Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Györke Olivér: Az Olt folyó hidrológiai viszonyai a tusnádi szorosban való vízerőhasznosítás szempontjából

sorozatot vegyünk be, a kapcsolati vonal különböző szakaszaira a következő %-os eltérések adódtak : 1942. évben a kritikus 100—160 cm között csupán + 2,5% eltérés, a többi vízállásoknál is hasonlóan kis %-ú + vagy — az eltérés. A vizsgált időszakban a jeges víz kivételével kétszer volt a 1'0%-ot 1—2 %-kal meghaladó eltérés, az egész rövid időre való összegezés és az akkori egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt. Szükséges volt a vízgyűjtőterület csapadékmegoszlása időbeni változásának vizsgálata és ez a mércekapcsolati vonalnak többévi megfigyelések átszámítására való alkalmazhatóságát igazolta. Mederváltozás szempontjából vizsgálva a két mérési szelvényt, azokat állandónak vehetjük. Minden szempontra kiterjedő vizsgálat alapján ez a különleges adottságra szerkesztett mércekapcsolati vonal az 1932—43 időszakra elfogadhatónak bizonyult és így a csíkszentkirályi vízmérce 11 évi rendszeres vízállásmérései alapján Málnásfürdőre az 1. ábrán látható vízállás, ill. az ottani tömegmérések alapján vízhozamtartóssági görbét szerkesztettünk. Jellemző vízhozamértékek : legkisebb vízmennyiségre 1,7 m

3/sec, 160 napos tartósságra 7,0 m

3/sec. Feladatunk még e málnásfürdői adatokat átszámítani az erőkihasználásra legkedvezőbb és 13,5 km-rel feljebb levő tusnádfürdői szelvényre. Terepalakulások figyelembevételével, elhanyagolást téve a biztonság javára úgy, hogy a kihasználás szempontjából fontos vízmennyiségeknél egyenletes fajlagos vízhozamot tételezünk fel, a 160 napos tartósságú vízhozamra 110,9 km

2 területcsökkenés alapján 0,57 m

3/sec-os vízhozamcsökkentést veszünk. így a tusnádfürdői 160 napos tartósságú vízre 6.5 m

3/sec vehető. GÖRBÉK 3Í0 365 0 K 70 X 40 50 <00 Vlzhoxam. mJjsoc. Fig. 1. ábra *0 5 0 60 TO 60 90 U0 "0 120 t30 «0 ISO 160 170 190 i» 200 210 220 230 Wfl TH VizáHésoK: Málnésfurdó, cm Fig. 2. ábra. Az előbb vázolt számítások alapján Tusnádfürdőnél a fontos közlekedési útvonal miatt csak mozgatható gátszerkezet, időszakos tározó 800.000 m

3 hasznos tározó térfogattal, felvízvezeték, nyomócsővel és 5,5 m

3/sec-os átlag vízmennyiséggel (halak számára 1 m

3/sec meghagyva) átlagosan 1500 lóerő== 1100 kW-os telep tervezhető. Ez évi 9,64 millió kWórának felel meg. Vízienergia kihasználásáról lévén szó, a csapadékviszonyok egyidejű vizsgálata elengedhetetlen. A budapesti Meteorológiai Intézet az Olt említett vízgyűjtőterületére 1902—1918-ig, ill. 1941—43-ig tart nyilván csapadékadatokat. Csapadékosság szempontjából a 30 éves átlaghoz viszonyítva a közelmúlt szárazabb éveiben is igen előnyös helyzetben volt a kérdéses terület. Tüzetesebben vizsgáltuk az 1941—42. és 1942— 43. hidrológiai évek csapadékviszonyait és a lefolyásra került vizek viszonyát a leesett csapadékhoz. A számításokat a vízgyűjtőterületen elég egyenletesen elosztott 11, ill. a vízgyűjtőterület határán levő további 3, tehát összesen 14 állomás adataira alapoztuk. A területre hullott vízmennyiséget a csapadékállomások adataiból képzett területi átlagokkal, illetve ahol nagyobb eltérések voltak, a csapadéktérképek segélyével számítottuk. E célból a vízgyűjtő területet 3 jellegzetes területegységre bontottuk fel és külön-külön állapítottuk meg a lehullott vízmennyiséget. Igen nagy eltérések az egyes területek csapadék mm-ei között nem voltak. A hidrológiai év kezdetének a csapadékviszonyokból kifolyólag okt. 1-ét választottuk. Egész évre összegezve a lehullott csapadékot, a málnásfürdői szelvényhez tartozó 1354 km

2 vízgyűjtőterületre az 1941—42. csapadékosabb évre 892,397.000 m

3-t találtunk, míg a következő, 1942— 43. évre csak 672,853.000 m

3-t. Kiszámítva a két hidrológiai évre a Csíkszentkirályról Málnásfürdőre átszámított rendszeres vízállások és a málnási szelvény víztömeggörbéje alapján a lefolyt vízmennyiséget, a két évre a következő lefolyási arányokat kaptuk : 1941—42-ben 0,51 .278