Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Láng Sándor dr.: Geomorfológiai tanulmányok a Rábavölgyben

tárásban látható ez (a 238-as ponttól É-ra). E terrasz a katafai és hegyhátsáli VI. sz. terrasztól elég meredek lejtővel válik el. Anyaga barna alapanyagú mállottas kvarckavics, igen sok barna szemmel. Oly nagyfokú limonitosodás és mangánosodás azonban itt nincs, mint a VI. sz. terrasz katafai feltárásában. Tehát a IV. V. és VI. sz. terraszok elkülönítése még itt is lehetséges, mind morfológiai, mind pedig petrográfiai alapon, noha az egyes terraszperemek között igen nagy lehet a horizontális térköz és csak egészen csekély a magasságkülönbség. Nagymizdótól K-re az V. sz. terrasz lépcsője kiszorítja a III. és IV. terraszét és egészen a fővölgy meredek széléig nyomul előre. Tetején (45—50 m rel. m.) sok az elhintett lila kavicsszem. Döröske templomdombjának É-i letörésén mint durvaszemű (ökölnyi, félökölnyi), barna, mállott alapanyagú szürke kvarckavics fordul elő. A nagykavicsok is jól mállottak. Magassága a Rábavölgy felett 40—41 m. Csak kis folton fordul elő a templomtól É-ra. Döröske és Nagymákfa között kisebb, előreugró orrokon van meg, kevés terraszkaviccsal. Nagymákfa iskolájától DDNy-ra 3—400 in-re 42 m magasságban bukkan elő (lúdtojásnagyságú szürke mállottas kvarckavics). Kismákfálól Dk-re az erdővel fedett magaslat eleje tartozik az V. sz. terraszhoz, 40 m magas. Kavicsában nincsenek piros szemek. Anyaga veres alapanyagú murva, a 230 A-tői Ny-ra kb. 300 m-re a vízmosásban vízszintes rétegződésű durva veres murva van feltárva, a terrasz oldalán. A terrasz rétegvastagsága itt tekintélyes lehet. Kismákfától K-re a vasvári Szentkút közelében a műút felé 40 m rel. magasságban látszik a félökölnyi szürke kvarckaviccsal fedett terraszlépcső. Piros kvarcszemek itt nem fordulnak elő, csak feketék. Vasvár környékén a VI. és V. sz. terraszok különválasztása már igen nehéz, egészen közel kerül a szintjük egymáshoz, majd teljesen egymásba is simulnak, a Kemeneshát lapos platóját egységesen formálva ki. A Felsőszölnök — Szentgotthárd — Csörötnek közti szakaszon megjelennek a rábajobbparti felsőpliocénkorú VI. sz. terraszok is. Kavicsuk egészen más, mint a fiatalabb terraszoké. Nagyobbszemű (3—5 cm gyakori átmérő) és igen sok a piros, lilás, barna, szürke és fekete színű kvarckavics is, a fehér kavicsok háttérbe szorulnak. Anyaguk a kvarcon kívül különféle kristályos pala is lehet. 308—312 m absz. és 80—85 m rel. magasságban látszott ez a terraszkavics Alsószölnöktöl D-re, pl. a Götz-villától K-re a 312 -<J>- környékén végighúzódó keskeny gerinc tetején, ahol még a vályogtakaró is hiányzott már a kavicsfelületről. Ez a terraszköteg a mély mellékvölgybevágódásoktól jól megszaggatva Szakonyfalu felett K felé húzódik el, absz. magassága 300—304 m, Zsidától DK-re pedig a Kondori erdő területén leljük meg, kavicsszintje kb. 285—290 m absz. és 70—75 m rel. magasságban lehet, kb. 10 m-es vályogtakaró alatt. Kavicsa aprószemű, mállottas, barna, kévéssé koptatott kvarckavics, megtalálható a Máriaújfalusi völgy baloldalán egy erdei út közelében