Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Pécsi Márton dr.: Völgyfejlődéstörténeti és taraszmoforlógiai megfigyelések a Dunavölgy balpartján Budapest és Baja között

Egy ilyen módon jött mélyedést foglalt el a Duna mederváltoztatása közben. Valószínűleg éppen ez a magyarázata annak, hogy Harasztitól D-re az említett mélyedésben csak 98 m tszf. találunk kavicsot. Ezeket a kavicsokat jól lehetett szemlélni a Duna—Tisza csatorna munkálatainál, a csatorna ásása közben a Kunszentmiklós felé haladó vasúttól K-re, kb. 1.5 km-nyire, a felszín alatt 2 m mélyen található a finom és durva kavics, váltakozva egy helyen pl. 40—50 cm átmérőjű görgeteg kavicsokat is ástak ki. Ezek is vulkánikus kőzetgörgetegek a kvarckavicsok között. Ezen kívül jól lehet látni a »Duna—Tisza csatorna nyomvonalának földtani szelvényé«-n

3), hogy ezek a kavicsok elhúzódnak Ócsa környékéig a 90—98 m tszf. magasságok közt váltakozva. E kavicsok magasságuknál fogva egyáltalában nem illeszkednek bele a II. sz. terraszkavicsok szintjébe, az anyaguk pedig hasonlók a Duna törmelékkúpjának kavicsanyagához. A Duna—Tisza csatornának ezen a szakaszán az alsóbb durvább kavicsok minden valószínűség szerint a Duna pesti síkság D-i részén elvégződő, törmelékkúpjának lealacsonyuló részei. A törmelékkúp erre simult belé a süllyedő Alföld térszínébe. Dunaharasztitól Taksonyig az országút és a Duna között kavicsot nem találunk. Taksonynál a Duna partján megtalálható a II. sz. terrasz kavicsa kb. 102 m tszf. Pávai Vaj na Ferenc a kavícsterrasz mély fekvését azzal magyarázza, hogy itt szinklinális van és azt a megállapítását igyekszik igazolni, hogy a pleisztocén tektonikus mozgások a Duna mentén gyűrődések és hogy a Duna medre nem fiatal törésvonal.

