Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

9-10. szám - Értekezések - Kovács György: Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság balatoni kongresszusáról és annak eredményeiről

hidrogeológiai térképezésnek, amelyet a mult rendszerek teljesen elhanyagoltak. Jakucs László, a Szovjetunióban továbbtanuló ösztöndíjas geológus-aszpiráns beszámolt az élenjáró szovjet hidrogeológiai kutatások új módszereiről és arról a nagyarányú szakmunkáról, amit ezen a téren a szovjet hidrogeológusok végeznek. Ennek az előadásnak különös érdekessége és egyben gyakorlati haszna azokban a részletekben domborodott ki, amelyekben az előadó megvilágította azt, hogy a tudományos munka a Szovjetúnióban miképpen támaszkodik a nép tapasztalataira. Ismertette a szovjet hidrológusok expedíciós működésének elveit és munkamódszereit. Az elhangzott számos hozzászólás nyilvánvalóvá tette, hogy az itt hallott elveket a magyar hidrogeológusok és geológusok magukévá teszik és alkalmazni kívánják. Sümeghy József az alföldi vízkutatásról számolt be, rámutatva az alföldi ivó-, ipari- és gyógyvizek kihasználási lehetőségére és a hó'energia felhasználásának módjára. Előadásában nyomatékosan felhívja a figyelmet az Alföld artézi vizekkel kapcsolatos problémáira, a vízpazarlás megakadályozásának szükségességére. Finály Lajos a szennyvíztisztításokról tartott előadásában különösképpen a természetes vizek öntisztulásával kapcsolatos biológiai kérdéseket tárgyalta és annak során rámutatott azokra az elvekre, amelyek szerint a szennyvizeknek a recipiensbe való bocsátását szabályozni kell ahhoz, hogy élővizeinket ne tegyük tönkre. Javaslatot tett élővíz-katastter felállítására, ill. a jelenleg az O. V. H.-ban már folyamatban lévő vízkataszter kémiai és biológiai adatokkal való kiegészítésére. Ezt az előadást igen élénk vita követte, amelyből kiderült, hogy számos alapvető kérdés olyan részletes megvitatásra szorul, ami a Kongresszus keretében nem lehetséges és azért a Társaságunk ennek a kérdésnek további tárgyalását őszi programmjába felvette. Dr Aujeszky László a Balaton hidroklimatológiai körülményeiről szólva, rámutatott azokra a speciális gyógytényezőkre, amelyekkel a Balaton és környéke rendelkezik. Dr Papp Szilárd a balatoni üdülők ivóvízellátásáról és annak fejlesztéséről számolt be. Az utóbbi két előadáshoz történt hozzászólások rámutattak arra, hogy a Balaton és környékének milyen nagy jelentősége van a dolgozók üdültetése szempontjából és egyben sok olyan szempontot világítottak meg és javaslatokat tettek, amelyek az üdültetés fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Számos orvosi hozzászólás egészítette ki ezeket az előadásokat. Dr Páter János a balatonmenti vasúti kutak hidrokémiai vizsgálatáról beszélt és egészségügyi szempontból világított rá e vizsgálatok tanulságaira. Szemléltető képekben bemutatta a geológiai felépítés és a víz kémiai összetétele között kimutatható kapcsolatokat. Dr Boros István a magyar természetvédelem irányelveit és feladatait vázolta, kiemelve a Szovjetúnió ezirányú bőséges tapasztalatait és azt a hatalmas munkásságot, amit a Szovjetúnió szakemberei ezen a téren kifejtettek. A hozzászólások élénken elítélték azt a kapitalista profitéhségből származó rablógazdálkodást, amelyeknek az előző rendszerben sok természeti szépségünk áldozatul esett. Dr Maucha Rezsó', dr Sebestyén Olga és dr Entz Béla a balatoni limnológiai kutatásaikról számoltak be, rámutatva itt is a szovjet limnológiai kutatók hatalmas munkájára és azoknak hazai viszonylatban való hasznosítására. Dr Papp Ferenc a magyar karszt-gyógyvizekről számolt be. Javaslatot tett a gyógyfürdőkké kiépítendő karsztforrásokra. A Kongresszus második napjának befejezéseképpen balatoni színes diapozitiveket és két kisfilmet mutattunk be : 1. A Műegyetem kisfilmje hidrotechnikai modellkísérletről ; 2. A Biológiai Kutató Intézet felvétele a Balaton életéről. • A Magyar Hidrológiai Társaság balatoni kongresszusának harmadik, befejező napján a Kongresszus résztvevői először a hévízi derítőt tekintették meg. Ezen a napon első előadásban dr Schulhof Ödön gyógyfürdőink egészségügyi jelentőségét és szerepét ismertette a népbetegségek leküzdésében. Rámutatott a gyógyfürdők fejlesztésének szükségességére és módjaira, hogy azokat fokozttabb mértékben a dolgozók gyógykezelésének szolgálatába állíthassuk. A vita során felmerült a népgyógyfürdők tipizálásának a kérdése. Dr Dobrossy Béla főorvos Hévíz gyógyfürdő speciális vízügyi és orvosi problémáival foglalkozott előadásában és rámutatott a sürgős teendőkre. Dr Frank Miklós Magyarország ásványvízkincsét ismertette, részletesen bemutatva a különböző ásványvíz-típusokat és azoknak fiziológiai hatásait. A vita során felmerült az a javaslat, hogy a változó összetételű ásványvizek gyógyhatásának biztosítására folyamatosan vizsgálni kell azok kémiai összetételét. Dr Woynarovich Elek a Balaton halgazdaságának fejlesztéséről beszélt. Kiemelte a pusztuló halállomány feljavítására a mesterséges megtermékenyítés szükségességét és a megfelelő haltáplálék kikísérletezését és biztosítását. Dr Varga Lajos a Kisbalaton problémáját ismertette. Az előadáshoz kapcsolódó vita során felmerült a Zala hordalékszállítására vonatkozó és ezzel kapcsolatban a keszthelyi öböl feliszapolódására vonatkozó mélyreható hidrológiai vizsgálatoknak a szükségessége. A hozzászólások során is kiderült, hogy hidrológiai és hidrogeológiai vonatkozásban szükséges volna e parciális feladaton kívül az egész Balaton vízháztartási mérlegének beható vizsgálata, ill. annak elkészítéséhez szükséges mérések megindítása. 1' 323