és szélén többszáz m hosszúságban. A völgy jobboldalának VI. sz. terrasza pedig már egészen a Rába alluviumáig nyomul előre, kiszorítva helyükből a fiatalabb terraszokat is. Uralkodó jellegét még tovább lefelé is megtartja : Magyarlak, Csörötnek, Rábagyarmat mellett is. Hegyhátszentmártontól Ny-ra még látható az É—D irányú dombvonulatok terraszos eredetű meglépcsőzöttsége. Vastag vályoggal burkolt felszíne 70 m magas, a Rába alluviuma felett (270 m absz. m.), kavicsrétege, mely 55—60 m-en lehet, azonban határozottan sehol sem bukkan elő. Az Ivánétól D-re levő Külső ganaj os (267 m) melletti műútelágazás körül jól áttekinthető, hogy ezen a helyen milyen hirtelen esése van a terrasznak.. A Külső ganajos terraszpereme K felé aránylag elég hirtelenül elvégződik, noha a térszint a formakiegyenlítő hatású glaciális vályog jól elsímítja. A K felé következő alacsonyabb lépcső, a 250—255 m magas térszín azonban még elég nagy távolságon tartja ezt a magasságot, Katafa és Döbörhegy felé, ahol ismét egy lépéssel alacsonyodik. Ezen a tájon az V., VI. és VII. sz. terraszok különválasztása már igen nehéz és nem vihető mindenütt keresztül, mert kezdenek egymáshoz közeledni (vagyis csak minimális szintkülönbség van köztük) és fokozatosan egymásba is simulnak. Felsőmarác körül csak a vastag vályoggal fedett VI. sz. terraszplatódarabok gyengén hullámos igen szenilis térszíne látszik, 255 m t. sz. f. magasság körül. Térszíne igen gyengén felboltozódott : D-re Viszák és Őrimagyarosd felé is ugyanolyan gyengén kitEnnek az idős terrasznak — amely ÉK felé, a Kisalföldhöz közeledve, egyre inkább jól kiemelt kavicstakaró módjára viselkedik — kitűnő feltárása van Katafától D-re a nagy kavicsbányában. A kavicsfelszín itt 55 m rel. és 245 m absz. magasságban van. Anyaga régebbi (pliocénvégi?) mállottas, jól koptatott, veresbarna-rozsdás kavics (piros-sötétpiros sávok, Liesegang-hatás, fekete, mangános szintek és bekérgezés). Dió-mogyoró, esetleg ökölnyi szemnagyság uralkodik a kavicsok közt. Az egészen piros szemű kavicsok száma aránylag kevés. Szarvaskend a Kemeneshát VI. sz. terraszplatójára települt. Limonitos-rozsdás, sötétbarna mállottas kvarckavicsa, a Döröske felé vezető úton (a falu É végén) nagy kavicsbányában van feltárva, 55—57 m rel. magasságban. Döröske É-i és Ny-i határában is megvan a pirosas régi kvarckavics, mely a VI. sz. terrasz szintjébe tartozik és a Kemeneshát sima platójának kiszögelése. Templomdombján — mivel kétoldalt mélyen bevágódott mellékvölgy terjeszkedik — 45—47 m-re lealacsonyodva jelenik meg, felszíni kavicsrétege durva (ökölnyi) szemű, pirosszemű, jól mállott kvarckavics. D felé (Szarvaskend és Döbörhegy felé) 5—10 m-t emelkedik. Ennek oka : féloldalas kiemelkedéssel járó É-i irányú lebuktatás, továbbá a pár m-es glaciális vályogtakaró megemelő hatása. A Döröske és Nagymákfa közötti határpatak közelében (Ny felé) egészen a 227 A pont környékéig a lapos kemenesi platón a piros kavicsú lepel található meg, néhol vékony homokos vályoggal van fedve, magassága 46 m. Nagymákfától D-re (229 -<J>-) 51 m viszonylagos magasságban fordul elő 3» 275