4) Szerinte Visegrádtól Soltig a mai Duna folyása mentén nem akadt olyan fiatal törésre, mely azt bizonyítaná, hogy a mai Duna medre törésvonal lenne. Ez a tény azonban, hogy még nem talált, nem döntő bizonyíték, Különben is a folyónak nem számít, hogy a térszín gyűrődés vagy törés által lesz-e egyenetlen, mivel mindkét esetben egyformán töltögeti a mélyedéseket, a kiemelkedő térszínekbe pedig bevágódik. Taksony után kb. 2 km-re a műút K-i felén egy ÉNy-D-i irányú 50 m hosszú kavicsfejtő található, a mélysége 1—1,5—2 m közt váltakozik. Vöröses sárgaszínű homokban apróbb, főleg kvarckavicsok vannak beágyazva, de vannak nagyobbak is, ritkán félökölnyi is található. A kavics felső határa 100 m tszf. körül van. Pontosan megállapítani nehéz, mert nincs támpont, mindenesetre a műúttal egymagasságban, sőt néhol magasabban van a kavics felső határa. E feltárástól kb. 2 km-rel tovább haladunk a kalocsai műút mellett (K-re), a Varsány-hegy (115 m tszf.) előtt szintén van egy elhagyott kavicsfejtő, melyben közepes nagyságú, főleg kvarckavicsok vannak, kb. 105 m tszf. magasan. Majd Dunavarsányon az »agyaggödrök« és az országút között szintén felszíni kavicsfejtés van pár dm termőföld alatt. A kavicsok nagysága a diónyit is eléri. Ugyanígy megtaláljuk a terrasz kavicsát s) Miháltz István : A Duna-Tisza csatorna geológiai viszonyainak tanúim. Bpest, 1947. 4) Pávai V. Ferenc : Az 1938. évi bpestkörnvéki kiegészítő geológiai fel. jel. A Földt. Int. 1936—38. Évi Jelentéséből. az út K-i oldalán is, ahol a kavicsréteg teteje kb. 100—102 m tszf. A legközelebb a Levegő-csárdánál találkozunk ismét a II. sz. terraszkaviccsal. Itt kb. 102—103 m tszf. magasan. Az anyaga egyezik az előző feltárások kavicsával. A Levegő-csárdától K-re, a Délegyháza v. á. mellett, a 110-es magassági ponttól közvetlen D-re van egy hatalmas, többszáz négyzetméter területű kavicsbánya. Ebben a kavicsbányában átlag 2.5—3 m vastagon van feltárva a II. sz. terrasz kavicsa. Majdnem egyforma nagyságúak és kvarckavicsok, a mogyoró- és a diónagyság közt váltakoznak. Vannak közben egyes nagyobb darabok is, de már sok a kavicsos homokréteg is, tulajdonképpen a kavicsok durva homokba vannak ágyazva. A kavicsrétegekben itt enyhe színuszvonal hajlások vannak, ezek főleg durva homokzónákkal váltakoznak és sok esetben a hajlatok is homokkal vannak töltve. A kavicsréteg felső határának magassága itt is kb. 103—104 m a tszf. E fölött még 2—3 m vastag homok van, amelyben apró kavicserek figyelhetők meg. Az alsó homok szürke és elég durva, majd feljebb sárgásbarna és eléggé kötött löszös homokba megy át. A legközelebbi kavicssziget-hátat Alsódélegyháza pszt.-tói D-re, az Örzse-tanyánál találjuk. A kavicsréteg fenekét itt sem érték el, mert hamar talajvizet kapnak és az erősen homokos kavics könnyen összefolyik. Valószínűleg a Gálla-hegy alapja is kavicsos. Az Örzse-tanyától D-re mintegy 2 km-rel újra felszínre kerül a kavics. Itt megint hatalmas hát formájában maradt meg a Szabó-tanya, Halassytanya és a Kátói-hegy (106 m tszf.) közötti háromszögben, de ezektől K és Dk felé még jó darabon észlelhető a felszín alatt a Duna-kavics. Itt a Kátói-hegy és a Szabó-tanya között hatalmas többszáz négyzetméter területen kiaknázott kavicsbánya van. A kavicsbánya 3—3.5 m mély, de még lejjebb is kavics van, úgyhogy csak a talajvíz és a kiaknázás nehezebb volta miatt nem ástak mélyebbre (a kiaknázás gépi erővel folyt). A kavics közvetlenül a felszín alatt 0.5 m re (kb. 98—100 m tszf.) kezdődik. Felül 0.5 m közepes nagyságú Dunakavicsok, majd 0.2 m homokos apró kavics, ezután sűrűn váltakozik az apró kavics és a vékony durva réteg egymással. A kavicslerakódás igen egyenletes, vízszintesen települt. A kavicsok legnagyobb része durva homokba van ágyazva. Az anyaguk főkép kvarckavics. A kavicsok anyaga ugyanaz, mint a Duna pestisíksági szakaszán, csak jóval apróbb és sok a durva homok. Valószínűleg e kavicsok nem mások, mint a Duna törmelékkúpjának és idősebb pleisztocén terraszainak átmosott finomabb anyaga. A kavicsok közé került löszcsigákat is úgy lehet csak megmagyarázni, hogy a Duna az újpleisztocén végén rombolta előző terraszát és a törmelékkúpját, természetesen a már rajta levő lösztakaróval együtt, így kerültek a löszcsigák a kavicsok közé. A kavicsokkal együtt előbb kerültek lerakódásra, mint a lösz finom anyaga és az üres csigahéjak, melyet csak jóval D-re, vagy az ártér széleire rakott le, mint átmosott löszt. Az egész csigákat, melyek .262