Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Kálmán György–Pethő János: Úrkút és Ajka környékének részletes karsztvíztérképe

mezhetjük az előzőt, tehát a csapadékmennyiséget, melyet Szádeczky karszthidrológiai kutatásai erősítenek meg. Mindezen tényezők kétségtelen hozzájárulnak a kulmináció keletkezéséhez, figyelembe kell azonban venni a vízfeltorlódást is. kívánkozó karsztvízoszlop ellenállásba ütközik. Ez az ellenállás lehet akár kevésbbé karsztosodott kapilláris-rendszerű kőzet, akár nem karsztosodott kőzet, vagy vízzáró kőzet is, melyeknek hatására a fenti törvény szerint az ábrán jelzett 1. sz. •sinot- l ucay i CSF.KUT URKUTES AJKA KARSZmZTÉRKEPE. 4 CARST-MTER CONTOURMAP OF AJKA AND URKUT. fyra.iui - mtatcrrd « «•"•</ .tol "iCo'h'm/ - i*af»r ron/oir .V^eÁA-.w-/- l'>uctw*l coefűur éo/fo - .<w/»ií ccrs! iojf KÁIHAN- PCTHO PADRA Fig. 1. ábra. víztükör keletkezik, ennek vízoszlopához megfelelő hidrosztatikai nyomás tartozik. További vízhozzáfolyás (pl. csapadék) esetén — ha még az ellenállás fennáll — föléje torlódik a 2. sz. vízréteg, majd a 3. sz. vízréteg, s i. t. Természetesen az így növekvő vízoszlop hidrosztatikai nyomása is nő és ezáltal munkavégzőképessége is, amellyel az ellenállást mindinkább megszüntetni igyekszik. Ha azonban az ellenállás nagyobb, mint a fenti effektus, úgy a feltorlódás lehetősége, azaz a kulmináció létrejötte áll fenn, egészen a teljes feltöltésig, amikor már a további csapadékot a hegyipatakok vezetik le. Erre utal a már évek óta száraz Csinger-patak is. Általánosságban mindenütt fenn kell állnia az ellenállásnak a kulmináció körül, mert ellenkező esetben a víz megtalálja a szabad utat. Esetünkben a kulmináció létrejöttét a K-i oldalon a Kab-hegy, a Tűzkő-hegy és a Csárda-hegy nem, vagy kevésbbé karsztosodott vízválasztó vonulata, Ny-felé pedig az ajkai nagy törésvonal agyagos üledékei ill. kapillárisán karsztosodott mészkövei segítik elő. A kulminációtól, azaz a Kab-hegy—Tűzkőhegy—Csárda-hegy—Kislődi erdő vonalától K-re lévő vizek lefolyási iránya a Balaton vízgyűjtő területére esik, s így a vizek a Balatonba, mint erózióbázisba folynak. A kulminációs-vonaltól A vízfeltorlódás okozta kulmináció lehetőségét mi ezek mellett dinamikai egyensúlyi állapottal értelmezzük. Az egységes karsztvíztükör, mint ismeretes, a közlekedő edények rendszerének törvényén alapul. Ha azonban a rendszer egyik oldalán a víz haladásában oly mértékű ellenállásba ütközik, mely megakadályozza a két rendszer közti közleFig. 2. ábra. Vázlat a kulmináció elméletéhez. (To the theorie of the culmirwtion.) kedést, úgy a rendszer egyik oldalán pozitív nívódifferenciát kapunk. Az előálló magasságkülönbségből következtetni lehet az ellenállás nagyságára. Legyen rendszerünkben a 2. ábrán feltüntetett »AB«-szeIvény az a határ, ahol a közlekedni - «ár SZTACHÁLÓ ÖV 2 177