Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Pécsi Márton dr.: Völgyfejlődéstörténeti és taraszmoforlógiai megfigyelések a Dunavölgy balpartján Budapest és Baja között

a lösz anyagával töltve voltak, a víz előbb rakta le, az üreseket messzebb szállította.. A rétegek ezekben a kavicsfeltárásokban sűrűn vagy bonyolult kiékelődésekben találhatók meg és csak a teteje látható jól a feltárásnak, mert lentebb le van omolva, vagy alulról van más helyen kiásva és ott látható a kavicsfal alsóbb része is. A kavics összetétele kvarckavics és homok, igen könnyen omlik le a fala, nem tud meredeken megállni. A környékbeli tanyák udvarán mindenütt van kavicsfeltárás, mert közvetlen a felszín alatt pár dm-nyire már megtalálható. Visszatérve a vasútvonal Ny-i felére, Peregen alul, a »Szürüki szállások« után, a kalocsai úttól K-re ismét találkozunk a II. sz. terrasz anyagával (kb. 99 m tszf.). A 1 : 25.000-es térképen S. G.-vel van jelölve. Szalkszentmártontól ÉK- re a védgát-töltésen belül szintén hatalmas területen fekvő kavicsháttal találkozunk. Az 1 : 25.000-es (5262/1) térképlapon a dunapeutelei révhez vezető úttól É-ra a 100 m-es magassági pontnál S. G.-vel van jelölve. A kavics nagydarabon ki van termelve és az itt levő gödrökben valóságos kis erdő keletkezett. A kavicshát hossza ÉD-i irányban kb. 1.5 km hosszú, szélessége pedig 6—800 m. Nem mindenütt van egyforma magasan a kavicsok felső határa, a legmagasabb szint kb. 100 m tszf. Átlag azonban 98 m tszf. magasan lehet a kavicsszint felső része. Ez a felső rész általában a legdurvább, lefelé lazább durva homok és apróbb kavicsos rétegek vannak. A kvarckavicsok legnagyobb része itt is durva homokba van ágyazva. Az egyik feltárásban a következő rétegek láthatók felülről lefelé egymás alatt : 30—40 cm durva kavics, az alsó részét meszes kötőanyag cementezi össze ; 30 cm durva homok; 10 cm közepes szemnagyságú kavicsok ; 40 cm durva homok kavicserekkel; 40 cm finom homok, közben két iszapér; 20 cm durva homok kaviccsal vegyesen ; 20 cm durva homokos kavics. Másik kavicsgödörben, amely az előzőnél jóval mélyebb, 1 m-rel vastagabb kavicsfalat találhatunk. Ez az alsóbb 1 m vastag kavicsréteg főleg durvább kavicsból és finomabb vékony kavicserekkel váltakozik. Itt kevesebb a homok, a kavicsok pusztán egymás mellett fekszenek." A rétegek Ny K-i metszetek mentén kissé hullámosak, ÉD-i irányú metszetek mentén pedig gyakran kiékelődnek, elvékonyodva megszűnnek. A kavics anyagában összetört csigamaradványokon kívül semmi mást nem találtam, ezekből nem lehet az eredeti alakra még következtetni sem, annyira apró darabok. Anyaguk löszcsigára emlékeztet. Felmerül bennünk az a kérdés, hogy ezt a 3.5 m-nél is vastagabb folyami hordalékot talán nem is a Duna, hanem valamelyik dunántúli patak rakta le törmelékkúp formájában. De az a tény, hogy ÉD-i irányban a rétegek vízszintesek és a KNy-i irányú lejtés nem tapasztalható és azután az, hogy a kavicsrétegek viszonya és szemnagysága igen hasonlít a Kátéi hegyi feltárás kavicsához, mely kétségtelenül dunai eredetű, arra mutat, hogy ez a kavicshát is ugyanilyen. Dunavccsén közvetlenül a Duna martjában találunk kavicsot a hajóállomástól D-re 99 m magasan a tszf. A mintegy 1.5 in vastag kavicsfal rétegei kb. 15 fokos szögben dőlnek a Duna folyásával párhuzamosan D-nek. A kavics anyagában csak vastaghéjú folyami kagylókat találtam erősen mállott állapotban, úgyhogy a kézben porrá lehetett szétmorzsolni. A kavics szemnagysága már itt is meglehetősen apró és honokba van ágyazva. Szépen kifejlődött kavicshátat találtam Apostagtól K-re levő Bakóhalom pusztá-nál. A Nagyér D-i partján mintegy 1.5 km hosszan tudtam követni a kavicsokat. Legszebben tanulmányozható a 100-as magassági pont körül (5263/3 1 : 25.000-es térképlapon), ahol Stöckl Miklós tanyája van. Bár a Nagyér D-i partján a többi tanyánál levő kavicsgödrökben is meglehet találni a kvarckavicsot, de olyan laza és aprószemű, hogy beomlik, azért csak kis vastagságban látható a kb. 1.5 m vastag lösz alatt. Az előbb említett tanya udvarán levő kavicsfejtőben 1.5 m vastag lösz van, melynek alsó része ázott löszbe megy át, alatta 0.3 m homok, benne kavicserek vannak. Ezután 5 cm iszapos agyag, majd 0.2 m durva homok, ez alatt van a kb. 2.5 m vastagságban észlelt kavicsréteg, ez is igen laza és sok homokot tartalmaz, a térfogatának fele biztosan homok, ebbe van ágyazva az apró kavics. A kavicsrétegek felső határa kb. 98—99 tszf. vannak. A felette levő löszrétegből ítélve a kavics kora újpleisztocén, tehát ez is a II. sz. Duna-terrasz maradványa. A környéken is sok helyen és nagy darabban található meg a homokos kavics. E feltárástól sem D-re sem K-re a Duna balpartján többé nem találtam már II. sz. terraszkavicsot.- Ha volt is, az utóbbinál még apróbb lehetett, amit az óholocén-kori Duna és Dunaágak eróziója elrombolhatott, mivel kevéssé volt ellenálló. Solttól és Hartától D-re pedig az egész balparti térszín a Duna óholocén-kori romboló munkájának volt kitéve. Akasztó község (102 m tszf.) szinte szigetként áll ki a vizes rétes vidékből, ha II. sz. terrasznak nem is számíthatjuk, de az óholocénben valószínűleg szigetként áll ki. Szakmár már valószínű, hogy a II. sz, terraszdarabon fekszik, mivel a Tgy. mellett levő löszfeltárásban olyan ép löszcsigákat találtam, melyek kizárják azt a feltevést, hogy átmosottak lennének. Szakmártól D-nek és DNy-nak Negyvenszálláson át Kalocsának húzódik egy földhát, mely több helyen meg van szakítva, de magasságánál fogva a II. sz. terraszok szintjébe szépen beleillik (a tszf. 96—98 m), a Duna 0 pontja fölött 9—10 m-re van. Ezen a (Duna 0 pontja Kalocsánál 87.3 m a tszf.) a szinten van Kalocsa 97 m tszf., Negyvenszállás 98 m tszf., Halom 96 m tszf., Öregcsertő 96 m tszf., Homokmégy, Hillye, Miske 95^m tszf. és ezektől elvágva a Miskei szőlők és a Suhogó hegy (102 m tszf.) környéke. Ez az említett földhát nemcsak morfológiai alakjánál fogva mutatkozik II. sz. terrasznak, hanem a környékbeli gödrök és kutak szelvénye igazolják is azt, hogy ez valóban II. sz. terrasz, amint azt az alábbi feltárásokból láthatjuk. .263