Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Korim Kálmán dr.–Szebényi Lajos dr.: Hidrolgóiai megfigyelések Sátoraljaújhelyen

Szerzők részletes hidrológiai felvétellel próbálták tanulmányozni a városi strandfürdők vízeüáláea végett a melegvíznyerés lehetőségeit. Munkájuk legérdekesebb eredménye az, hogy a város altalajában a geothermikus gradiens 57 m-t tesz ki, ami a melegvíznyerés szempontjából kedvezőtlenül magas. Közlik egy kutató mélyfúrás szelvényét is, melyet a városban mélyesztettek. Eszerint a felső 21 m-es holocéupleisztocén réteget nem számítva, 503 111 mélységig végig riolittufás rétegsoron hatolt át a fúró. U. D. C. 551.49 (439.138 Sátoraljaújhely Hidrológiai megfigyelések Sátoraljaújhelyen ) DIl KORIM KÁLMÁN és DR SZEBÉNYI LAJOS Geológiai viszonyok. Sátoraljaújhely az EperjesTokaji hegylánc DK-i végén fekszik, a Magos-hegy (510 m), Kálvária (346 m), Várhegy (331 m) nevezetű vulkáni kúpok K-i lábánál. É hegyek talpazatát riolittufa képezi, a tetejüket andezit alkotja. Maga a város néhány m vastag, pleisztocén és holocén agyag- és kavicsréteggel fedett riolittufán fekszik a Ronyva völgyében. A völgyet több 100 m vastagságban tölti ki a riolittufa. Feltételezhető, hogy a város alatt a riolittufa rétegek között idősebb andezittakarók is előfordulnak bizonytalan mélységben. Erre abból következtethetünk, hogy a MÁV vasútállomástól É-ra egészen alacsony térszínen (110 m) is előfordul szálbanálló andezit. Az ilyen andezittakaró vastagsága 100 m-t is elérhet, ami a fúrást nagyon megnehezítené. Ezeknek a rejtett andeziteknek felszíni geológiai kutatással való kimutatása nem lehetséges, csak geofizikailag, mágneses intenzitásmérésekkel. A strandfürdő, melynek langyos vízzel való ellátásához végeztük hidrogeológiai vizsgálatainkat, elég messze fekszik már a valószínű kitörési centrumoktól, így ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagytuk. A riolittufák alatt a kristályos alaphegység következik. Hogy azt milyen mélységben kapjuk meg geofizikai adatok hiányában, biztosan nem tudjuk. Az 1947. évben a Hegyközi-medencében végzett torziós inga mérések a város E-i széléig jutottak el. Ezek a mérések azt mutatják, hogy a város környékén egy gravitációs minimum várható, mely már valószínűleg a Nagyalföld lesüllyedésével kapcsolatos. Ez arra enged következtetni, hogy itt a kristályos alaphegység már több mint 1000 m mélységben van, annál is inkább, mert a város vonalában K-re a Zempléni Szigethegység is a mélybe süllyed. A fenti geológiai viszonyok figyelembevétele mellett, a gravitációs minimum itt szinklinálist jelent, ami víznyerés szempontjából kedvező. Minthogy itt már a Nagyalföld közelében vagyunk, a riolittufa rétegek között agyagrétegek fellépése is várható, bár a várostól É-ra, kb. 5 km-re levő Alsóregmecen mélyített 458 m-es fúrás végig riolittufán hatolt át. Az agyagrétegek jelenléte azért volna kedvező, mivel ez a vízvezető riolittufák között vízzáró rétegként hidrosztatikai nyomás létrejöttét tenné lehetővé, ugyanis a tervezett fúrás 104—105 in tszf. magasságban lenne, Alsóregmecen pedig a mélyfúrás nyugalmi vízszintje 114 m-en volt. Melegvíznyerés szempontjából a fúrást Sátoraljaújhelyen feltétlenül törésvonalra kell telepíIlydrological observatiuns at Sátoraljaújhely. By Dr K. Korim—Dr L. Szebényi. (English text on p. 320.) tenünk, mert a normális geotermikus grádiens hatására itt nem számíthatunk. Ugyanis az alsóregmeci mélyfúrásban a geotermikus grádiens .50 m-nek adódott, ami azt jelenti, hogy 20 C°-os vizet csak 500 m-ben kapnánk. Az Eperjes—Tokaji hegységnek ezen a részén, valamint a Zempléni szigethegységben is ÉÉNy—DDK-i (320—140°) törésvonalak az uralkodók, ritkábban a reá merőlegesek. Hévizek szempontjából a ritkábban fellépő É—D-i irányú törésvonalak a kedvezőbbek, ugyanis ezek a legfiatalabbak. Ilyen É—D-i irányú törésvonalakkal kapcsolatosak a Nagybózsva és Füzérkomlós közötti langyos források. Ezt az irányt, mint látni fogjuk, nem sikerült kimutatni. Egyik jól kimutatható ÉÉNy—DDK-i törés már morfológiailag is feltűnik. Mikóháza, Széphalmon át egész Sátoraljaújhelyig követhető a dombok lábánál, melyet a Bózsva patak völgye jelöl és kb. a Széphalom—Sátoraljaújhely közötti országút vonalát követi. Ezt a törésvonalat a torziós ingamérések is kimutatták, ugyanis az alsóregmeci minimum ebben az irányban van megnyúlva, az említett törésvonalak mentén vannak a legnagyobb grádiensek, és a törésvonalra merőlegesek, a görbületi értékek pedig vele párhuzamosak. Ügy a gravitációs adatok alapján is és a hidrológiai kutatások alapján is egymással párhuzamosan több ilyen törésvonallal kell számolnunk. Hidrológiai vizsgálatok. Az alsóregmeci kutatófúrásban Szebényi a Pénzügyminisztérium Jövedéki Mélykutatás 1946/48. évi jelentésében megjelent tanulmányában kimutatta, a Ronyva medencéjében a fúrás által harántolt törések, repedések sós vizet adnak, mégpedig a mélység felé növekvő koncentrációban. Így Sátoraljaújhelyen, ahol a riolittufa felett közvetlenül a Ronyva kavicshordaléka van, meg van a lehetősége annak, hogy az ásott kutakban, melyek ebbe a kavicsrétegbe vannak mélyítve, ott fog a legnagyobb sókoncentráció jelentkezni, ahol a törésvonal a felszínt keresztezi. Ezt a jelenséget az alsóregmeci ásott kutaknál is jól meg lehetett figyelni. Minthogy Sátoraljaújhelyen a terület fiatal rétegekkel fedett volta miatt egyéb geológiai módszerrel nem lehet dolgozni, a fenti módszert választottuk. Ezért az ásott kutak vizét megvizsgáltuk AgN0

3-a\ való titrálással kloridra. A kloridot konyhasóra, NaCl-re számoltuk át. A kapott értékeket az alábbi táblázat és a mellékelt térkép tünteti fel. Ezenkívül megvizsgáltuk még a kutak hőmérsékletét is, ugyanis, ha itt a riolittufában egy melegvizet szállító törés is van, akkor annak kútvizek hőmérsékletében is kell jelentkeznie, mint ahogy jelentkezik a termé2 293