Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kovács György: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság balatoni kongresszusáról és annak eredményeiről

Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság balatoni kongresszusáról és annak eredményeiről A Magyar Hidrológiai Társaság a Magyar Tudományos Akadémia és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége támogatásával szeptember 29-től október l-ig háromnapos kongresszust tartott a Balaton mellett, amelynek állomáshelyei Siófok, Tihany és Hévíz voltak. I. A kongresszus célkitűzései. A Magyar Hidrológiai Társaság vezetősége és választmánya átlátta annak fontosságát, hogy tervgazdálkodásunk és különösképpen ötéves tervünk sikere szempontjából milyen nagy jelentősége van annak, hogy a hidrológiai tudomány kellőképpen fejlődjék és a gyakorlat igényeit szolgálja, hogy lépést tarthasson azzal a rendkívüli és rohamos fejlődéssel, ami a magyar vízgazdálkodásban a mult rendszerek munkálataihoz képest megindult és még fokozottabb ütemben fejlődni fog. A Társaság balatoni kongresszusának anyagát az alábbi 3 szempont szerint állította össze : 1. Az ötéves terv vízgazdálkodási feladatainak megoldásához szükséges hidrológiai tudományos kutatások fejlesztése. 2. A szovjet hidrológiai kutatások és kutatási módszerek megismertetése a magyar kutatókkal. 3. A különböző tudományos körökben és a műszaki gyakorlat különböző ágazataiban előforduló hidrológiai kutatások szempontjainak, metodikájának egyeztetése, a szakemberek munkálatainak koordinálása az átfedő munkák elkerülése céljából. Az első állomás Tihany volt, ahol a résztvevők dr Horváth János intézeti igazgató vezetésével megtekintették a Magyar Biológiai Kutatóintézetet, majd Siófokon tanulmányozták a felszabadulás óta megépült vízi műtárgyakat. E szemlével kapcsolatban Sabathiel József tartott előadást a siófoki vízi műtárgyakról és a Siócsatornázás hidrológiai problémáiról. Egy második előadásban a balatoni vízi építkezésekkel, különösképpen a kikötők létesítésével kapcsolatos hidrológiai problémák kerültek megvitatásra. Ehhez az előadáshoz több hozzászólás történt, különösképpen a balatoni iszapképződéssel és eredetével kapcsolatban. A Kongresszus második napja Hévízen zajlott le. Dr Mosonyi Emil, a Társaság elnöke nyitotta meg a Kongresszust, rámutatva arra, hogy a Kongresszus legfőbb célja a békés, tudományos építőmunka. Ennek a feladatnak a Kongresszus azért tud megfelelni, mert a nagy Szovjetúnió, élén a béketábor nagy vezérével, Sztálin generaliszszimusszal, szövetségben a népi demokráciákkal és azok vezetőivel, köztük a magyar béketábor vezérével, Rákosi Mátyás elvtárssal, lehetővé teszik a békés építőmunkát. Kiemelte, hogy míg a világ egyik oldalán háború dúl, nálunk — amint éppen a Kongresszus a legjobb bizonyíték — nagyarányú építőmunka folyik. A Kongresszus nevében üdvözölte a helyi Pártszervezet és a Megyei Tanács megjelent képviselőit, valamint a Fürdőigazgatóság dolgozóit. A helyi pártszervezet részéről Papp Gyula és a Megyei Tanács képviseletében Planéta János üdvözölte a Kongresszust, munkájukhoz sok sikert kívánva. A Kongresszus második napján 15 tudományos szakelőadás „ hangzott el. Az első előadásban dr Mosonyi Emil kihangsúlyozta az ötéves terv vízgazdálkodási feladatainak nagy fontosságát, kiemelve a Szovjetúnió hidrológusainak baráti segítségét. Előadásában rámutatott azokra a súlyponti hidrológiai tudományos kérdésekre, amelyeknek megoldása előbbre viszi a tervgazdálkodásban kitűzött vízgazdálkodási és vízépítési problémák szakszerűbb, biztonságosabb és gazdaságosabb megoldását. Különválasztotta az aktív és passzív vízgazdálkodási kört és ezen belül rámutatott a belvízelvezetés, öntözés, vízerőhasznosítás, ivóvízellátás, ipari vízellátás, továbbá a laboratóriumi tudományos előkészítés hidrológiai vonatkozású feladataira. Részletesebben foglalkozott az eddig — hazai viszonylatban — még kevésbbé vizsgált biztonsági tényezők kérdésével és a biztonsági tényezők megállapításának módszertanával. Németh Endre és Szilágyi Gyula műegyetemi professzorok a hidromechanikai kutató munka, illetőleg a matematikai statisztika fontos szerepét tárgyalták előadásukban, a Szovjetúnió szakembereinek — Pavlovszki, Bornadski és Rachmanov — idevonatkozó tapasztalatai nyomán. Ezekből az előadásokból kitűnt annak, a Szovjetúnióban kihangsúlyozott szempontnak a fontossága, hogy a statisztikai adatfeldolgozást nem szabad mechanikusan elvégezni, hanem minőségi összehasonlítást is kell tenni. A megállapításhoz számos hozzászóló csatlakozott és e hozzászólásokból kitűnt, hogy az itt vitatott problémák a hidrológiának minden területén — orvosi, balneológiai, limnológiai, vízépítési, földtani stb. vonatkozásokban — súlyponti tudományos vizsgálati módszernek tekintendők. Dr Vitális Sándor a Magyar Állami Földtani Intézet munkáját ismertette a hidrogeológiai kutatások ötéves tervével kapcsolatosan, rámutatva az élenjáró szovjet hidrogeológusok idevonatkozó, már elvégzett hatalmas munkájára, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy részünkre milyen nagy segítséget jelent az ő ezirányú bő tapasztalataik és új kutatási módszereik. Az előadásból és a hozzászólásokból kitűnt, hogy milyen nagy tudományos és gyakorlati fontossága van annak a most megindult nagyarányú 322