Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Szádeczky-Kardoss Elemér dr.: Karsztvíztérkép és preventív védekezés

Szerző tanulmánya a Magyar Középhegység karsztvíztükrének elhelyezkedésére vonatkozó sokéves vizsgálatainak folytatása. Űjahb tudományos kutatásaival kapcsolatban főleg arra mutat rá, hogy a bányászatnak a karsztvízbetörések elleni védekezésében nagyon nagy segédeszköz a jól és igen részletcsen megszerkesztett karsztvíztérkép. Ennek birtokában meggyorsul a védekezés és a bányák termelése is sokkal eredményesebb. nagyban elősegítve bányászatunk ötéves tervének célkitűzéseit is. U. D. C. 551.49 : 551.444. Karsztvíztérkép és preventív védekezés*) SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR DR • N 1. NOMENKLATÚRÁI MEGJEGYZÉSEK A karsztvízkérdések tárgyalásakor még ma is találkozunk olyan megnyilvánulásokkal, melyekből kitűnik, hogy egyes vonatkozó alapjelenségek ismertetését nem lehet elégszer ismételni. Ilyen a karsztvíz fogalma, melynek értelmezéséről többekközt magam és Horusilzky Ferenc e folyóirat hasábjain is egybehangzóan szóltunk : a karsztvíz az üreges, járatos mészkő- és dolomittömegekben tárolt víz (H. K. 1942 p. 88, és p. 131). A tárolás természetesen nem jelent sztagnálást és így a karszt leszálló, azaz leszivárgási, valamint folyási öveiben jelentkező víz is karsztvíznek tekintendő. Ez a meghatározás nem tesz merev kijelentést a víz eredetére és szilárd maradékának összetételére tiézve. Mégis ma már általánosan ismertnek tételezhetjük fel, hogy a karsztvíz uralkodólag csapadékeredetű, noha egyéb, pl. mélységi liozzákeveredések is lehetségesek benne. Az ilyen liozzákeveredések esetében gyakorlatilag kevert karsztvízről szólunk. A hozzákeveredések rendszerint a kémiai elemzés alapján kimutathatók és különösen sokat várhatunk a nyomelemekre vonatkozó meghatározásoktól, amint arra Vitális Sándor utalt. Világos továbbá, hogy a karsztvíz szilárd maradékának nincs határozott összetétele, noha gyakorlatilag a karsztvizet tároló környezet rendszerint például a Ca és HC0

3 ionok nagy szerepét eredményezi. A Dunántúli Középhegység (ezalatt a Budai hegységtől és a Gerecsétől a Keszthelyi hegységig terjedő részt értve, de nem a Mecseket is) karsztvizeiről kimutattuk, hogy összetételük az eddigi elemzések szerint bizonyos pontosan körülírt határokkal jellemezhető típust képvisel. (Ezt a típust tanítványaim egyik következő dolgozatában közölt adatok pontosabban is jellemzik.) Rámutattunk, hogy a karsztvíz összetétele pl. a Bükk hegységben már e típustól teljesen eltérő. Karsztvíznek kell tekinteni a vizet akkor is, ha az a fenti értelemben vett karsztvízrezervoárból származik, de nem közvetlenül karsztos mészkőből, dolomitokból folyik ki, hanem pl. egy csővezetéken, vagy más kőzeteken áthaladó fúrtlyukon, esetleg egy vékony löszrétegen keresztül kerül elénk. Ezzel szemben nem karsztvíz a Mecsek és Balaton közti pannon területen (főleg artézi kutakban észlelt) rétegvíz, noha ennek felszálló szint-magas*) A Magyar Hidrológiai Társaság 1950 jan. 11-én tajtott szűkülésén elhangzott előadás. Karst — WateT map and preventive defensc : By E. Szádeczky - Kardoss, d

eur es sc. (English text on p. 239.) ságait a karsztvízrezervoár eléggé befolyásolja. Ezt a befolyásolást talán oly módon lehet értelmezni, hogy a karsztvíz a karsztos kőzettömegekhez közvetlenül hozzátámaszkodó fiatal (részben még duzzadásra képes) agyagokból és homokokból álló rétegsort átitatja és így a fiatal üledékcsoportot a karsztvízszintbe fokozatosan átmenő magasságokig vízzel telíti. Ez a víz természetesen már alapvetően új sajátságokat vesz fel és így a homokokban tárolt része is már rétegvíz és többé nem karsztvíz. Felszálló szintjét azonban a hatalmas szomszédos mészkő-dolomit hegységek karsztvízrezervoár ja befolyásolja. A H. K. 1948. kötetének 17. oldalán közölt karsztvíztérkép ezt a befolyást is szemléltetni óhajtja, amikor a karsztvíz-izoliipszákat a pannon területeken is folytatja, sajnos, anélkül, hogy más vonaltípussal elkülönítené ezt a rétegvizet a mészkődolomit hegységek karsztvizétől. A térkép rajztechnikai hiányossága egy még ma sem eloszlott félreértésre adott alkalmat azoknál, akik a térképpel kapcsolatos szöveget nem olvasták. A térképnek ezt a hiányosságát nyomban helyesbítettük (H. K. 1949. p. 125) és ezt a helyesbítést itt is megismételjük: »Félreértés, hogy a mélységi vizeket, az üledékdehidratizációs artézi rétegvizeket és a karsztvizeket többé nem kívánnók elkülöníteni. Erre a félreértésre az a körülmény adhatott okot, hogy a dunántúli karszt- és artézivizek fokozatos átmenetét feltüntető újabb karsztvíztérképen (H.K. 1948.17.) és a kapcsolatos táblázatban nincs külön jellel feltüntetve a karszt- és az artézivízterület, ill. adat. A tanulmány szerzője ezt az elkülönítést nyilván teljesen magátólértetődőnek gondolta. A térképnek ezt a rajztechnikai hiányosságát Kassai Ferenc-cel egyetértésben itt is pótolni óhajtjuk. Megjegyezzük azonban, hogy a szövegből a kétféle eredetű víz elkülönítése világosan kitűnik, amikor pl. azt mondjuk, hogy a karsztvíztükör fokozatosan átmegy a környező fiatal agyagos üledéksor artézi vizeinek tükrébe. (H. K. 1948. 2.)« Végül a karsztvíztükör összefüggésének, a Gerecsétől, ill. Budai hegységtől a Keszthelyi hegységig való egységességének kérdéséhez szeretnék egy újabb megjegyzést fűzni, utalva a H. K. 1949. kötetének 62—72. lapjain mondottakra is. A karsztvizeinknek ez összefüggésével szemben felmerült az a meggondolás, hogy a Középhegység pikkelyes szerkezete következtében az itteni mészkő-dolomit tömegeket hatalmas átnemeresztő rétegcsoportok (pl. werfeni rétegek) választják el egymástól, ami kizárná a hidrológiai összeköttetést. Ezzel a meg170