Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

7-8. szám - Hírek - A Magyar Hidrológiai Társaság 1950. évi rendes közgyűlése

amelyek olyan éghajlati övezetbe esnek, ahol télen váltakozva követik egymást az igen hideg és fagymentes időszakok. Az előbbiek esetében ugyanis az ősz végén bekövetkező folyamatos lehűlés alkalmával olyan jégtakaró keletkezik, amely a tavaszi olvadásig állandóan megmarad s megakadályozza a további jégképződést, míg az utóbbiaknál a tél folyamán a jégtakaró egyszer vagy többször felolvadhat, s ha a tél közepén gyakran előforduló, hirtelen és nagymértékű lehűlés szabad víztükröt talál, a keresztmetszet minden részében olyan gyors és nagymennyiségű jégképződés indulhat meg, amely rövid idő alatt eltörni a gerebeket és a turbinákat. Ha az éghajlati viszonyok és egyéb körülmények olyanok, hogy nagymértékű »/iásayég«-képződéstől nem kell tartani, akkor esetleg nem is célszerű a felszíni jégtakaró keletkezését elősegíteni, mert változatlan esés és üzemvízszin esetében közel 30%-kal apad az üzemvízhozam (a hidraulikus sugár általában majdnem félértékre csökken). A gyakorlati szakember, aki tudja, hogy pl. a kásajég percek alatt képes eltömni a gerebeket, kellőképpen méltányolni is tudja, hogy milyen fontos volt ennek a kérdésnek a tisztázása. A megadott nagyarázat első szemléletre igen egyszerű és világos. Éppen ez az egyszerűség az, ami a legjobban meggyőz az elmélet helyességéről. Megállapítja, hogy a jégkristályok az egész keresztmetszetben képződhetnek és így a jég keletkezését egészen másképpen látjuk, mint a régebbi, ném áttekinthető, sőt részben ellentmondó teóriák alapján. A szemlélet középpontjába van állítva a turbulencia, az a jelenség ami a korszerű hidrodinamika tükrében a legtöbb kutatásnak kiindulópontja, alapja. Megemlítjük befejezésül, hogy a fent ismertetett kutatás a szovjet tudósoknak a jégképződés elméletének fejlesztésében, ill. tisztázásában kifejtett úttörő tevékenysége nemcsak a példaképpen idézett vízerőhasznosítás, hanem a vízgazdálkodás számos más ága terén is döntő gyakorlati eredményeket jelent. HÍREK A MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG 1950. ÉVI JANUÁR 11-IKI RENDES KÖZGYŰLÉSE. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Tagtársaim kitüntető bizalmából hat éven át vezettem és irányítottam Társaságunk munkáját. A jó gazda, mikor betakarítja a termést, számot vet, hogy vájjon jól végezte-e el munkáját. A hat év elteltével, úgy érzem, kötelességem Közgyűlésünk előtt röviden beszámolnom, számadást végeznem az elvégzett munkáról. 1944 februárjában beköszöntőmben jeleztem célkitűzéseinket, vázoltam az elénk tornyosuló feladatokat és nehézségeket. Célkitűzéseimben első helyen állt Társaságunkban a közösségi szellem kialakítása és tagságunk minél nagyobbmérvű bekapcsolása az aktív munkába. Ennek a feladatnak — nyugodt lelkiismerettel állíthatom — tiszttársaim, választmányunk és elsősorban tagtársaim mindig megértő és segíteni akaró támogatása révén megfeleltem. Hat évvel ezelőtt Társaságunk — akkor még a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya — havonta egy előadóülést tartott s akkori tagságunknak (200 fő) alig 1/10 része vett részt munkánkban. Ma Társaságunk, 2 szakosztályunk, 4 munkabizottságunk csaknem hetenkint tart 1—1 előadóülést, rendes tagjaink száma