Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)
7-8. szám - Értekezések - Pécsi Márton dr.: Völgyfejlődéstörténeti és taraszmoforlógiai megfigyelések a Dunavölgy balpartján Budapest és Baja között
nagyobbszemű fél és ökölnyi nagyságú kavicsokat találtam kisebb feltárásokban. Egy magasabban fekvő gödör falán pedig apróbb kavicsok találhatók. Felette löszös homok, e felett pedig futóhomok van. A kavics alsó határa kb. 107 m-re a tszf. van, a felső határ pontosan nem figyelhető meg, mert elhordták. A legközelebbi II. sz. terrasz-kavicsot Soroksáron a Dobó-utcában épülő csatorna ásása közben szépen feltárták. A csatorna a műúttól indul ki 70 m hosszan és lassan lejt a Duna árterére, a mélysége 1—2 m-es. Közvetlenül a műút mellett 2 m-es kavicsfal látható. Ennek felső része durva vegyes kavics (1 m) nem is eredeti település, hanem régebben kaviccsal feltöltött rész. Alatta sűrűn rétegzett apró kavics, a kavics-erek 5—10 cm vastagok. Közöttük durva homok-erek váltakozva rozsdavörös és különböző szürkeszínű erek találhatók. A kavics anyaga apró kvarckavics, mely között nagyobb darabok is vannak, ezek jórészt vulkánikus kőzetek, a közeli hegyekből került ide, kevéssé meggörgetve. A kavics alatt egészen vörös homok (0.5 m) van. Alatta a szürke pannóniai homok található meg. A kavicsok alsó határa 107—108 m tszf. A soroksári Molnár-sziget D-i végénél közel a Kis-Duna partjához, 111.5 m-es magassági pontnál is szép feltárása van a II. sz. terrasznak, kb. 250— 300 m hosszan. A meredek Dunapartot a lakosok ugyanis függőlegesre faragták és a terrasz anyagába pincéket vájtak. Az általános metszete a falnak felülről lefelé : 3 m futóhomok, lefelé mind kötöttebb, 1.5 m kavics, kemény réteget alkot, 2 m szürke homok, ) a . ék ezekbe a rét e. 0.5 m iszapos homok, ) gekbe vannak vágva, 0.5 m szürke homok, mely lefelé még tovább folytatódik. A terrasz kavicsmagassága kb. 108 m tszf.*) Soroksártól kezdve magas part kíséri D felé a Kisduna-ágat egészen Danaharasztiig, ahonnan kezdve alacsonyabbá válik, majd Majosháza után ellaposodik. Ezen a szakaszon is végig kísérhetjük a II. sz. terraszt és annak kavicsanyagát, hol közelebb, hol távolabb a Dunától. Az említett meredek Dunaparton Soroksártól Harasztiig a kavicsot közvetlenül a meredek part falában találhatjuk megígy találjuk meg a Duna II. sz. terraszkavicsát a Millenium-teleptől ÉNy-ra a Kisduna partján levő Laci-bácsi csárdánál. Itt a csárda alapzata is a terrasz anyagán épült. A terrasz anyagával a partoldal magasabb szintjein is találkozunk, kb. 106—107 m tszf. a Duna felett 10—12 m-re. A 112.1 m-es magas pont körül a »Weekendházak« építkezésével kapcsolatban szépen feltárták egyenes meredek falban a II. sz. terrasz anyagát. A kavics és a durva homok váltakozva települt egymással. Főleg közepes nagyságú kavicsok, de van bennük apró is, ökölnyi is, sőt annál nagyobbak is, ezek azonban csak elszórtan. A kavicsrétegek teljesen vízszintesen települnek, amint azt a 6—8 m hosszú meredek falformájú feltárásokból jól lehet látni. A kavics alatt vízzáró agyagréteg van és így igen sok forrás jön elő a meredek partoldalból, szinte minden villának külön forrása van. A kavicsok alsó része ezen a darabon alig két m-re van a keskeny áradmányos hullámtér fölött. Itt tehát a II. sz. terrasz kavicsa a Duna szintje felé mélyebbre szállt, kb. 106 m tszf. Ez látszik az előbb említett csárdánál is, itt a kavics felső határa 106—107 m-re a tszf. található. © © © )'5m 0-5 m 2-5m Fig. 1. ábra. 1. Lösz. — Loess. 2. Durva homok és iszap. — Sable grob et limone. 3. Kavics homok. — Sable avec gravier. Ez a meredek Dunapart Dunaharaszti felett megszűnik és úgy látszik, mintha DK-nek fordulna el. Az új pleisztocén idők előtt valószínűleg itt indult DK-nek a Duna, Alsónémedi, Ócsa . . . felé. De talán még az újpleisztocénben is Dunaág volt erre, és mindig veszítve jelentőségéből eliszaposodott és feltöltődött úgy, hogy az óholocénben már csak gyenge vízfolyás található itt. Ez a DK irányú vízfolyás igen hasonlít a Vác—Budapest között levő, több ilyen ÉNy-DK irányú törésvonalak mentén kialakult vízfolyáshoz, melyek a Duna folyásával szembe elég merőlegesen ömlenek a Dunába. Ezekről már régebben is kimutatták, hogy törésvonalak. 1)— 2) i E D 109 m tszf. Fig. 2. ábra. A császártöltési téglagyártól D-re levő lösz- és homokfal vázlatos szelvénye. — Profil schématique des murs de loess et de sable au Sud de Császártöltés. 1. Barna termőtalaj. — Humus brun. 2. Kemény darabos lösz. — Loess ven morceaux. 3. Kemény darabos lösz csigákkal és kb. 50 cm-es halvány vörösbarna vályogzónával. — Loess dur en morceaux avec des escargots et une couche rouge-brune de terrain de 50 cm d'épaÍ8seur environ. 4. Sárgásszürke durva homok kavics erekkel. — Gros sable gris-jaunatre avec des veines de gravier. 5. összccementezetthomok. — Sable cimenté. 6—7. Szürke folyami homok. — Sable gris fluvial. 3 m 3m —' 2-5 m 0-3 m 06 m 2'5 m *) Itt már valamivel mélyebben található meg, mint az előző feltárásoknál megfigyelhető volt. *) Schafarzik Ferenc—Vendl Aladár : Geológiai kirándulások Bpest környékén, Bpest, 1929. •) Schafarzik Ferenc : A bpesti Duna paleohidrográíiája. Hidr. Közi. 1918. .261
