Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Lesenyei József dr.: A diósgyőri vasgyárak szennyvizei és a Szinva-patak

ban baladva vettem számszerű sorrendben a mintákat. Ettől a módszertől azonban VI. 21-én el kellett térnem, mert a kezdődő eső azzal fenyegetett, bogy a földútak felázása miatt a VIII. sz. mintavételi hely újra megközelíthetetlenné válik (mint VI. 13-án), és így aznap elsősorban a VII. és VIII. sz. helyeken vettem mintákat és azután kezdtem az I—VI. sz. helyek megmintázását. A mintavétel során a helyszínen megállapítottam a levegő és a víz hőmérsékletét, a pH-értéket Diophán-papír segítségével, az oxigéntartalom meghatározást megindítottam (nátriumhidroxid és mangánokloridoldat hozzáadásával), a Biokémiai Oxigén Igény megállapításához külön mintát vettem és a szükséges hígitást elvégeztem, végül a kémiai elemzés részére 2 literes vízmintát gyűjtöttem. Az ilyen módon vett minták feldolgozásához mindhárom ízben még a mintavétel napján, kb. 23 órakor hozzáfogtam és megindítottam azokat a meghatározásokat, melyeknél a meghatározandó alkatrész már néhány óra alatt is mennyiségi változást szenvedhet. Bár három mintavételi sorozatból pontos átlagot még nem lehet nyerni, az I—VIII. táblázatok utolsó oszlopában kiszámítottam a 3., illetve 4. elemzési adatok átlagát is. Az elemzés révén nyert adatokból a következő eredmények szűrhetők le : A táblázatok adatainak megfigyelése révén meggyőzödhetünk a felöl, hogy a Szinva-patak a Csánvik-völgytől a Sajóba való betorkolásig három helyen szennyeződik. Az első és második szennyezés közvetlen szennyvízbetorkolástól ered, míg a harmadik szennyezést Miskolcon átfolyva szenvedi el. Az egyes szennyezési helyek által okozott minőségi változások. Papírgyári szenny vízbetorkolás. A beömlő szennyvíz megvizsgálására nem volt megbízásom, de egyszeri mintavétel nem is lett volna elegendő. Az öt ízben történt szubjektiv megfigyelés (IV. 29, VI. 1., VI. 9., VI. 13. és VI. 21-énJ szerint a papírgyári szennyvizek összetétele igen változó. A helybeliek szerint gyakori a színes szennyvíz lebocsájtása, —- ilyent nem volt alkalmam észlelni. Színes szennyvíz lebocsájtása akkor következik be, mikor a gyár másszínű papírgyártásra tér át. A színezésen kívül gyakran megfigyelhető, hogy a szennyvíz és ettől a patakvíz teljesen tejszerű a töltő és simítóanyagoknak a szennyvízbe jutásától. Mindenkor — kisebb-nagyobb mértékben — megállapítható, hogy igen sok foszlányt tartalmaz a patak vize, azonkívül a papírgyári szennyvízbeömléstől mintegy 500—600 m-re a patakmeder kavicsain, azonkívül a víznívó alá merülő növényzeten a Sphaerotilus nevű fonalas penész sárgás-fehér telepei mutatkoznak, tanúbizonyságául annak, hogy szénhydrát-tartalmú szennyvíz kerül a patakba. A vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a papírgyári szennyvízbeömlés : az átlátszóságot átlagban 126-ról 53 mm-re csökkentette, különösen erősen a VI. 9-én történt mintavételnél, mikor 135 mm-ről 10 mm-re csökkent. Ebben az időben a papírgyár szennyvize igen nagymennyiségű papírfoszlányt tartalmazott. A pH-érték csökkenése 7.69-ről 7.45-re nem számottevő. A lebegőanyag értékének emelkedése 0"9 mg/1ről 187'7 ing/l-re, továbbá a VI. 9-én történt mintavételnél az emelkedés 20 mg/l-ről 476*8 mg/l-re mutatja, hogy milyen nagymennyiségű papírfoszlány került a patakba. Ugyanez a tanulság a szárazanyag vizsgálatnál is. Míg az átlagértékeknél az összes szárazanyag 321-ről 451 mg/I-re emelkedett, a VI. 9-i mintavételnél az emelkedés nagyobb mértékű 293-ról 878 mg/l-volt. Míg az átlag a szerves lebegőanyag 23 mg/í-es értéke 85 mg/l-re emelkedett, addig a kérdéses napon az emelkedés 2-ről 223-ra történt. Erős mértékben növekedett a patakvíz oldottanyagtartalma is. A szerves anyagok jelenlévő mennyiségére jellemző káliumpermangánátfogyasztás az átlagnál aránylag csekély emelkedést mutat. Ennél a meghatározásnál feltűnő az I. sz. mintavételi helyen két ízben tapasztalható magas érték. Míg a VI. 13án észlelt 272"0 mg/l magyarázható azáltal, hogy a mintavételi helytől mintegy 2 km-re eső Hámor községen átfolyó patak erős átmeneti szennyeződést szenvedett, amit bizonyít az is, hogy a II. sz. mintavételi helyen a káliumpermanganátfogyasztás értéke már lényegesen csökken. Nehezen magyarázható azonban VI. 21-én merített vízminta magas értéke, mely szintéif erősen csökkent mértékben mutatkozik a II. sz. helyen. Az oxigéntartalom nem mutat lényeges csökkenést, bár a Biokémiai Oxigén Igény 2'32 értékről 16'7 mg/l-re ugrik. Ez annak tudható be, hogy a vízbetorkolás helyétől nem messze eső II. sz. mintavételi helyig a szerves anyag lebomlása még nem indult meg teljes mértékben. Aetherextrakt meghatározást az I—III. sz. helyeken nem végeztem, mert valószínű lett volna a negativ eredmény. A II. és III. sz. mintavételi hely közötti patakszakasz eleintén köves-kavicsos mederben folyik, szenny vízfertőzést nem kap. Diósgyőr községen áthaladva csak igen csekély mértékű szennyeződést szenved, mely pl. a káliumpermanganátfogyasztásnál és átlátszóságnál nem mutatkozik, de érezteti hatását az oxigéntartalom csökkenésében, a Biokémiai Oxigén Igény növekedésében. Az összes szárazanyag növekedése nem szerves szennyeződésre vezethető vissza, mert az összes szervesanyag mennyisége csökkent. Megállapítható tehát ezek szerint, hogy ezen a patakszakaszon, melynek hossza mintegy 3 km, lényeges újabb szennyeződés nem lép fel, kizárólag az oxigénháztartásban (oxigéntartalom és B. 0. I

3) lép fel némi változás. A III. és IV. mintavételi hely közötti kb. 2'5 km-es patakszakaszon számos szennyvízbeömlés van. Ezek között a lényegesebbek : 1. Űj gyári szennyvízbeömlés 2. Fürdő-utcai « "•3. Vágóhídi « 4. »Marci-kanális« és nyílt árok. A IV. sz. mintavételi hely elemzése során nyert adatokból megállapítható, hogy a szennyvíz hőfoka a patak vizénél mindig magasabb, az átlátszóság .304