Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Hírek

Foglaljuk Össze röviden a Imsá szűrők szerkezetét és víztisztító hat fisukra vonatkozó ismereteinket: A lassú szűrőkben alulról felfelé, mintegy fiü—80 cm vastagságban terméskő, mia j d durva és finom kavics réteg, vé<úil kb. 2 m magas finom homokréteg következik. Az jlyen. módon felépített szűrőréteg vastagsága mintegy 2—2.5 in. Ez a szűrőréteg még nem hatóképes, mert átereszti a baktériumokat. A lastsú szűrőt has:náiat olőtt alulról felfelé leütjük, és feltöltjük liszt a vízzel. Ennek a műveletnek az a célja, liogy a levegőt a szűrő pórusaiból kiszorítsuk. Ezután visszük rá « szűrendő nyers vizet, amit legalább 1 m magasságban 12—14 óráig ál

1 n-i hagyunk és csak azután engedünk lefolyni. Ennyi idő kell a lassú szűrő bedolgozásához, a biológiai szűrőréteg 'kialakulásához. A szűrőréteg felett a vízréteg magassága olyan legyen, hogy a szűrő óránként 10 cm-es szűrési sebességet engedjen meg. A biológiai réteg vastagodásával a szűrőréteg feletti nyomást is emelni kell a vi&szlop növelésévé', hogy a szűrési sebességet megtarthassuk. Yigyáznji kéül arra, hogy ezt a nyomáscin élést lehetőleg (Í0 cm-nél magasabb vízo.zloppal ne erőszakoljuk. mert kitesszük a szűrőt a biológiai hártya átszakadásának. Amikor a nyomást annyira fokoztuk, hogy további szűréskor a szűrőhártya átszakadása fenyeget, akkor a szűrő holtpontra jutott. Sz lassú szűrő esetén általában 4—6 hét múlva következik he A lassú szűrök életképességét gyors szűrők előiktatásával, vagy durvább kavicsrétegek„en való e'őszűréssel, lényegesen néha bárom hónapival iis meghosszabbíthatjuk. A holtpontra jutott szűrő ismételt üzembehelyezésénél a biológiai szűröhártyáí, azaz az iszaprétegtől átitatott legfelsőbb homokréteget jó néhány cm vastagságban eltávolítják. Ez az eltávolítás azért is indokolt, hogy megakadályozzuk a baktériumoknak a biológiai szűrőhártyán való átnövését. Ha az ismételt tisztítások során a felső finomabb homokréteg vastagsága 1 m-nél kisebb lesz. akikor a felső honi ökrét eget finom, új, mosott homok hozzáadásával regeneráljuk. Nézzük már most a homokszűrők szerkezetének ismerete alapján a hatásmechanizmus lényegét. A lassú szűrők víztisztító hatása nem n szó szerint veti szitaszerű szűrőhatáson alap szik. Tehát nem mechanikai folyamat ered ménye. Ugyanis a legfinomabb homokszemcsék átmérője is 50—250 mikron. A nagyobb b.'ktéi iumok átmérője pedig átlag 2 mikron. A pórusok nagysága tehát olyan, hogy ebben az esetben tulajdonképpeni „szűrésről" nem lehet szó. A baktérium visszatartása tehát nem a fizikai szűrés következménye. A szűrés megindulása kor, amíg a szűrő nincs „bedolgo; va", a szűrő baktérlumáteresztőképessége igen nagy. A baktériumáteresztés csa'k a biológiai szűrőréteg képződésekor szűnik meg. Mi ez a biológiai szűrőréteg? A legfelsőbb fínjom hont ok-rét g közé került üledék az iszapon kívül protosomák, baktériumok, protozoonok. algák, fonálgombák és diatom'ák tömegéből áll. Ez a homok-szűrő legfontosabb része. A szűrő többi része c-.ak a biológiai szűrőhártya tartójául szolgál. Ebben a biológiai szűrőrétegben történik a derített, illetve ülepített, esetleg előszűrt felületi víz koncentrált biológiai öntisztulása. A lassú szűrő hatása nemcsak a biológiai szűrőréteg működésétől, hanem a pórusok felületi hatásától, az ú. n. felületi attrakciótól is függ. Bizonyos mértékben pedig a biofizikai környezet hatásaképen kémiai változások is jönnek létre a szűrt felületi vízben. A lassú szűrő nemcsak a baktériumokat tartja vissza, hanem csökkenti a szerves eredetű anyagok, valamint a vízben levő ammónia és a sók mennyiségét is: részint adszorpció, részint mineralizálódás útján. A lassú szűrő nem tartja azonban vissza a nitrátot és a kloridot. Az öntisztulás biológiai folyamatának és a lassú szűrő hatásmechanizmusának ismeretében lássuk ezekután a bakter iofáf/io jelenségét. Mérlegeljük azt, hogy az öntisztulás biológiai láncszemében milyen, szerep jut a bakteriofágoknak. Vizsgáljuk azt, hogy a lassú szűrők hatásmechanizmusában olyan fontos szerepű biológiai szűrőrétegnél felléphet-e a bakteriofág hatás. A kérdés elbírálása végett röviden foglalkozzunk a bakteriofágokkal. A bakteriológiai kutatás egyik legérdekesebb eredménye a bakteriofágja jelenségének a felfedezése. 1915 ben F. JT\ Tirort észlelte azt, hogy staphyloeoccus telepek á tenyészté- során kivi [önlegesen elváltoztak, üvegszerűen áttetszőkké váltaik, s a baktériumok szemesésen szétestek- Az így elváltozott telepekről továbboltvia ép telepre, ugyanez a jelenség lépett fel. Az elváltozott- baktérium tenyészetek baktériummentes szűrlete-ép baktériumteliept ti hasonló elváltozást idézett elő. U'Herelle 1917-ben hasonló jelenséget figyelt meg.

