Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Hírek - A Magyar Hidrológiai Társaság 1950. évi rendes közgyűlése

amelyek olyan éghajlati övezetbe esnek, ahol télen váltakozva követik egymást az igen hideg és fagy­mentes időszakok. Az előbbiek esetében ugyanis az ősz végén bekövetkező folyamatos lehűlés alkalmá­val olyan jégtakaró keletkezik, amely a tavaszi olvadásig állandóan megmarad s megakadályozza a további jégképződést, míg az utóbbiaknál a tél folyamán a jégtakaró egyszer vagy többször fel­olvadhat, s ha a tél közepén gyakran előforduló, hirtelen és nagymértékű lehűlés szabad víztükröt talál, a keresztmetszet minden részében olyan gyors és nagymennyiségű jégképződés indulhat meg, amely rövid idő alatt eltörni a gerebeket és a tur­binákat. Ha az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények olyanok, hogy nagymértékű »/iásayég«-képződéstől nem kell tartani, akkor esetleg nem is célszerű a fel­színi jégtakaró keletkezését elősegíteni, mert válto­zatlan esés és üzemvízszin esetében közel 30%-kal apad az üzemvízhozam (a hidraulikus sugár általában majdnem félértékre csökken). A gyakorlati szakember, aki tudja, hogy pl. a kásajég percek alatt képes eltömni a gerebeket, kellőképpen méltányolni is tudja, hogy milyen fontos volt ennek a kérdésnek a tisztázása. A meg­adott nagyarázat első szemléletre igen egyszerű és világos. Éppen ez az egyszerűség az, ami a legjobban meggyőz az elmélet helyességéről. Megállapítja, hogy a jégkristályok az egész keresztmetszetben képződhetnek és így a jég keletkezését egészen más­képpen látjuk, mint a régebbi, ném áttekinthető, sőt részben ellentmondó teóriák alapján. A szem­lélet középpontjába van állítva a turbulencia, az a jelenség ami a korszerű hidrodinamika tükrében a legtöbb kutatásnak kiindulópontja, alapja. Megemlítjük befejezésül, hogy a fent ismertetett kutatás a szovjet tudósoknak a jégképződés elmé­letének fejlesztésében, ill. tisztázásában kifejtett úttörő tevékenysége nemcsak a példaképpen idézett vízerőhasznosítás, hanem a vízgazdálkodás számos más ága terén is döntő gyakorlati eredményeket jelent. HÍREK A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG 1950. ÉVI JANUÁR 11-IKI RENDES KÖZGYŰLÉSE. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Tagtársaim kitüntető bizalmából hat éven át vezettem és irányítottam Társaságunk munkáját. A jó gazda, mikor betakarítja a termést, számot vet, hogy vájjon jól végezte-e el munkáját. A hat év elteltével, úgy érzem, kötelességem Közgyűlésünk előtt röviden beszámolnom, számadást végez­nem az elvégzett munkáról. 1944 februárjában beköszöntőmben jeleztem célki­tűzéseinket, vázoltam az elénk tornyosuló feladatokat és nehézségeket. Célkitűzéseimben első helyen állt Társaságunkban a közösségi szellem kialakítása és tagságunk minél nagyobb­mérvű bekapcsolása az aktív munkába. Ennek a feladatnak — nyugodt lelkiismerettel állíthatom — tiszttársaim, választ­mányunk és elsősorban tagtársaim mindig megértő és segíteni akaró támogatása révén megfeleltem. Hat évvel ezelőtt Társa­ságunk — akkor még a Magyarhoni Földtani Társulat Hidro­lógiai Szakosztálya — havonta egy előadóülést tartott s akkori tagságunknak (200 fő) alig 1/10 része vett részt munkánkban. Ma Társaságunk, 2 szakosztályunk, 4 munkabizottsá­gunk csaknem hetenkint tart 1—1 előadóülést, rendes tag­jaink száma