megkétszereződött, meghaladja a 400-at s tagtársaink több, mint 1/3-a vesz részt mint előadó, szakcikkíró aktívan munkánkban. Még örvendetesebb, hogy azok a tagjaink, akik előadásokkal, szakcikkek írásával eddig nem álltak rendelkezésünkre, szakosztályaink, munkabizottságaink munkájában derekasan kiveszik a részüket. Hat év alatt Társaságunkban soha elő nem fordult, hogy ne lett volna előadónk, ne lett volna komoly tudományos, vagy fontos gyakorlati programmunk, s annak megvalósítására ne állt volna rendelkezésünkre tagságunk nagy része önzetlenül bármikor. Célkitűzéseink második legfontosabb feladata volt anyagi ügyeink rendezése. Sajnos, ennek a feladatnak csak bizonyos mértékben tudtam — rajtam kívül álló okokból — megfelelni. Ma már ilyen gondjaink nincsenek. Folyóiratunk kiadása nagymérvű fejlődése dacára — hála a Tudományos Akadémia megértő támogatásának, biztosítva van. Egyesületi életünk, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének támogatásával, ugyancsak biztosítva van. Elmaradt Közlönyeink anyagi fedezetéről a folyó évben gondoskodtunk. Egyesületünket anyagi vonalon is tehermentesen tudjuk átadni Társaságunk új vezetőségének. Társaságunk szellemi vezetéséről, azt hiszem, szerénytelenség volna részemről beszámolni. Az elért eredmények tagságunk előtt ismertek. Hároméves tervünket az élőírt időnél hamarább sikeresen befejeztük. Előttünk áll a hatalmas ötéves terv végrehajtása, mely igen nagy feladat elé állítja országunk összes dolgozóit s vízgazdálkodási vonalon tagságunkat is. Ötéves tervünkben vízgazdálkodási vonalon 1554 millió forintot kell beruháznunk. Az ötéves vízgazdálkodási terv alatt a hajózás fejlesztése érdekében 5 új kikötőt, 6 új korszerű vontató és motoros szállítóhajót, 59 nagy uszályhajót, 2 új dunai személyszállító hajót, 3 új Duna-tengerjáró hajót és egyéb járművet kell építenünk, mert a folyami hajózásnak 750 millió tonna, km-t kell teljesítenie és 2 millió utast szállítania. Az öntözés terén a jelenlegi 46 ezer kat. hold öntözött területünket 118 ezer kat. holddal 164 ezer katasztrális holdra kell növelnünk. Erre a célra 496 millió Ft-ot kell beruháznunk. Az öntözésen kívül 30 ezer kat. hold szikes és 70 ezer kat. hold savanyú talajt kell megjavítanunk. Meg kell építeni a tiszalöki nagy duzzasztóművet, vizierőművet és a tiszántúli nagy öntözőcsatornát. Ötéves vízgazdálkodási tervünk leghatalmasabb feladata a vízellátás vonalán jelentkezik. Vízvezeték és csatornahálózat kiépítésére 545 millió Ft-ot fogunk fordítani. Egyedül a fővárosban : Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Rákospalota stb. 168 millió Ft-ot fogunk fordítani vízvezeték- és csatornahálózat építésére. Vízvezetékkel lesz ellátva ezenkívül Mohács, Ózd, Kecskemét, Nyíregyháza, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Tatabánya és még más ipari központok, ahol 280 millió Ft beruházással 190 ezer személyt kell bekapcsolni az ivóvízellátásba. A falusi lakosság számára 5 év alatt 60 millió Ft költséggel 2000 új kutat kell építeni. E rövid, pár kiragadott számadatból is láthatjuk, hogy ötéves tervünkben reánk, hidrológusokra igen komoly feladatok várnak. Az ötéves tervvel kapcsolatosan felmerülő tudományos és gyakorlati problémák jó részét társadalmi úton, Társaságunkban kell megvitatnunk és azok megvalósítását elősegítenünk. (Folytatás a 279. oldalon) .256