Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Lesenyei József dr.: A diósgyőri vasgyárak szennyvizei és a Szinva-patak

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS A fenolos szennyvizek tisztításával és a szennyvízzel erősen terhelt vízfolyások tisztántartásával foglalkozik alábbi tanulmányában a szerző, amelyben a szennyvíznek és a befogadó vizének elemzési eredményei és néhány különleges körülmény gondos tanulmányozása vezet megoldásra. A szennyvíz tisztításánál először is a szennyvíz fenoltartalmát kell csökkenteni salai-h.ínyóra való permetezéssel, ei kell oszlatni aprítással a szennyvíz fekália tartalmát, majd ülepítéssel, recirkulációs esepegtetőtesten való átvezetéssel, utóülepítésscl. esetleg homokszűréssel kell a tisztítást folvtatni és befejezni. Ezen az úton és az ipartelepen a fenol és a maratófürdők páevizeinek megfelelő kezelésévei még a szennyvíz egy részének újra való felhasználása is elérhető A tanulmánv eredményei egy jelentős ipartelepünk fejlesztésével közvetlenül szolgálják az ötéves tervet. Ezenkívül irányt mutatnak hasonló vizsgálatok végrehajtására. U. D. C. 628.543 : 628.31 (Diósgyőr) A diósgyőri vasgyárak szennyvizei és a Szinva-patak LESENYEI JÓZSEF DR (Befejező közlemény.) A tájékoztató vizsgálatokat 1949. évi júniusában alapos vizsgálat követte. Az alkalmazott vizsgálati módszerek megegyeztek a már ismertetett eljárásokkal. A mintavételi helyek megválasztásánál különös figyelmet kellett fordítani az egyes szennyezési helyek felderítésére. Ezen szempontok szem előtt tartásával a gyárvezetőséggel és a Tervező Intézettel együttesen alábbi helyeket jelöltük ki : I. A Csányik-völgy betorkolásánál lévő fahíd mellett, a Sajóba való betorkolástól 14.2 km-re. II. A régi papírgyárhoz vezető út fahídja mellett, a Sajóba való betorkolástól 12.8 km-re. III. Uj-gyár felett, a Sajóba való betoikolástól 9.6 km-re. IV. A Mávag Kohászati Üzemek N. V. szennyvízbetorkolásától (a »Marci-kanális« és a salakhányó alatti nyílt vízfolyás alatt) mintegy 200 m-re a patakvíz és szennyvíz elkeverődését elősegítő zúgó alatt, a Sajóba való betorkolástól 6.7 km-re. V. Miskolc keleti részében, a Szent István-utcai híd mellett, a Sajóba való betorkolástól 5.2 km-re. VI. A Baross Gábor-úti híd mellett (a miskolci személy p. u. előtt), a Sajóba való betorkolástól 1 km-re. VII. A miskolci városi szennyvíztisztítótelep és a cigánysor között vezető út hídja mellett, a Sajóba való betorkolástól 300 m-re. VIII. A Sajóból a Szinva betorkolásától 600 m-re a parton, ahol a Szinva vize még nem keveredett el teljesen a Sajó vizével. A mintavételi helyek megválasztásánál természetesen a Mávag gyártelepek szennyvizeinek a Szinvára gyakorolt hatásának megállapítása képezte a főfeladatot, de igen fontosnak látszott annak a megvizsgálása is, hogy a Szinva-patak elszennyeződésében az említett szennyvizeken kívül milyen szerepet játszik a papírgyár szennyvize és az a körülmény, hogy a Szinva-patak mintegy 5.5-—6 km. hosszban Miskolc területén át folyik. Ez a patakmeder-részlet ugyanis nincsen kiépítve, medre földes, kis vízhozam mellett a medernek csak mintegy 1/7—1/8-ad részét nedvesíti, a lakosság szemétlerakónak használja. Nagyobb vízhozam esetén a vízfolyás azután a sok szervcsanyagot tartalmazó szemetet magával sodorja és ez a körülmény nagy mértékben hozzájárul a patakvíz szerves eredetű elszennyeződéséhez. A megállapodás szerint három ízben vettem fenti 8 helyen mintát a Szinva-vízéből, minden esetben erősen áramló vízből, a vízfelszín alatti rétegekből. Az előirányzott három mintavétel. 1949. június 9-én csütörtökön « « 13-án hétfőn és végül « « 21-én kedden történt. A hígitás mértékének megközelítő, illetőleg legalább minőségi megállapítására megszereztem az Országos Meteorológiai Intézettől a miskolci esőmérő állomás (ombrométer) adatait : Csapadékmennyiség Miskolcon : 1949 május 26-án . . 0.9 mm « június 2-án . nyomok « « 4-én . 6.0 zivataros « « 5-én . . 5.0 « « « 6-án . . 2.0 « « « 10-én . nyomok « « 11-én . 2.0 zivataros « « 12-én . 15.0 országos eső « « 13-án . 6.0 zivataros « « 14-én . nyomok « « 15-én . . 2.0 mm « « 20-án . nyomok « « 21-én . 9.0 mm zivataros A mintavételt a csapadékmennyiség június 9-én nem befolyásolta, míg 13-án és az előző napon lehulló tekintélyes csapadékmennyiség (2'0 és főleg 15'0 mm) az elemzési adatoknál erősen éreztette hatását. Ezen a napon a kora délutáni órákban a VIII. sz. mintavételi helyen (Sajó mellett a Szinva betorkolásától 600 m-re) a földutak annyira feláztak, hogy a megközelítés lehetetlenné vált és így aznap a Sajó-vízének megvizsgálásától el kellett tekintenem. Igen fontos körülmény, bogy a gyár vízszükségletét javarészben a Szinva-patak fedezi. Az utóbbi három száraz esztendő alatt, így 1948. év telén és 1949. év tavaszán a Szinva-patak vízhozama alig tudta fedezni az üzem vízszükségletét. A vízkiviteli művön át gyakorlatilag a teljes vízmennyiséget felhasználták, úgyhogy a vízkiviteli mű alatt a patakmeder száraz volt. Ilyen módon a vasgyár alatt a Szinva már nem nevezhető élővízfolyásnak, mert teljes vízmennyisége szennyvíz, melyből minden biológiai élet hiányzik. A mintavételek lebonyolítása, a következő volt. Az első két mintavétel során a mintázást 12 óra körül a Csányik-völgyi betorkolásnál lévő I. sz. helyen kezdtem és a patak folyásának irányá.303