megkétszereződött, meghaladja a 400-at s tag­társaink több, mint 1/3-a vesz részt mint előadó, szakcikkíró aktívan munkánkban. Még örvendetesebb, hogy azok a tagjaink, akik előadá­sokkal, szakcikkek írásával eddig nem álltak rendelkezé­sünkre, szakosztályaink, munkabizottságaink munkájában derekasan kiveszik a részüket. Hat év alatt Társaságunkban soha elő nem fordult, hogy ne lett volna előadónk, ne lett volna komoly tudományos, vagy fontos gyakorlati programmunk, s annak megvalósí­tására ne állt volna rendelkezésünkre tagságunk nagy része önzetlenül bármikor. Célkitűzéseink második legfontosabb feladata volt anyagi ügyeink rendezése. Sajnos, ennek a feladatnak csak bizonyos mértékben tudtam — rajtam kívül álló okokból — megfelelni. Ma már ilyen gondjaink nincsenek. Folyóiratunk kiadása nagymérvű fejlődése dacára — hála a Tudományos Akadémia megértő támogatásának, biztosítva van. Egyesü­leti életünk, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének támogatásával, ugyancsak biztosítva van. Elmaradt Közlönyeink anyagi fedezetéről a folyó évben gondoskodtunk. Egyesületünket anyagi vonalon is tehermen­tesen tudjuk átadni Társaságunk új vezetőségének. Társaságunk szellemi vezetéséről, azt hiszem, szerény­telenség volna részemről beszámolni. Az elért eredmények tagságunk előtt ismertek. Hároméves tervünket az élőírt időnél hamarább sikeresen befejeztük. Előttünk áll a hatalmas ötéves terv végrehajtása, mely igen nagy feladat elé állítja országunk összes dolgozóit s vízgazdálkodási vonalon tagságunkat is. Ötéves tervünkben vízgazdálkodási vonalon 1554 millió forintot kell beruháznunk. Az ötéves vízgazdálkodási terv alatt a hajózás fejlesz­tése érdekében 5 új kikötőt, 6 új korszerű vontató és motoros szállítóhajót, 59 nagy uszályhajót, 2 új dunai személy­szállító hajót, 3 új Duna-tengerjáró hajót és egyéb járművet kell építenünk, mert a folyami hajózásnak 750 millió tonna, km-t kell teljesítenie és 2 millió utast szállítania. Az öntözés terén a jelenlegi 46 ezer kat. hold öntözött területünket 118 ezer kat. holddal 164 ezer katasztrális holdra kell növelnünk. Erre a célra 496 millió Ft-ot kell beruház­nunk. Az öntözésen kívül 30 ezer kat. hold szikes és 70 ezer kat. hold savanyú talajt kell megjavítanunk. Meg kell építeni a tiszalöki nagy duzzasztóművet, vizierőművet és a tiszántúli nagy öntözőcsatornát. Ötéves vízgazdálkodási tervünk leg­hatalmasabb feladata a vízellátás vonalán jelentkezik. Víz­vezeték és csatornahálózat kiépítésére 545 millió Ft-ot fogunk fordítani. Egyedül a fővárosban : Csepel, Kispest, Pest­erzsébet, Rákospalota stb. 168 millió Ft-ot fogunk fordítani vízvezeték- és csatornahálózat építésére. Vízvezetékkel lesz ellátva ezenkívül Mohács, Ózd, Kecskemét, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Tatabánya és még más ipari központok, ahol 280 millió Ft beruházással 190 ezer személyt kell bekapcsolni az ivóvízellátásba. A falusi lakosság számára 5 év alatt 60 millió Ft költséggel 2000 új kutat kell építeni. E rövid, pár kiragadott számadatból is láthatjuk, hogy ötéves tervünkben reánk, hidrológusokra igen komoly fel­adatok várnak. Az ötéves tervvel kapcsolatosan felmerülő tudományos és gyakorlati problémák jó részét társadalmi úton, Társaságunkban kell megvitatnunk és azok megvalósí­tását elősegítenünk. (Folytatás a 279. oldalon) .256

Next

/
Thumbnails
Contents