Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Györke Olivér: Az Olt folyó hidrológiai viszonyai a tusnádi szorosban való vízerőhasznosítás szempontjából

A cikk jó példát ad egy mérnöki hidrológiai feladat megoldására, ahol aránylag egyszerű előzményekke kell számolni. A dolgozat munkamódszere niá hasonló esetben kiválóan értékesíthető. U. D. C. 551.482.215 (282.243.753 Az Olt-folyó hidrológiai viszonyai a tusnádi szorosban való vízierőhasznosítás szempontjából*) GYÖRKÉ OLIVÉR A fokozott energiatermelés szempontjából jelentős kérdés a közelmúltban merült fel, illetve nyert megoldást. Ismertetését indokolja az a tény, hogy bár első tekintetre a tervező mérnök rendelkezésére álló adatok igen hiányosnak mutatkoztak, mégis sikerült kellő mérlegeléssel a vízerőhasznosítás alapját képező hidrológiai adatokat a megengedhető hibahatárokon belül megállapítani. A térképre tekintve a tusnádi szoros az Oltban, mint bővebb vizű hegyvidéki folyóban rejlő vízienergia kihasználására alkalmas helynek látszik. A Nagyhagymás hegységben eredő és a csíki medencén több mellékág felvételével, viszonylag enyhe eséssel áthaladó Olt, a tusnádi szorosban szűk és nagyesésű mederben rohan le a liároinszéki lapályra. Tusnádfürdőnél van a legnagyobb esésű szakasza és a geológiai szempontok egyidejű mérlegelése alapján az energiatermelésre legalkalmasabb hely itt volna. E szelvényhez 1243 km

2 vízgyűjtőterület tartozik, ahol fenyvesekkel borított vulkáni eredetű és mészkőhegyek veszik körül a vulkáni eredetű, illetve konglomerátum és mészkő alkotta és elég sűrűn lakott csíki medencét. Feladatunk, hogy elkészítsük a tusnádfürdői szelvényre a vízerőhasznosítási tervhez szükséges vízállás és vízhozamok gyakorisági, illetve tartóssági ábráit ; továbbá minél nagyobb pontossággal állapítsuk meg a legkisebb és legnagyobb, valamint átlagos vízhozam értékét minél többévi megfigyelések alapján. így szükségünk volna Tusnádfürdő közvetlen közelében több évre visszamenő vízállás-, illetve vízhozammérésre. Ilyen mérési adatok azonban nem állanak rendelkezésre s így kénytelenek vagyunk az alább ismertetendő és távolabbi helyeken végzett méréseket számbavenni és felhasználni. • Csíkszeredán volt egy vízmérce, adatai azonban nem használhatók, mert messze van Tusnádtól, csak vízállásmérések voltak tömegmérés nélkül és ami a legsúlyosabb, az észlelés 1918-ban megszűnt és így nem hozható kapcsolatba jelenlegi mércékkel. Csíkszentkirályon, 20,5 km-rel Tusnádfürdő felett csak 1932 óta van vízmérce, a közúti híd pillérén, de csupán vízállásmérésekkel. Adatai ren'delkezésre állanak 1943-ig. Tömegmérés itt csak egy esetben volt, így víztömeggörbe nincs. E rnércé*) A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 március 29-i szakülésén elhangzott előadás. Conditinns hydrologiques au point de vue de Vaménagement de la ehute de la riviire Olt a Tusnád. O. Györké. ( Résumé p. 318). hez 901 km

2 vízgyűjtőterület tartozik, tehát 342 km

2-rel kevesebb, mint Tusnádfürdőhöz. 1941—1943-ig Málnásfürdőn, Tusnádfürdőtől 13'5 km-re lefelé, a csíkszentkirályi rendszeres vízállásmérésektől pedig 34,0 km-re lefelé 272 esetben víztömegmérés volt, egyidejű mérceleolvasással. A mérések a három évre elég egyenletesen elosztva, kisebb : 1—2 és 3 hetes időszakaszokon és nem hosszú, összefüggő sorozatokban történtek. A mérésekhez tartozó szelvény vízgyűjtőterülete 1354 km

!. E 272 tömegmérés alapján szerkesztett tömeggörbe az 1. ábrán látható. így tehát: rendszeres vízállásmegfigyelések II évre Tusnádfürdő fölött 20,5 km-rel, Csíkszent királyon ; víztömegmérések megszakításokkal és víztöineggörbe Tusnádfürdő alatt 13'5 km-re Málnásfürdőn van és közben a málnási szelvény vízgyűjtőterületének 1/

3-áról jön a viszonylag tekintélyes hozzáfolyás. A szükséges helyen hiányoznak az adatok, s így a két utóbbi mérce adataiból kell a tervezett energia-kihasználási helyre a vízállás, ill. víztömeg tartóssági görbét többévi észlelés alapján megszerkeszteni. Csapadékadatok és lefolyási tényező segélyével, továbbá a Jacobi-féle eljárással való megoldás az előrelátható hibalehetőségek és óriási munka miatt számba sem jöttek, annál is inkább, mert a csíkszentkirályi mérce alatti és fölötti nagykiterjedésű árterület jelentős tározódást idéz elő. Egyetlen járható útnak mutatkozott a két mérési szelvény között mércekapcsolati vonal szerkesztése a nagy távolság és a nagy hozzáfolyások ellenére is. Ez áll legközelebb a valósághoz, mert tényleges észleléseken alapszik. A mércekapcsolati vonal ismert fogalom, azonban jelenleg a vízgyűjtőterület i/g-a van a két szelvény között, tetemes a hozzáfolyás és így felmerült a kérdés, szabad-e ezt a megoldást alkalmazni, figyelembevéve a terület csapadékeloszlását is. Egyidejű vízállásméréseket felrakva, az összetartozó pontpárokat kikeresve szerkesztettük a 2. ábrán látható 3 egyenes darabból álló kapcsolati vonalat. Mindkét törés a csíkszentkirályi szelvény miatt van. A csíkszentkirályi mérce 145-ös vízállásánál befolyást gyakorol az ottani árterületeken való tározódás, ami egyébként terepmagasságokkal is igen jól egyezik. Apadó vízállások esetén a kapcsolati vonalnál a csíkszentkirályi 100 és 160 cm-es vízállások között van nagyobb szórás a tározódás miatt. Ezért ellenőrizni kellett az átszámítások helyességét. Azonos időben közvetlenül mért és a kapcsolati vonal segélyével számított vízhozamokat különböző idő-intervallumra összegezve, úgy, hogy lehetőleg egy áradó, tetőző és apadó .277