Hidrológiai Közlöny 1950 (30. évfolyam)

5-6. szám - Értekezések - Jantsky Béla dr.: Az európai Szovjetunió hidrogeológiai viszonyai

1. A poltavai emelet, (felső oligocén) amely homokkő és agyag közbetelepülésekkel fehér, aprószemű kvarchomokkal van képviselve, 2. a cliarkovi emelet, (alsó oligocén) mely glaukonitos homokos agyagrétegekből áll, 3. a bucsaki emelet (alsó oligocén) amely foszforit tartalmú glaukonitos homokok- és alsó részében kvarckavicsokból áll, 4. a kievi emelet (felső eocén) rétegei márgák és zöldesszürke színű márgás agyagok. A poltavai homokok mindenhol víztartók. Zárt takarójukkal a poltavai és a szomszédos területeket borítják. A poltavai körzet nyugati részén ezek az üledékek a folyóvölgyek szintjénél mélyebben feküsznek s a folyóvölgyek mentén össze vannak töredezve. Ahol a rétegek mélyebben feküsznek a folyók völgyénél, ott telítve vannak vízzel és mivel fedőjükben vastag harmadkor utáni rétegek települnek, felszökő forrásokat adnak. A homokok aprószemcsés struktúrája miatt fúrt kutakban nem mindig lehet bő vizet kapni. A poltavai emelet homokjaiból származó víz minősége nem mindenhol egyforma. A jó ivóvizekkel együtt szikes és keményvizeket is kapnak. Ez a fedő- és fekvő rétegek minőségétől függ. A charkovi emelet víztartalma a kőzetek szerkezetétől és folyóvölgyekhez való viszonyától függ. Az emelet homokjainak vízbősége és a vízre gyakorolt nyomás legnagyobb a medence nyugati végében. K-i irányban a charkovi emelet a térszinileg magasabb helyeket foglalja el és a folyóvölgyekkel csapódik le, mint ahogy ezt a Donyec medencében is láthatjuk. A bucsaki emelet kőzetei általában vízáteresztők. Fedőjükben a kievi emelet márgás agyagos üledékeit találjuk, míg fekvőjükben krétakori át nem eresztő rétegek vannak. Mind szinklinálist alkotó jellegük, mind pedig a kőzetek litológiai jellege kedvező a nyomás alatt álló víztartalom keletkezésére. A délorosz medence szelvényét Kievtől Brjanszkig G. F. Mircsinkó szerkesztette meg és ebből világosan látható a harmadkori rétegek szinklinális jellege, ami előidézője annak, hogy a víz, melyet a rétegek tartalmaznak, nyomás alatt áll. A Dnyeper medencében a bucsaki rétegnek állandó vastagságuk van és azok vízben eléggé gazdagok ezért a legtöbb fúrt kút ezen a területen a bucsaki emelettől kapja vizét. K-i irányban a lithológiai összetétel rosszabbodásával és a térszinemelkedés arányában a bucsaki emelet vízhozama csökken, miután a folyók völgyei a rétegeket jelentékenyen megcsapolják. Azokon a helyeken, ahol a rétegek a folyók völgyénél mélyebben feküsznek. azok ismét víztartalmuakká válnak. A bucsaki emelet alatt krétakorú márga-krétarétegeket találunk. Ez a rétegsor a délorosz medencében igen kiterjedt területen fekszik és vizét fúrt kutakkal bőven használják. A rétegek víztartalma igen jelentős. A márgákban és krétában a víz azok repedezett volta miatt alulról a cenoman-albi homokokból kerül. Ezeknek a márga-kréta mészkőrétegeknek a délorosz medence felépítésében igen nagy szerepük van. Nyári időszakban az északi Donyec és egyéb folyók és források ezekből táplálkoznak, melyek vízhozama a 185—200 l/sec. menynyiséget is eléri. A kutak legnagyobb része is e réteghői kapja vizét. A víz minősége legtöbb esetben ivásra alkalmas, egyes új fúrások nagy vízhozamukkal tűnnek ki. Ezek alatt a cenoman-albi víztartó kőzetek feküsznek, melyek apró és durvaszemű homokokból állanak. Vastagságuk 30—40 m. Ez a víztartó szint az egész délorosz medence mentén végigkísérhető és mindenhol nyomás alatt álló felszökő vizet tartalmaz. Vizét Charkov, Kiev, Poltava és más városok, továbbá apróbb települések és üzemek vízellátására használják. Ezek a rétegek a medence ÉK-i szárnya mentén húzódnak ÉNy-ról DK-nek, általában csapadékban gazdag területek alatt. Táplálásukat főként azokon a helyeken kapják, ahol a cenoman-albi homokokat nem egészen a talpig folyók vágják keresztül. A rétegek fekvőjében alsókréta és jurakori agyagos rétegeket találunk, míg fedőjüket szigetelő vagy félig vízáteresztő kréta mészkő- és márga-rétegsor képezi. A medence északi szárnyának széles táplálási területén, ahol a cenoman-albi homokok enyhén esnek, a vizek nyomás nélkül vannak. Azonban amint D-nek haladunk az esési szög növekedésével a vizek nyomása emelkedik. A felszíni tápláláson kívül a cenoman-albi szint víztartalmát dislokációs hasadékokon keresztül nagyobb mélységekből is SZELVÉNY A DÉLOROSZ MEDENCÉN KERESZTÜL BRJANSZKIÓL KIEVIS 3. sz. ábra. lAllüWálls és óolluvíúlis rétegek 14 mooos lerroH es íenslk negyedkori HÜH üledékei [5 Paltovoi emettt [J (felsű oligocén) 'j Charkovi emelet J falsó oligocén) Bucsotí emelet (alsó eocén) jjyjj

lKréta és kréfús mórgo j.

| Cenomon homokok SA üctemnlíellű mucronotús üíio fekvő- I I | Kutak Jónek homokos szintje I f 168