Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Értekezések - Pécsi Márton dr.: Völgyfejlődéstörténeti és taraszmoforlógiai megfigyelések a Dunavölgy balpartján Budapest és Baja között

Szerző tanulmánya a Budapest alatti Duna-balpart terraazmorfológiai tanulmányozására terjed ki. A terraszok részletes felvétele és kavicsos, folyami homokos felszínük pontos térképezése nagyfontosságú a Dunavölgy víztartúrétegeinek rögzítésére irányuló munkálatokban. U. D. C. 551.434+551.436 (282.243.74) Völgyfejlődéstörténeti és terraszmorfológiai megfigyelések a Dunavölgy balpartján Budapest és Baja között*) DR. PÉCSI MARTON • A Dunavölgy magyarországi szakaszán a terraszkutatások Vác—Baja között hiányosak voltak. A Duna balpartjának ezen a szakaszán még nem végeztek kutatómunkát ebből a szempontból. Kívánatos volt tehát a terraszvizsgálatok kiterjesztése erre a szakaszra is, hogy az eddigi terraszvizsgálatokat összeegyeztetve és kiegészítve világosabb képet kapjunk a Dunavölgy magyarországi szakaszának kialakulásáról. Munkám megkezdésekor és annak folyamán ezt a célt tartottam szem előtt és igyekeztem e Dunaszakaszt alaposan áttanulmányozni. Bár e munka főleg elméleti jellegűnek látszik, mégis több gyakorlatilag is hasznosítható eredményt tartalmaz. Ilyen pl. az eddig nem ismert vagy ki nem használt kavicslelőhelyek kijelölése az építőanyagban és vízben szegény Alföld olyan részein, ahol még a közutak is gyengék, továbbá a vízellátás is rossz. I. A Duna balpartjának terraszai és morfológiája Pesterzsébet—Baja közötti szakaszán. Az Ős-Duna amikor átvágta a visegrádi szorost és a Pesti síkságot a pleisztocén folyamán a süllyedő Alföld területén a II. és az I. sz. terrasz kivételével idősebb terraszokat a balparton sem tudott létrehozni. A Duna völgyében az Alföldet u. i. a pleisztocénben a normális sztratigráfiai sorrendben való folyami feltöltődés jellemzi, a medencén kívüli szakaszokat pedig terraszképződés, amit már több kutató is megállapított.

1) így az egyes idősebb dunahordalékok az Alföldön a mai felszín alatt a mélyben találhatók meg, vagyis a III. és a IV. sz. terraszok nincsenek elsüllyedve, mert az Alföldön nem is voltak meg. A terraszok számának pontos ismerete itt azért fontos, mert a terraszok elhelyezkedéséből és helyzetéből következtetni tudunk a Dunának ezen a szakaszán való kialakulására, ennek módjára, idejére, mechanizmusára és ezenkívül futásirányára. Nyilvánvaló tehát, ha az Alföldön csak két terraszát találjuk meg a Dunának, akkor a felső pleisztocénig tudjuk biztosan visszakísérni a Duna alföldi szakaszának kialakulását. T. i. a terraszok azok az ismertető formák, amelyek segítségével meg tudjuk állapítani, hogy hol és mikor merre tartott. Azonkívül *) A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 március 9-én tartott szakülésén elhangzott előadás. ') Bulla Béla : Terraszvizsgálatok Budapest és Adony között. Földr. K. 1939. — A magyar medence pliocén és pleisztocén terraszai F. K. 1941. Kéz Andor : A Duna visegrádi áttörése. A M. Tud. Akad. Mat. és Term. Tud. Ért. Budapest, 1933. hegyszerkezettani szempontból a fiatalabb pleisztocén és postglaciális kéregmozgásokat is észlelni tudjuk. 1. Terraszvizsgálatok. A II. sz. terraszok a Duna balpartján Pesterzsébeten és azon alul egy darabig egységesen, majd lejjebb feldarabolva taláhatók meg. A pesterzsébeti vasútvonal mentén a HÉV-megállóval szemben levő 117-es pont körül szépen lehet látni a II. sz. terrasz anyagát. A gubacsi téglagyár D-i agyagfejtőjénél látható az is, hogy a II. sz. terrasz anyaga a pannóniai agyagra települt. Az itt levő 2.5 méteres feltárásban jól látható, hogy a Duna hogyan változtatta meg eleven erejét és így váltogatva rakott le durva és finom üledéket rétegesen. Rétegsora felülről lefelé a következő : 50 cm szürkésbarna homok, 20 cm kavicsos homok, 30 cm szürke folyami homok, 40 cm vörös homok, benne kevés kavics, 10 cm apró kavics, 15 cm szürke folyami homok, 20 cm apró kavics, 20 cm szürke folyami homok, 30 cm apró kavics. Ezt a feltárást a vasútvonal felett lehet látni, lefelé a további megfigyelést a leomlott kavics és homok lehetetlenné teszi. De ennek folytatásaként máshol (agyagfalak felett) megtalálható az imént leírt rétegek folytatása. A vasútvonalra éppen merőleges feltárásban viszont csak az előbb leírt feltárás alatt levő kavicsrétegek láthatók. Itt kb. 4 m vastagságban váltakoznak egymással egészen durva és kevésbbé durva kavicsrétegek. Az alsó kavicsréteg közvetlenül a pannóniai agyagon fekszik. A terrasz-anyag összvastagsága 6—7 m. A terrasz anyagának felső határa a tszf. 114 m-re van. Innen kezdve a II. sz. terrasz anyagát tovább követhetjük a vasúti vonal mentén egészen Soroksárig. A Szentkút-kápolnával majdnem szemben, a HÉV-vonal mellett levő part bevágódásában ugyancsak a II. sz. terrasz anyaga van feltárva. A járda mellett egy friss leásásban csak a terrasz felső homokos kavicsrétege látható. Felette sárgás, majd mindjobban barna homok, ez azután felfelé szürke kötött löszös homokba megy át, e felett van a sárga futóhomok. Tovább haladva a Soroksári-úton, a »Vmű« teleppel szemben az úttest és a vasútvonal között .260