Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Korim Kálmán dr.–Szebényi Lajos dr.: Hidrolgóiai megfigyelések Sátoraljaújhelyen

szetes forrásokban Nagybózsva és Füzérkomlós környékén. A mellékelt térképen háromszögekkel tüntettem fel a NaCl tartalmat, mégpedig a koncentrációval arányos nagyságban. A körök a hőmérsékletet jelölik. Azoknál a kutaknál, melyek 5 m-nél mélyeb­bek, vagy fúrt kutak, források, azokat vastag karikával tüntettem fel. Ugyanis azt tapasztaltuk, hogy azok a kutak, amelyek 5 m-nél sekélyebbek, már 2 hetes ottartózkodásunk alatt (1948 október eleje) is igen lényeges hőmérsékletingadozást mutat­tak. Ugyanezt a jelenséget tapasztaltuk azoknál az alsóregmeci és felsőregmeci kutaknál is, amelyeket 1936-ban dr Schréter Z. vizsgált meg hőmérsékletre. A mélyebb alsó és felsőregmeci kutak, melyeket Schréter 1936 májusában mért, most 0.3—0.4 C°-al magasabb értéket adnak. Ezeket a kutakat azért mértük meg mi is, hogy az évszakos hőingadozásra támpontot kapjunk. Összehasonlítva ezeket a hőmérsékleti adatokat a sátoraljaújhelyivel, azt tapasztaljuk, hogy a város belterületén levő kutak átlagban l°-al magasabbak, mint az alsó- és felső­regmeci kutak. A hegyes vidékre eső kutak hőmér­séklete átlagban megegyezett velük. A sókoncentráció alapján nagyon jól kiadódik a geológia alapján várt törésvonal, ugyanis a leg­nagyobb koncentrációjú vizet (32, 48, 45, 58, 57. sz. minták) ebbe a vonalba esnek. Több hőmérsékleti anomália is van ebben a vonalban. A legerősebb a 11. sz. kútnál a Diána-kertben. Mivel ez a törés­vonal van a legjobban indikálva és városrendezési szempontból is kedvező lenne ez a terület, így a fúrást a Diána-kerti kút mellé javasoltuk. Ettől a vonaltól ÉK-re a sókoncentráció alapján még egy törés mutatkozik (36., 39. sz. kutak), szintén hőmérsékleti anomáliákkal. Ez a törés kutak hiánya miatt csak ezen a kis darabon mutatkozik. A legerősebb hőmérsékleti anomáliák 9. sz. kút : 16.4 C°, 15. sz. kút : 14.2 C°. Környékükön azonban olyan kevés kút van, hogy itt az anomáliát előidéző törésvonal irányát nem tudtuk kimutatni. Ezért különösképpen a 9. sz. kút környékén kézi fúrásokat javasoltunk, melyekben megvizsgálva a sókon­centrációt és a hőmérsékletet, a törésvonal való­színűleg kimutatható lett volna. Ez annál is inkább szükségesnek mutatkozott, mert a 9. sz. kút köz­vetlenül a villanytelep mellett van és meg volt a lehetősége annak, hogy benne a víz a villanytelep hatására melegedett fel. Hogy aggodalmunk jogos volt, azt a későbbi ellenőrzőmérések bebizonyí­tották, amire sajnos, csak ez év márciusában került sor. Ezeket az ellenőrző vizsgálatokat dr Bóna Ervin keresk. iskolai tanár volt szíves elvégezni. Gondos vizsgálati eredménye a következő : A méréseket 3 hőmérővel végezte, hogy ponto­sabb értéket kapjon. (Fáradságáért e helyen is köszönetet mondunk.) SÚTORflLJPUJNEW KUTVIZEIHEK WÖmÉRSÉKLETE ÉS KLORIDTRRTRLíTlfl (D'Korim K.ésD'Szebényi L.méreseiolopjón.WS oki) JELÍDPG VPRÖZOT Lépték a hőmérséklethez O Sm -né! mélyebb kutak hőmérsékleté Q 3/7? -né! sekélyebb kutak homersek/efe FelléUlezell törésvonalak , l cplek a kiondtartabmhoz Q Méh/fúrói .294

Next

/
Thumbnails
Contents