3 Azt találta, hogy lábadozó vérhasbetegek székletének szűrlete a növekedésben tevő vérhasbaktériumok húsleves tenyészetét feltisztítja, a tenyészetben levő vérhasbaktériiimokat feloldja. D'llerelle rendszeresen tanulmányozta ezt a jelenséget, amelyet bakteriofágiának nevezelfct el. Ö a bakteriofágokat a baktériu mök szűrhető parazitájának tekintette. A bak teriofágia jelenségével igen alaposan foglalkozott a Budapesti Egyetem bakter ioi'.ógus professzora Preisz, aki 1925-ben rámutatott arra, hogy a bakteriofág baktériumokat oldó sajátsága a tag-hatásnak csak egyik megnyilvánulása, mert a bakterifágnak a baktériumokkal szemben egyéb megnyilvánulásai is vannak.' A bakteriológia jelenségének megismerése igen nagy reményeket, keltett a beteggyógyításban. Sajnos, ezek a remények csak részben váltak be. Mégis, főleg a vérhas gyógyításában a megfelelő időben és módon alkalmazott bakteriofág kezeléssel jó eredményt értek el. Ezen a léren elsősorban a Szovjetunió kutatói végeztek eredményes munkát, így Snknew,

:' Boganowskaja," lonin,' Soekgobenson," Krugersky

9 és Xikiforow

]" foglalkoztak a bakteriofág terápiás alkalmazásával vérhasban szenvedő betegeknél. Eredményeik alapján megállapíthatjuk azt, hogy különösen az első 4 fi napon alkalmazott bakteriofágtól .jó eredményt láttak. Közegészségügyi szempontból igen jelentős a bakteriofágok profi laktikus alkalmazása. Ezen a téren szintén az oroszok jártak az élen a vérhas megelőzésének céljából bevezetett bakteriofág kezeléssel. Rutsekko és Borissov

11 vérhas megelőzésére szájon át 10.617 személynek adtak bakteriofágot. A kontroll személyek száma 9560 volt. A bakteriofággal kezelt csoportban 2 hónap múlva lfi-szor, 6 hónap múlva