0,80 m alapterülettel, 0,85 m magassággal, betonból készül. Medencerésze egy­rekeszes, 0,48 m mélységgel. A medence külső oldala, valamint a kifolyócsap keretezése fayence, vagy mozaik burkolással díszíthető. B) 1,28 m átmérőjű, köralaprajzú, 1,— m magas, kisebb méretű, szabadonálló ivókút, 3 darab­ból előregyártva, betonból vagy műkőből készít­hető és látható oldalait ugyancsak fayence- vagy mozaikburkolással díszíthetjük. C) 2,50 m átmérőjű, lábra állított, nagyméretű medence, benne 1,38 m magas kútfejjel. Alapanyaga vasbeton. A látható felületek az előbbiekével azonos kiképzésre alkalmasak. Terveinkben szerepel falhoz épített, körszegmens alaprajzú ivókút is. 90 cm magassággal, 80 cm átmérővel, téglaalapon fayenceből, mögötte fayence falburkolással. A rajta levő medence 26 cm magas, külön darabból. Alatta a lábazat falazott, ezt bur­koljuk fayenceidomokkal. A legalsó 14 cm magas nyerstéglalábazat arra szolgál, hogy a fayence­burkolatot ne rongálják a kút mellé állók. Ennél kisebb a falra épített kis ivókút, 50 cm átmérőjű fayence körtárcsára szerelve. Csak belső térben alkalmazható, mintegy a gyógyvíz jelképe­ként. Három darabból áll : a 38 cm átmérőjű kör­szegmens medencéből, a kifolyó burkoló darabjából és a falat védő körtárcsából. Kifolyók Mindegyik kút legfontosabb részei a kifolyó­csapok és a lefolyók. Ezek tökéletes anyagán, szerelésén, tömítésén és cserélhetőségén inúlik a 329

Next

/
Thumbnails
Contents