Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rábavölgyben

a fedetlen, igen sok nagy piros kvarcszemet tartalmazó kavicsréteg és D felé, a sima felületű nagy fennsík fedőrétege, néhol igen vékony, barna vályogos-liomokos takaróval. A keskeny fennsík itt ÉNy felé kissé meg is billent. Ugyanilyen kifejlődésű K és ÉK felé, Kismákfa irányában is. Kismákfa és Vasvár között 50 m rel. magasságban van meg a tojásnagyságú-félökölnyi mállottas kvarckavics a féloldalasan billent kemenesi plató hátán. A terrasz befelé való emelkedése létrejöhet a felkavicsoló hajdani folyómeder eltolódása miatt, esetleg tektonikus hatások következtében (féloldalas kiemelkedéssel járó egyirányú folyóvölgyelcsúszás). Vasvártól ÉK-re és Alsóújlaktól D-re a Kemenes platóján mindenütt megvan a régi kvarckavics. A szemnagyság középszemű, dió-félökölnyi, néha 40%-ot is elérő piros kavicsszemekkel. A szemek mállottak, barázdáltak. A magasság (Oszkó vas.állomástól Ny-ra) 50 m. Kisebb, V. terrasznak megfelelő előpadkája is van az alsóújlaki szőlőhegyen. Kámtól DK-re a Kemenes platóján 50 m rel. magasságban van meg a pirosasszínű középszemű durva kvarckavics, vastagsága kb. 10 m, homokkőpados felső levantei rétegekre települt. Bejegyertyános D-i végénél, valamint Egervölgy, Kám és Vasvár felé is több helyen látszott az, hogy suvadással az idősebb terraszkavicsplató egyes részletei úgylátszik, mélyebb szintre zökkentek le. Tovább É-ra, Sárvár felé is folytatódnak a suvadásos formák (pl. Nyögér, Sótony), egyes hupáknak terraszszerű külsejük van. Az idős, mállottas, piros szemeket is bőven tartalmazó kavicstakaró bőven megvan pl. Bejegyertyános D-i részén, É-i végén, valamint Nyögéren is. Vastagsága 10 m-nél is több lehet. Az idős kavicsot sok helyen vékony glaciális vályog és barna homokos vályogtakaró is fedi. Felszíne Kám és Nyögér—Sótony között gyengén K felé billent meg. VII. sz. terrasz : Szentgotthárd, Felsőszölnök, Alsószölnök, Permise, Ritkaháza, Apátistvánfalva határában, 100—120 m rel. és 330—340 m absz. magasságban húzódik, lefelé lealacsonyodva és belesimulva (Kondorfa táján) a VI. sz. terraszba. * A rábamenti terraszvidékhez számítható Szentgotthárdtól távolabb D felé az a 350—400 m magasságú, hullámos, lapos tönkfelület is (Ezüsthegy— Katalinhegy), amelyet régibb (idősebb felsó'pliocénkorú) kvarckavicstakaró fed. Idős volta miatt már nem fogható úgy fel, mint egységes terrasz, mert valószínűleg tektonikai elmozdulásokat is szenvedett s így egyes részei különböző magasságban lehetnek már, továbbá, a kőzetminőségben is lehetséges kisebb különbség, ami a hosszú időn át tartó denudáció esetében már jobban szembe is tűnik. Rábagyarmat és Kondorfa vonalától K-re a legmagasabb tetőket hordozó kavicstakarórészletek lassankint egy szintbe kerülnek az alacsonyabb és fiatalabb VI. sz. terrasz kavicsterraszplatójával. Megkezdődik tehát a kemenesháti öreg kavicsterraszszintek egymásba simulása és az egységes kemenesi kavicsplató kialakulása. A hajdani kavicsterraszok törmelékkúpokká simulnak ki és a Rába—Zala völgye felé terülnek széjjel. II. A Kemeneshát É-i végződése. a) A nyugati és északi perem. Ezt a területet a Kemeneshát platójának gyorsabb lealacsonyodása és aluviumba való belesimulása, továbbá a rábamenti szegélyén való fiatalabb kavicsterraszok (II—IV. sz.) lealacsonyodása, egymásba olvadása és az alluvium szintjébe való belesimulás jellemzi. A még fennmaradt, főleg a mellékvölgyek torkolatában elhelyezkedő pár m magas kisebb terraszroncsok határozott bizonyossággal már nem taglalhatok. Kavicsanyaguk — ha van — inkább a kemenesi platóról származó átmosott anyag. Sárvártól K-re a Rába-töltés átereszénél is kezdődik egy II. sz. terraszfélsziget, kavicsrétege 5 m magasan van. (Sárga aprós kvarckavics.) Dk felé 15 m magasra emelkedik, majd az útbevágás után K felé a VI. sz. terrasz szintjébe megy át. A sitkei vasút elágazásánál 5 m-es rel. magasságban több kavicsgödör található (bunkerek voltak korábban), friss, kevéssé mállott sárga kavicsot tártak fel. A Sárvár—Ostffyasszonyfai műút 1,9—2 km-énél 2 m mély árkok harántolják a térszint, az egyiknek a mélyén szürkéskék agyag van feltárva, felette pedig kavicszsinóros homokos agyag van. Másutt az 1 m-es sárga, csillámos, homokos subaerikus üledék alatt sárga, kevéssé mállottas kvarckavics van. Magassága 15 m a Rába-ártér felett. Már alacsonyabb, de idős III., vagy IV. sz. terrasz lehet, É-i széle pedig 5 m-re lealacsonyodva, II. sz. kavicstcrrasz. A térképen a 174 m-es pont környéke ez a hely. Az Új major környékén (500 m-re ÉK-re) 5—6 m magasan van egy nagyobb kiterjedésű II. sz. kavicsterrasz a Rába-ártér felett. Másik foltja a major szélén látható. Kis kavicsbánya is feltárja. Világossárga, világosbarna a kavics, 2—5 cm-es szemnagysággal, anyaga jórészt a felső szintekből mosódott le, pár cm-es homokos sávokkal és világos homoklencsékkel. Ostffyasszonyfától DNy-ra Lánkapuszta É-i oldalán 23 in magas a felsőpliocén-alsópleisztocén kori kavicsfennsík letörése. A puszta melletti gémeskutas oldalvölgyben szépen megmaradt mindkét oldalon -egy 8—10 m magas alacsonyabb terraszcsonk is, melynek felszínét homok emeli meg. Az oldalvölgy terraszának kavicsa a főterrasz (Kemeneshát) anyagából kerül ki. A Lánkapusztától DNy-ra levő kavicsbánya piros rozsdás régi kavicsleple a felső szintjeiben gyengén zsákos (periglaciális képződmény). A fedőben levő vékony vályogréteg is begyűrődik zsákosán a veres színű kavicsba, mely az alsóbb szintekben, 2 m-nél mélyebben padosabbá válik. (Folytatjuk) .276