Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

1-2. szám - Hírek

8-szor keveselib volt a vérhasmegbétegedések száma, mint a kontroll csoportban. Nikiforow

,0 azt találta, hogy a bakteriofággal kezeiteknél 14-szer alacsonyabb volt a vérliasmegbetegedések száma, mint a bakteriofággal nem kezeiteknél. Weinberg

y

! és munkatársai azt találták, hogy szájon át bakteriofággal kezelt gyermekeknél 4-szer alacsonyabb volt a vérhasmegbetegedések száma, mint a bakteriofággal nem kezeiteknél, A bakteriofág a kutatók egyrészének' véleménye szerint az élőlények közé tartozik. A kis és közép protozómák csoportjába sorolható, corpuseuláris elein, nagysága '20—80 milliniikron között van. A baktériumszűrőkön át halad, finom kolloid szűrők visszatartják a bakteriofágot. Northrop (1937) megállapította azt, hogy a fág-protein molekulasúlya 500.000. Ezt a molekulát a fogékony baktériumok állítólag adszorbeálnák, a fágrezisztensek nem. A bak teriofág 72—75 C-on félóra alatt inaktiválódik, a baktericid vegyszerek is hatástalanítják. Nagyobb rezisztenciát mutat az alkohollal, acetounal és kloroformmal szemben. Eme sajátsága alapján tartják egyesek enzimnek és nem élő lényuielk. A bakteriofág- csak élő. fiatal baktérin mok jelenlétében szaporodik. A kutatók nagy csoportja (D'Hcrelle, Prausnitz, Ph. Kuhn) szenimt a bakteriofágok rizopodiumszerü élő szervezetek. Egyes kutatók szerint a baktériumok szűrhető alakjai.\A bakteriofágja lény

rege azon bán még ma sincs tisztázva. A.bakteriofág a természetben csaikneim minden ember és gerinces állat béltartalmában előfordul. Szennyvizekben, emberi ürülékkel szenynyezett talajban és felületi vízben majdnem 100 százalékban kimutatható. A tag-hatással szemben a legérzékenyebbek a Gram-negatív bélbaktériumok csoportjában a vérliast okozó Shiga-Kruse, Flexner, Sonne baktériumok, a Golii baktérium, azuitáai a tífusz és legfcevésbbé érzékeny a paratífusz-B baktérium. Ezeken kívül tag-hatásai szemben érzékenyek még a következő baktériumok: kolera ribrio, pai-iteurellák, staphylococcusok, streptococcusok, diftériaíbacillus, proteusbacillus és az aerob spórás baktériumok. Fin. 1. ábra. Bakteriofágok különböző .baiktíM-iroiititrü.-ekrr kil'ejtetí olilótaatása. A Ty-I'ty i'« a Dysenteria-Cnli csapói: eilkülöniiWst'. Etfft dissit rtinJ rfcs hnetfriephu.</<•* cxércé sitr les diverte* «|iiw« de txiclrriex. SéparalioH. du 'g'roUpe Ty-Ptn el Dfjxeüférle-Coil. 1. TÁBLÁZAT KCL.ONBOZÖ SZAIÍM AZÁSI" VÍZMINTÁK FAÜTAKTALMA Vi/.minta származása Vizsgált vízminták száma Káe pozitív víz Vi/.minta származása Vizsgált vízminták száma , száma /c IVilctt kút 911 :i .1.1) Nyitott kút 1-2 6 14.11 Felszíni víz folyóvíz 117 90 101.0 Vízegészségügyi szempontból fontos tudni azt, hogy az enterális bélmegbetegedéseket okozó baktériumok (hastífusz, paratífusz, vérhas és Coli baktériumoík) tagjai a specifikus oldóhatásön kívül igen erős paralitikus, tehát mellékoldó hatást fejtenek ki a csoport egyes baktériumaira. Ez a mellékoldó hatás annál kifejezettebb, minél közelebb áll rendszertanilag a két % baktériumféleség egymáshoz. (.1. ábra.) A kísérleteimből az is kitűnt, hogy a fágkeresztezések eredményeként, a fág-hatás tekintetében élesen elkülönülnek egymástól a tífusz, paratífusz és a vérhas coli csoport baktériumai.

1

3 Ivóvizekből az igényes kórokozó baktériumok nagyon nehezen és körülményes eljárások után igen kis százalékban mutathatók ki. Ezzel szemben a bakteriofág kimutatása sokkal könynyebb feladat.

1' Tudva azt, hogy a 1 akteriofág csalk a homolog baktérium jelenlétében szaporodik, az ivóvizek egészségügyi elbírálásakor, vágy járványügyi nyomozáskor a vizekből kitenyésztett bakteriofág a véleményadás szempontjából fontos segítőnk lehet. Az elmondottak megerősítésére szolgál az 1. sz. táblázat, amely a különböző vizek lagtartalmát mutatja. Megismerve a lassú szűrés lényegét, hatásmechanizmusát és a bakteriofágok mibenlétét, a gyakorlat szempontjából tisztázandónak tartanánk azt, hogy milyen szerepe lehet a bakteriofágoknak a biológiai szűrőréteg működésénél. Vizsgálandó lenne elsősorban az, hogy a biológiai szűrőréteg baktériumflóráját milyen baktériumok alkotják, van-e ezeknek a baktériumoknak bakteriofágja. A bakteriofág jelenléte mennyiben bénítja a biológiai szűrőréteg kialakulását, illetve mennyiben csökkenti a biológiai réteg károsítása folytán bakteriológiai szempontból a lassú szűrő hatásfokát. Másrészt a bruxellesi kongresszuson felvetett indítványt, amely szerint a lassú szűrések hatásfokát bakteriofágok hozzáadásával kíséreljük meg felfokozni, csak kellő kritikai mérlegelés után javasoljuk a gyakorlatban. Ebből a szempontból vizsgálandó lenne az, hogy amennyiben a lassú szűrés hatásának felfokozása végett koncentrált bakteriofágot adunk a vízhez - itt elsősorban az enterális fertőző betegséget okozó 1 aktériumcsoport iagjai jöhetnek szóba — a kísérleteim alapján már ismertetett s amúgy is közismert mellékoldó hatása ezeknek az enterális bélibaktériutmfáigolkinak nincs-e hatással és nem károsítja-e- a biológiai szűrőréteg szaprofita baktériumflóráját. Ez esetben ugyanis a várt eredmény helyett, mely szerint a hozzá adott bakteriofág a lassú szűrő hatásfokát fokozná, egy ellentétes károsító hatás lépne fel, amely á lassú szűrő hatásfokát bakteriológiai szempontból lerontaná. 28